<p>Hányan vannak benne, kik, mióta létezik? Egyre többet hallani arról, hogy veszélyben van Schengen – nézze meg, miről is van szó, mielőtt a témával önre rontanának ismerősei a Facebookon! </p>
Goebbels is aláírta Schengent – 7+1 tény az egyezményről
Schengen, schengeni egyezmény – nincs európai, aki ne hallott volna róla. A szerződésnek köszönhetően nem kell megállni a határon, hogy felmutassuk útlevelünket a „fináncnak”. Ezen felül mit lehet és érdemes róla tudni?
1. Miért hívják Schengennek? 1985-ben ebben a kelet-luxemburgi városkában írták alá az egyezményt. A térséget öt ország hozta létre: a Benelux államok mellett Franciaország és az NSZK.
[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"210065","attributes":{"alt":"Schengen városka látképe","author":"Fotó: Wikipédia","class":"media-image","height":"153","title":"Schengen városka látképe","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]
2. Ha luxemburgi településről van szó, akkor pontosan hogyan is kell ejteni? Németesen „sengennek”, tehát nem „szhengennek” vagy „szchengennek”.
3. Kezdetben nem bontották le a határokat, csupán a határátlépés formaságainak egyszerűsítését vezették be. Az egyezmény teljes mértékben 1995-ben lépett hatályba.
4. Nem minden uniós tagállam része a zónának, sőt, vannak olyan nem EU-országok, amelyek szintén benne vannak. Nagy-Britannia és Írország ki akart maradni belőle, Horvátország, Románia, Bulgária és Ciprus pedig csatlakozna, csak még nem vették be őket a klubba.
5. Svájc, Izland, Norvégia és Liechtenstein nem EU-tagként része a schengeni övezetnek.
[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"210066","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"439","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]
6. A kelet-közép-európai tagállamok – így Szlovákia és Magyarország is – három és fél évvel uniós csatlakozásuk után, 2007. december 21-én lettek Schengen része.
7. Schengen összterülete 4 189 111 négyzetkilométer, a zónában összesen 418 millió uniós és nem uniós polgár lakik.
+1. Végül nézzük a címben felvetett Goebbelst. Természetesen nem a hírhedt náci propagandavezérről, Joseph Goebbelsről van szó – ezt hívják klikkvadász címadásnak –, az egyezményt szignáló Robert Goebbels 1985-ben a luxemburgi külügyminisztérium államtitkára volt. Goebbels később (1999–2014 között) az Európai Parlament képviselője volt a szocialista frakció színeiben. Schengenben egyébként utcát neveztek el róla, mint az egyezmény aláírójáról.
[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"210068","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"262","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.