Közélet
Andrej Kiska a propagandától és a hoaxoktól óvta az embereket a Globsecet megnyitó beszédében   - TASR-felvétel

Globsec: a szlovákiaiak 39 százaléka szerint az USA kormánya áll szeptember 11. mögött

Finta Márk

2018. május 18. 12:14

A bizonytalanság és a paradoxonok korát éljük, és ez Közép-Európára hatványozottan érvényes – ezt az üzenetet fogalmazza meg a Globsec biztonságpolitikai intézet legújabb elemzéseiben, és ilyen értelemben nyilatkozott Miroslav Lajčák külügyminiszter is az intézet 2018-as pozsonyi konferenciáján mondott beszédében.

A szlovák diplomácia vezetője szerint három nagyon komoly trenddel kell szembenéznie a világnak, az első épp maga a bizonytalanság. „Nem tudjuk, hogy ha reggel felébredünk, nem kell-e atomtámadással szembenéznünk” – fogalmazott sarkosan a miniszter. Hasonlóan nem tudjuk azt sem, hogyan alakul a helyzet Szíriában, vagy épp a brexit és a terrorizmus kapcsán.

A második kihívást a technológiai fejlődés és a digitális éra hozta el, melyek olyan dolgokat tesznek lehetővé, melyek eddig lehetetlenek voltak – ez azonban komoly kockázatokkal jár, és most már azzal is kezdünk tisztában lenni, milyen fenyegetést jelentenek a kibernetikai támadások.

A harmadik ilyen kihívás az, hogy a világ tele van paradoxonokkal. Sosem volt még ilyen hozzáférésünk az információkhoz, a társadalomban mégis óriási a zavarodottság sok kérdéssel kapcsolatban – így Lajčák.

A fent említett trendek pontosan kirajzolódnak a pozsonyi Globsec intézet két nagy volumenű kutatásából, a Globsec Megatrends 2018 című elemzésből, mely kicsit távolabbról vizsgálja a geopolitikai és biztonságpolitikai trendeket, és a Globsec Trends 2018 című kutatás, mely Közép-Európára fókuszál. Közép-Európa pedig fontos terepe és ütközőpontja lett ezeknek a globális trendeknek.

 

2018. május 18. 09:33

Lajčák szerint a nemzetközi intézményeknek közelebb kell kerülniük az emberekhez

Sebezhetők vagyunk

A Globsec Megatrends arról beszél, hogy Közép-Európa – bár 1989 óta rengeteget fejlődött – talán még sosem volt ennyire sebezhető, mint most. A tanulmány szerint a közép-európaiak gazdagabbak, tovább élnek, jobb a hozzáférésük a szolgáltatásokhoz és boldogabbak, mint a szocializmusban, a társadalmak mégis elégedetlenek és egyre nő a zavarodottság is. Ezt több tényező is befolyásolja: az emberek nem tudják eldönteni, merre tart a régió, és kelethez vagy nyugathoz tartozik-e. Nem biztosak abban sem, hogy a NATO- és EU-tagság megfelelő-e számukra, vagy sem – hiszen sokan úgy gondolták, a nagy nyugati struktúrákhoz való csatlakozás gyorsabb felzárkózást jelent majd a nyugati országokhoz. A sebezhetőség egyértelműen látszik a nemzetközi indexekből: nagyobb a korrupció mértéke, rosszabbak a vállalkozás feltételei, az oktatás és a kormányzás minősége is, mint Nyugaton.

Kelet és Nyugat összeér

A bizonytalanságot a Globsec Trends 2018 a számok nyelvére is lefordítja. Míg a magyarok és a lengyelek 45 illetve 42 százaléka tartja magát a nyugathoz tartozónak, Csehországban ez 38 százalék, Szlovákiában pedig csupán 21 százalék. Szlovákia lakosságának 13 százaléka ugyanakkor keletre sorolja magát – ez messze a legtöbb a V4 országai közül – és 56 százalékuk bizonytalan, valahová középre sorolja az országot. A fiatalok körében is nagy a bizonytalanság, bár kisebb, mint a teljes mintában: a magyar 18–24 évesek több mint kétharmada, a cseh fiatalok 54 százaléka nyugatinak tartja magát. Szlovákiában az arány ebben a korcsoportban 34 százalék, és kevesebb, mintegy 49 százalék az országot valahová középre sorolók aránya.

Az EU jó dolog

A lakosság nyugati struktúrákkal kapcsolatos véleménye is érdekesen változott. Szlovákiában 53 százalék gondolja azt, hogy az EU jó dolog, és 13 százalék, hogy rossz – mindkét adat egy százalékpontot nőtt a tavalyi Globsec-felméréshez képest. Csehországban jelentősen emelkedett a proeurópai válaszadók száma, és csökkent az euroszkeptikusoké, ám még mindig ők a legbizonytalanabbak az Európai Unióval kapcsolatban. Magyarországon három százalékpontnyit, 58 százalékra csökkent azok aránya, akik jó dolognak tartják az EU-t, ám két százalékpontnyival kevesebben vannak az euroszkeptikusok is, mindössze 9 százaléknyian ítélik el Brüsszelt. Ha népszavazás lenne az EU-ban való maradásról, mind a négy V4-es tagországban magasan, kétharmados többséggel győznének az unióban maradni vágyók.

 

2018. május 18. 10:29

Államfőből kormányfő?

NATO-ellenesség

A NATO kapcsán már sokkal bonyolultabb a helyzet, az észak-atlanti katonai szövetség kevésbé népszerű Közép-Európában, mint az EU. Különösen Szlovákiában van ez így: míg más országokban az emberek több mint fele jó dolognak tartja a NATO-t, Szlovákiában ezt csak 37 százaléknyian gondolják így, és 21 százaléknyian vannak azok, akik rossznak tartják a nyugati katonai blokkot. A Globsec Trends 2018 egy nagyon riasztó adatot közöl: a szlovákiai válaszadók 40 százaléka egyetért azzal az orosz dezinformációs narratívával, miszerint a NATO és az Egyesült Államok vezette koalíció terroristákat támogat Szíriában. Mindazonáltal ha népszavazás lenne Szlovákia NATO-tagságáról, a szlovákiai válaszadók fele a katonai szövetségben tartaná az országot.

Az USA és az ikertornyok

Továbbra is nagyon súlyos problémát jelent a dezinformáció és álhírek terjedése a közép-európai térben – ezek pedig tovább erősítik a régről ismert összeesküvés-elméleteket. Az egyik ilyen az az antiszemita felhangú konspirációs teória, miszerint a zsidók túl nagy hatalommal rendelkeznek, és titkos csoportokon keresztül irányítanak több kormányt és intézményt világszerte. Ebben az összeesküvés-elméletben a válaszadók 52 százaléka hisz, és csak 32 százalék nem – Szlovákia ezzel erősen kilóg a V4-es országok közül, hiszen Csehországban az arány 25/67 százalék, Magyarországon 38/43, Lengyelországban pedig 39/46.

Szlovákiát egy másik összeesküvés-elméletben való hit is kiemeli: 39 százalékuk elhiszi, hogy a 2001-es, New York-i ikertornyok elleni terrortámadást az amerikai kormány hajtotta végre, és nem az al-Kaida terrorszervezet. Az elméletet csak 41 százalék utasítja el. A többi V4-es országban az arányok egész mások: Lengyelországban 13/72, Magyarországon 14/66, Csehországban pedig 17/73 százalék.

Aktív egység

A Globsec Megatrends 2018 készítői néhány ajánlást is megfogalmaznak azzal kapcsolatban, hogyan lehet felszámolni Közép-Európa sebezhetőségét. A nyugat–keleti megosztottság trendjét szerintük az EU-nak minden erejével meg kell fordítania, elsősorban a döntéshozók egyértelmű lépéseivel és a lakossággal való megfelelő párbeszéddel. „Az európai egységet nem szabad biztosra venni. Tovább kell építeni és aktív módon fenn kell tartani” – fogalmaznak a készítők, akik szerint sokat segítene, ha a döntéshozók gyors megoldást találnának az elfajult vitákra, mint például a migráció kérdésére, mely sokkal komolyabb ütközőpont a Nyugat és a közép-európai régió közt, mint amilyen gyakorlati hatása van Közép-Európára.

Önnek ajánljuk