Gašparovič népszerűtlen

Míg megválasztásának évében (2004) még a megkérdezettek 69 százaléka bízott az elnöki hivatalban – 2006-ban már 76 százalék – tavaly év végén viszont csak 48 százaléknyi választó mondta, hogy bízik az elnökben és hivatalában. A tavalyi év volt az első, amikor többségben voltak azok, akik bizalmatlanok Gašparovičcsal szemben, mint azok, akik megbíznak benne. A felmérés a korábbi közvélemény-kutatások eredményeit igazolja vissza, melyek szerint az elnök népszerűsége csak 10 százalék körül volt – tavaly mind a két, MVK ügynökség által készített kutatás 9–10 százalék közötti népszerűséget mutatott –, míg néhány évvel korábban még általában az első három között szerepelt. Marek Trubač elnöki szóvivő szerint az államfő hivatala nem felmérések, hanem a választások eredménye alapján tevékenykedik. Gašparovič pedig 2009-ben 150 ezerrel több szavazatot kapott, mint első megválasztása alkalmával. Tény ugyanakkor, hogy azóta közel öt év telt el, másrészt a két elnökválasztás nem hasonlítható össze: 2004-ben sokan ignorálták a 2. fordulót, mivel nem tudtak választani Ivan Gašparovič és Vladimír Mečiar között. Az elnökben és hivatalában a csökkenés ellenére még mindig többen bíznak, mint a kormányban, a parlamentben vagy az Alkotmánybíróságban. A 2012-es parlamenti választás óta egyébként az összes nevezett intézmény megítélése romlott – csak a megkérdezettek mintegy harmada bízik bennük. Utóbbi adat azért is figyelemre méltó, mert a Smer választói általában elégedettebbek szoktak lenni a saját politikusaik által irányított intézményekkel, mint a jobboldali szavazók, ennek ellenére Ficóék ismételt hatalomra lépése óta nem állt be pozitív változás ezen a téren. A legnagyobb bizalmat a polgárok részéről a katolikus egyház élvezi (47%), a civil szervezetekben az emberek 46, míg a rendőrségben 43, a szakszervezetekben pedig 39 százaléka bízik. A legkevésbé – nem meglepő módon – a bíróságokban (24%) és a politikai pártokban (17%) bíznak az emberek. A pártok és a bíróságok népszerűségi indexe korábban is rendkívül alacsony volt. Előbbieknél ehhez az is hozzájárul, hogy nem egyöntetű egységről van szó, a választók nagy része azért elégedetlen a pártokkal, mert az általa nem választott politikai formációkban nem bízik. (MSz, TASR)