Közélet

Fodor Attila: A pedagógusoknak 
több változásra is fel kell készülniük

Szeptemberben hatályba lép a pedagógusokról szóló új törvény. Fodor Attilát, a Comenius Pedagógiai Intézet vezetőjét a változásokról, az iskolákra és az igazgatókra váró új feladatokról, a továbbképzési rendszer átalakulásáról faggattuk.
Ibos Emese

2019. május 26. 08:00

Fodor Attila - Képarchívum

Milyen pozitívumokat hoz magával a most elfogadott törvénymódosítás?

Pozitívumnak tartom, hogy az új szabályozás szerint a 65. életévét betöltő kolléga munkaviszonya megszűnik az adott tanév végén, s ez az iskolaigazgatókra is vonatkozik, nekik a ciklus végével szűnik meg a munkaviszonyuk. Számos iskolában okozott gondot, hogy nem tudták fiatalítani a tanári gárdát. További pozitívum, hogy az a pedagógus, aki tíz éve egy tanintézményben dolgozik, kivehet egy év fizetetlen szabadságot. Ez egy jó intézkedés, reagálnak a pedagógusok kiégésére. Kérdés viszont, hogy a kollégák megengedhetik-e maguknak. Jó dolognak tartom továbbá a pedagógusok értékelését. Ez azon áll vagy bukik, hogy hogyan viszonyul hozzá az iskola vezetése. Ki tudnak-e alakítani egy olyan jó értékelési rendszert, ami nemcsak formális, hanem amely során a kolléga visszajelzést kap. Ez sajnos már sok iskolában elcsúszott, formálissá vált. Hiszen a kollégákat akkor lehet igazán értékelni, ha láttam, hogyan dolgoznak az órán. Vezetőképzőn viszont a legtöbb igazgató azt állítja, nincs ideje hospitálni, órát látogatni. Kérdés viszont, hogy akkor mi alapján értékelnek?

Mik a negatívumai, mit hiányol a módosított szabályozásból?

Negatívum, hogy a jogszabály nem garantálja a nemzetiségi iskolákban oktató pedagógusok számára, hogy a tanítás nyelvén végezhessék a továbbképzéseket. Ez eddig benne volt a törvényben. Ebből kifolyólag lehet, hogy a képzések, az atesztációk, a portfóliók megvédése egy izgalmas folyamat lesz. Negatívumokat látok az igazgatók számára kidolgozott vezetőképzés átalakításában. 2023 januárjától az ambiciózus kollégák csak úgy pályázhatják meg az igazgatói posztot, ha már elvégezték a vezetőképző alapszakaszát. Ez az új szabályozás szerint 200 órás képzést jelent. Ez nagyon sok. Ráadásul erre az igazgató engedélyével jelentkezhet az a kolléga, aki leváltaná a felettesét. Itt nagyon nagy szerepet játszik majd az, milyen a helyzet, milyen hangulat uralkodik az adott iskolában. Ha az igazgató, a tantestület kiválaszt és támogat egy utódot, akkor probléma nélkül elengedik 25 munkanapról a képzésre. Ha viszont a meglévő igazgatóval szemben akar alternatívát hozni, akkor nagyon nehéz helyzetbe kerülhet. Erre a mi kultúránk még nem érett meg. Ráadásul az igazgatóról az iskolatanács dönt, tehát az aktuális igazgató támogatása semmire sem garancia. Ezt a módosítást nagyon komoly problémának látom. Azt egyébként jó ötletnek tartom, hogy pedagógusok úgy pályázzák meg az igazgatói posztot, hogy már van elképzelésük a funkcióról, az azzal járó feladatokról, arról, hogyan működik a közoktatás, milyen törvényeket kell ismerni, van fogalma a gazdasági kérdésekről stb., de kevesebb óraszámot javasolnék.

Milyen változásra kell felkészülniük az iskoláknak?

Eddig az aktualizációs képzésre is eljártak a pedagógusok, például a módszertani központokba, most viszont minden iskolának magának kell majd kidolgoznia, összeállítania az aktualizációs képzést, melynek keretében két év alatt 20 órás továbbképzésen kell résztvenniük. Az igazgató lesz a felelőse, illetve a szervezéssel megbízhat egy kollégát, akinek a pedagógusok fejlődésének koordinálása lesz a feladata. Ezt az alapképzést minden pedagógusnak el kell végeznie, viszont nem jár érte semmilyen pótlék.

Mit kell tartalmaznia ennek a kétéves képzésnek? Vagy szabad kezet kapnak az iskolák a program kidolgozásához?

Tulajdonképpen szabad kezet kapnak. Olyan képzést kell kidolgozni, mely a fenntartó, illetve az iskola igényeire reagál. Például ezen a képzésen megismerkedhetnek a pedagógusok az aktuális törvényekkel, a nagy pedagógiai dokumentumokkal, mint például a Tanuló Szlovákia, de ha az adott iskolában például sok a sajátos nevelési igényű gyerek, ezt a képzést arra is felhasználhatják, hogy valamennyi pedagógust ezen a téren képezik tovább. További újdonság, hogy ezt a képzést nem feltétlenül külső ember bevonásával kell lebonyolítani, hanem például az iskola legmagasabb pedagógiai minősítésű, kettes atesztált pedagógusa is tarthatja a képzést. Ugyanakkor kategorikusan nem zárja ki a külső szakember bevonását.

Milyen pozitívumot hozhat ez a konkrét módosítás?

Nagyon gyakran tapasztaltuk azt a képzéseken, hogy a pedagógusok bevallották, alig beszélgetnek szakmai kérdésekről a tantestületekben. Pozitívum lehet tehát, ha a tantestületekbe visszatér a belső szakmai kommunikáció. Ez a képzés megteremtheti annak a korszerű munkának az alapjait, amit a világban belső tudásmegosztásnak neveznek. Lehet ez egy érdekes szakkönyv prezentálása is, viszont ha pusztán formálissá válik, akkor nem lesz pozitív hozadéka.

Megfékezi az új törvény a „ kreditek hajszolását”?

Bizonyos képzésekért, az innovációs képzésekért ezután is jár majd a pótlék, bár ezután nem kreditpótléknak, hanem szakmai fejlődésért járó pótléknak hívjuk majd. Egy képzésért 3%-ot lehet kapni, viszont a törvény megszabja, hogy a pedagógusok maximálisan három innovációs képzést végezhetnek el, összesen tehát 9%-os pótlékot gyűjthetnek össze. Emellett részt vehetnek még specializációs képzéseken, ilyen például tantárgybizottság vezetése, vagy a kezdő pedagógus bevezetése. 12%-os pótlék jár az állami nyelvvizsgáért és 6% jár a szakbővítésért. Viszont ezek úgy vannak beállítva, hogy összesen 12%-os bérpótlékot lehet szerezni.

Beépítettek tehát valamilyen fékeket arra nézve, hogy például egy zene szakos tanár a továbbképzésen ne jelentkezhessen jógára, amit nem igazán használ fel a tanítás során?

Ami egyfajta szabályozóként működhet az az, hogy össze kell majd állítani a szakmai fejlődés tervét, s a szakmai fejlődést a jogszabály nemcsak a továbbképzésekben látja, hanem a szakértői tevékenységekben, a publikációban, a tankönyvírásban, a kutatásban, önképzésben és a tanulmányútban. Ezekből kell egy ötéves tervet összeállítani, s azt éves cselekvési tervekre lebontani. További újdonság, hogy a képzések egy részét a pedagógus, egy másik részét a munkaadó, illetve az Állami Módszertani Központ (MPC) fogja téríteni. Így pedig az iskola is meggondolja majd, hogy hány embert, milyen képzésre enged el. Egyfajta fék lehet az is, hogy míg korábban 150 órás képzéssel 6%-os pótlékot tudott elérni a pedagógus, most kétszer 25 órás képzéssel, tehát kétharmadával kevesebb órát kell teljesítenie. Azt gondolom, a kollégák az innovációs képzésekre fognak jelentkezni, de nem lesz olyan kreditőrület, amilyen az utóbbi években volt.

Jó ötletnek tartja, hogy változik az atesztációs vizsga feltétele?

Nagyon okosan, leállították azt a korábbi gyakorlatot, mely alapján viszonylag gyorsan el lehetett érni a 2. atesztációt. Az önnálló pedagógus 10 év alatt elérhette ezt a státuszt, szakmája csúcsát. Ez már egy normálisabb rendszer, hiszen ebben az egyes atesztált pedagógusnak 11 év szakmai gyakorlatot kell felmutatnia.

Az új szabályozás bevezeti a portfólió fogalmát.

Nagyon leegyszerűsítve az atesztáció úgy fog kinézni, hogy mindent össze kell gyűjtenem egy „bőröndbe” amivel bizonyíthatom, hogy teljesítem az atesztáció feltételeit. Ide tartoznak a végzettségemet igazoló dokumentumok, illetve azok a „termékek”, melyekkel igazolni tudom a kompetenciáimat. A kollégák között vannak tankönyvszerzők, tankönyvfejlesztők, vannak olyanok, akik bedolgoznak a NÚCEM-be, munkatársai a tanfelügyeletnek. Ide sorolnám azt is, amikor a diák munkáján keresztül értékelik a pedagógust, például amikor a diák robotokat épít. A pedagógusok tehát benyújtják a kérvényüket a „bőröndjükkel” együtt, a konzultáció során eldől, hogy elegendő anyagot gyűjtöttek-e össze. Ha igen, akkor a vizsga két részből fog állni. Először is meg kell védeniük a portfóliójukat, vagyis a bőröndjüket, illetve szóbeli vizsgát kell tenniük. Ha mindez pusztán egy formális bürokratikus folyamat lesz, akkor nem lesz előrelépés. Ha viszont ebben valóban fejlődni fog a kolléga, akkor egy jó szakmai folyamat lesz. Szerintem mindez az atesztációs intézményeken, az MPC-ken és az egyetemeken múlik, hiszen ezek az intézmények ezzel lehetőséget kaptak, hogy a közoktatásban a minőséget és a szakmai fejlődést formálják.

Az eddigi rendszerben a Comenius Pedagógiai Intézet is tartott képzéseket, lesz erre lehetőségük a jövőben is?

Az új rendszerben az egyetemek, a tanárképző karok és a módszertani központok kerülnek előtérbe, a nonprofit szervezeteket pedig partvonalra állítják, pl. az intézetünket is, mely annak idején épp a pedagógusok és az iskolák fejlődésének támogatása érdekében jött létre. Hét lehetséges továbbképzésfajta közül kizárólag innovációs képzésekkel léphetünk be a rendszerbe, itt viszont van egy nagyon jelentős változás: eddig a szervezetek képzéseket akkreditáltak, most viszont a szolgáltatóknak kell majd kérelmezniük – mintegy akkreditáltatniuk magukat –, hogy egy adott területen végezhessenek innovációs képzéseket. Azt egyelőre nem tudjuk, milyen feltételeket kell majd teljesítenünk, ezt a minisztériumi rendelet pontosítja majd. Például volt képzésünk a néphagyományokra, erre a területre nyújthatunk be kérvényt. Az biztos, hogy ha megkapjuk az adott területre vonatkozó engedélyt, attól kezdve szabadon kreálhatunk képzéseket. Vagyis rugalmasabbá válik a rendszer.

A korábbi úgynevezett kreditrendszer kidolgozásában is részt vett. Ön szerint mennyi időre lesz szükség ahhoz, hogy az új továbbképzési rendszer beinduljon, milyen átmenti időszakra kell felkészülniük a pedagógusoknak?

A törvény szeptember elsejével hatályba lép. Biztosan lesz egy átmeneti időszak, amikor még nem lesznek jóváhagyott képzések. Az oktatási minisztériumon múlik, hogy milyen gyorsan reagál, milyen gyorsan hagyja jóvá az új képzéseket. Tudom, hogy a törvény, illetve a képzéssel kapcsolatos részek kidolgozásakor szorosan együttműködött a háttérintézményével, a módszertani központtal. Lehet, hogy az alapelvek már elkészültek, tehát gyorsan reagálnak. Ugyanakkor a jogszabály komoly terhet ró az igazgatókra. Ki kell dolgozni a továbbképzési terveket, az éves terveket, melyeket szeptembertől meg kell honosítani az intézményekben. Be kell építeni az etikai kódexeket az iskolák munkarendjébe, hiszen a törvény azt mondja, hogy a tárca ki fog adni egy általános etikai kódexet, s ezt minden iskolának implementálnia kell, ráadásul minél előbb. Mindehhez további négy jogszabályt, miniszteri és kormányrendeleteket kell kidolgoznia a tárcának.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Koleszterin, a csendes gyilkos

Tablók viadala: tardoskeddi győzelem!

Matečná: A termékek 31 százalékánál tapasztaltak kettős minőséget

Átfogó parkolási politika helyett egyelőre két parkoló lehet fizetős

Renault Kadjar: a francia elegancia

Zdeno Chára lett az év hokisa

Legfrissebb galériák
Olvasta már?