Ficónak egy éve volt, hogy megelőzze a gázválságot, a késlekedést a lakosok fizethetik meg

Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.

Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.

A probléma forrása

A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.

A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.

Egyértelmű ukrán nem

Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.

Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe

– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.

Hibás megközelítés

Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.

A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után

– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.

Extra költségek

A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.

Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat 

– figyelmeztet az igazgató.

Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni. 

„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.