Fico újabb veresége

Két órával az alkotmánybíró-jelöltekről szóló szavazás előtt Robert Fico elismerte, hogy a Smer–SNS–Híd koalíció nem tudott megállapodni a bírójelöltekről, ahogyan nem tudott megállapodni a jelöltek kinevezéséről Andrej Kiska államfővel sem. Kijelentette, hogy kezdettől az Alkotmánybíróság (AB) elnöki posztjára pályázott. Megismételte, hogy az ország legfőbb jogi intézményének tagjait politikai egyezségekkel kell kiválasztani. Bejelentette, hogy a Smer számára elfogadhatatlan a nyilvános szavazás. Azzal érvelt, hogy a nyilvános szavazás veszélyeztetné a bírók függetlenségét.
Mosolyszünet a Híddal
„Nem lehet tárgyalóasztalhoz ülni olyan párttal, mely csak a saját érdekeit tartja szem előtt” – bírálta Bugár Béla pártját Fico, és nem mulasztotta el felemlegetni a Híd jelöltjének, Peter Kresáknak ŠtB-s múltját. 
Kiskát támadta
Robert Fico élesen támadta az államfőt is. Kijelentette, hogy Andrej Kiska nem választhat pártatlanul az alkotmánybíró-jelöltek közül, mivel korábban már bejelentette, hogy miután lejár az államfői mandátuma, politikai pályára lép. „Már csak fűthet és világíthat” – közölte a Smer elnöke, aki elfogadhatatlannak tartja, hogy Kiska saját jelöltjeiből állítsa összes az Alkotmánybíróságot. 
AB-elnök akar lenni
Fico bár visszalépett, nem mond le az Alkotmánybíróság elnöki posztjáról. Elképzelése szerint a Híd nem szavazhatja meg az ellenzéki pártok alkotmánybíró-jelöltjeit. Ezt ugyanis a koalíciós szerződés súlyos megsértésének tekintené. Arról nem beszélt, hogy ez pontosan mit jelentene. Ugyanakkor egy évvel a soron következő parlamenti választás előtt már nincs értelme az előrehozott választásoknak. Fico egyébként meghosszabbítaná a jelenlegi alkotmánybírók mandátumát, ezzel elkerülné, hogy megbénuljon a testület. Kivárná az új államfő hivatalba lépését, s a vele kötött egyezség után szavaztatna újra az alkotmánybírókról. 
Nincs 90 szavazat
A tizenhárom tagú Alkotmánybíróság kilenc tagjának pénteken jár le 12 éves a mandátuma. Meghosszabbításához alkotmányos többség, azaz 90 szavazat szükséges. Ugyanakkor Andrej Danko, az SNS elnöke kedden közölte, pártja nem támogatja a bírók mandátumának meghosszabbítását. Ahogyan az ellenzéki Alojz Baránik (SaS) szerint sem járható ez az út. 
Az ĽSNS kimarad
Robert Fico bejelentését megelőzte a fasisztabarát ĽSNS döntése, mely szerint Marian Kotleba és képviselői nem vesznek részt a bíróválasztáson. Milan Uhrík (ĽSNS) szerint a jelöltek egy kivételével nem felelnek meg a párt értékrendjének, és nem teljesítik erkölcsi elvárásait. Másrészt Marian Kotleba szerint a bírók megválasztása túlpolitizálttá vált, és nem engedi, hogy kétes pártelnökök politikai játékaik során visszaéljenek az ĽSNS-szel. Egyben visszavonták jelöltjük, Radovan Hrádek jelöltségét is.
Az ellenzék attól tart, hogy Robert Fico megpróbálja megbénítani az Alkotmánybíróságot. „Robert Fico abban bízott, hogy a fasiszták segítségével bejut az Alkotmánybíróságra, a nyilvános szavazás azonban keresztülhúzta erkölcstelen számításait” – reagált Igor Matovič. A Tisztességes Szlovákiáért civiljei emlékeztetnek, hogy Fico ősszel megpróbálta saját érdekeit szem előtt tartva módosítani az Alkotmánybíróságról szóló törvényt. „Ma pedig a nyilvános szavazástól való félelmében visszavonta a jelöltségét” – közölték a civilek.