Fico szerint siker, Orbán szerint kudarc

Sikeres volt a pozsonyi csúcstalálkozó abból a szemszögből, hogy egyetértés született: abszolút mértékben összpontosítani kell a külső határok védelmére - jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök az európai uniós (EU) tagországok állam- és kormányfőinek nem hivatalos pozsonyi találkozóját lezáró sajtótájékoztatón pénteken. Erről a soros EU-elnök Szlovákia kormányfője a Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével és Jean-Claude Junckerral, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón beszélt. "Kimondtuk, hogy ennél jobb nincs"  Robert Fico elmondta: nagyon őszinte véleménycserét folytattak az unió helyzetéről, és mindannyian egyetértettek abban, hogy az EU projektjének megvalósítása során "nem lehet hátramenetbe kapcsolni", és abban is, hogy csak az unió az, ami biztosíthatja az európai lakosság számára a prosperitást és a biztonságot. A szlovák kormányfő szerint a pozsonyi csúcstalálkozó - amelyen mint mondta "rossz dolgokkal is szembe kellett nézni" - egyik hozadéka az volt, hogy rámutatott a 27 uniós tagország azon akaratára, hogy folytatni kívánják az uniós projektet.  "Kimondtuk, hogy ennél jobb nincs" - fogalmazott Fico. [[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"247043","attributes":{"alt":"","author":"TASR-felvétel","class":"media-image","height":"2032","style":"width: 600px; height: 400px;","title":"Balról: Robert Fico, Donald Tusk és Jean-Claude Juncker","typeof":"foaf:Image","width":"3048"}}]] Pozsonyi útiterv A sajtótájékoztatón Donald Tusk a pénteki pozsonyi uniós csúcstalálkozó egyik fő kérdése - a hol van és merre halad az unió - kapcsán azt mondta: ki kell küszöbölni az unióban eddig elkövetett hibákat, és az európai 27 állam jövőjére kell tekinteni.  "Ha előre akarjuk mozdítani Európát, nem lehet úgy folytatni, ahogy eddig" - mondta Tusk. Rámutatott: az Európai Unió "előremozdításának" céljából megegyezés született az úgynevezett pozsonyi útitervről, amely azokat a célokat tartalmazza, amelyeket az EU az elkövetkező hónapokban el akar érni. A konkrét célokat ismertetve kifejtette: be kell biztosítani a schengeni és külső határok teljes védelmét, ezzel összefüggésben folytatni kell az együttműködést Törökországgal és a Nyugat-Balkán országaival, illetve minden segítséget meg kell adni a tagországoknak belső biztonságuk megőrzéséhez. Donald Tusk a tagországok biztonsága kapcsán leszögezte: a külső határok védelmének fontossága egyértelmű, nem szabad hagyni, hogy megismétlődjön a 2015-ben a migráció miatt elszabadult káosz.  Jean-Claude Juncker a bolgár-török határ védelmének szükségessége kapcsán elmondta, az unió erre a célra 108 millió eurós összeget különített el, amelyet jövőre újabb 116 millióval egészítenek ki.  "Nem hagyjuk magára Bulgáriát" - jegyezte meg Juncker.  Az Európai Bizottság elnöke pénteken egy 14 pontos tervet is bemutatott, erről itt olvashat bővebben. Orbán: az EU bevándorláspolitikája "önsorsrontó és naiv" Orbán Viktor Ficónál bírálóbb hangot ütött meg. A pénteki pozsonyi EU-csúcs szerinte sikertelen volt abból a szempontból, hogy nem sikerült megváltoztatni Brüsszel bevándorláspolitikáját.  Kiemelte, hogy továbbra is a korábbi "önsorsrontó és naiv" bevándorláspolitika uralkodik az unióban, most is többet beszéltek a szétosztás gyorsításáról, mint a migránsok megállításáról a schengeni övezet határán.  [[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"247044","attributes":{"alt":"","author":"TASR-felvétel","class":"media-image","height":"3528","style":"width: 600px; height: 406px;","title":"Ez neked siker, Robert?!","typeof":"foaf:Image","width":"5211"}}]] Orbán Viktor ugyanakkor sikernek nevezte, hogy határoztak arról: Bulgáriának mindenképpen támogatást kell adni, hiszen a bolgár határon a nyomás nő, és a védekezés költségei jelentősek. Szerint Németország és Görögország a két kulcsország a bevándorlási helyzet megoldásához. Kijelentette: amíg Németországban nincs határozott felső korlátja a beengedett migránsoknak, addig folyamatos lesz a szívóhatás, Görögországnak pedig a schengeni megállapodás miatt meg kellene állítania az Európába igyekvőket, de ezt nem teszi.  Amíg ez a két ország nem változat a politikáján, mi egy dolgot tehetünk, betartjuk a schengeni előírásokat, és minden illegálisan belépni akarót a jog és fizikai erő alkalmazásával feltartóztatunk - jelentette ki a magyar kormányfő. Merkel hajlandó a kompromisszumokra Angela Merkel német kancellár már a csúcstalálkozó előtt úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió "válságos helyzetben" van, és lépéseket kell tennie, hogy visszanyerje a lakosság bizalmát. A megbeszélések utáni sajtótájékoztatón pozitívan értékelte a visegrádi csoporthoz tartozó négy ország (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) közösen beterjesztett álláspontját. A visegrádi négyek egyebek között "rugalmas szolidaritást" szorgalmaznak az unióban a migrációs válság kezelésére, nevezetesen azt, hogy a menekültbefogadási képesség megítélésében vegyék figyelembe az uniós tagállamok gazdasági fejlettségét is.  [[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"247045","attributes":{"alt":"","author":"TASR-felvétel","class":"media-image","height":"2583","style":"width: 600px; height: 380px;","title":"Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök","typeof":"foaf:Image","width":"4074"}}]] Merkel megjegyezte, hogy az uniót mindig a kompromisszumkeresés jellemezte. Kifejtette, hogy ha valamilyen elképzeléssel szemben túlságosan széleskörű ellenállás mutatkozik, akkor más módokat kell keresni, hogy felül tudjanak kerekedni a nehézségeken.  Francois Hollande francia elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Merkel megerősítette, hogy a találkozón menetrendet fogadtak el az unióban a júniusi brit népszavazás után, illetve a menekültválság miatt szükségessé vált lépésekről. Ennek értelmében - több közbülső lépcsőt követően - jövő márciusra készülnek el a teendők konkrét tervei. A menetrend céljai között említette Merkel az illegális bevándorlás csökkentését, valamint a külső és belső biztonság növelését.  Hollande a migránskérdés kapcsán egyebek között azt hangsúlyozta, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a külső határok védelmére. Az EU reformjának mélyrehatónak kell lennie, véli Szydlo A jelenlévő európai politikusok elismerték, hogy a migrációs politika eddigi modellje nem vált be - mondta Beata Szydlo lengyel kormányfő. Hozzátette: egyetértés volt abban is, hogy előtérbe kell helyezni a migrációs válság külső kezelését.  Egyértelműen elhangzott, hogy meg kell valósítani a Törökországgal kötött szerződést, és támogatni kell Bulgáriát is - mondta. Sikerként értékelte, hogy a megállapodás jött létre arról: el kell indítani az Európai Unió (EU) megváltoztatására irányuló folyamatot.  E folyamat elején "semmi sem lehet tabutéma" - húzta alá a lengyel kormányfő, hozzátéve, hagy tabuként nem lehet kezelni az európai alapszerződés lehetséges megváltoztatását sem.  "Az EU reformjának mélyrehatónak kell lennie" - húzta alá Szydlo. [[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"247046","attributes":{"alt":"","author":"TASR-felvétel","class":"media-image","height":"3303","style":"width: 600px; height: 463px;","title":"Beata Szydlo lengyel kormányfő","typeof":"foaf:Image","width":"4284"}}]]   Az egynapos pozsonyi csúcstalálkozón az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői vettek részt. Az informálisnak minősített csúcson - amelyhez hasonló legutóbb 2007-ben a lisszaboni szerződés aláírásakor volt - 27 uniós tagország képviseltette magát, Nagy-Britannia vezetői már nem voltak jelen a brit kilépésről döntő népszavazás következményeként. MESEŽNIKOV: SZOLIDÁRISABBNAK KELL LENNÜNK AZ UNIÓVAL KOMMENTÁRUNK A TÉMÁBAN: A KISIKLOTT VISEGRÁD