A kormány tagjai most már többet kapnak, mint a képviselők (TASR-felvétel)
Fico megjutalmazta magát és a kormányt
Míg a kormány egyes témák elfogadását hónapokig húzza, más kérdésekben gyorsan döntést hoz. Robert Fico miniszterelnök csak pár napja jelezte először, hogy véleménye szerint a kormánytagok fizetései elfogadhatatlanul alacsonyak, tegnap pedig már döntöttek is a kérdésben.
A gyorsaság oka egyértelmű: a nyilvánosság előtt nehezen kommunikálható témáról van szó, még akkor is, ha szólnak racionális érvek az emelés mellett. A kormánytagok alapfizetése a jelenlegi szabályok alapján nem emelkedhetne, ugyanis 2021-ben az ország adóssága átlépte a bruttó nemzeti össztermék 63 százalékát, így érvénybe lépett az úgynevezett adósságfék intézménye. A kiadásokat korlátozó csomag egy része a kormánytagokat „büntette” a költségvetési hiányért – a miniszterek fizetésének felső határát a képviselői fizetések másfélszeresében állapították meg és éves szinten sem emelték az elmúlt két évben.
Mennyit ér egy miniszter?
Bár a képviselői fizetések és a kormánytagok alapfizetésének aránya ebben az időszakban valóban változatlan maradt, a gyakorlatban eltűnt a két csoport közti bérkülönbség. A képviselők bérét képező költségtérítés összege ugyanis folyamatosan növekedett, miközben a kormánytagok bérében a vonatkozó tétel nagyságát utoljára 2001-ben szabályozták. A helyzet abszurditását a 2023-as állapotok mutatták: egy, a fővároson kívül élő képviselő átlagosan 3912 eurós alapfizetése mellé 2736 eurós költségtérítésre is igényt tarthatott, a fővárosban élő képviselők ennél némileg alacsonyabb, 2348 eurós összeggel kellett megelégednie. Az átlagos képviselők így a havi 6200-6600 eurós bérükkel összességében már jobban kerestek, mint a kormány alelnökei és miniszterei, akiknek a bére három tételből állt össze – az alapbérből, egy alacsonyabb átalány költségtérítésből, valamint a funkcióért járó javadalmazásból.
Az új kormány kétféleképpen próbálhatta megkerülni a szabályozást: az alapbérek felemelésével, vagy alternatív megoldásokat keresve. Végül a második megoldás mellett döntöttek, ami bizonyos szempontból logikus stratégia. Az adósságfékről szóló törvény módosításához alkotmányos többségre van szükség a parlamentben, a Fico-kormány pedig nem rendelkezik kilencven képviselővel. Az elfogadott intézkedések közvetett módon kerülik meg a korlátozást. A kormánytagok bérezése továbbra is fix marad az adósságplafon korlátozásaival összhangban, de a bér mellé járó átalányos költségtérítés összege a sokszorosára emelkedik és az átlagbértől függ majd a későbbiekben. Egy miniszter fizetése a változtatások után ötezerről bruttó kilencezer euróra ugrik, Robert Fico miniszterelnök havi bére márciustól bruttó 11 ezer euró magassában alakul majd. A szlovákiai átlagbér a decemberi adatok alapján bruttó 1403 eurót tesz ki.
Jöttek a bírálatok
A szlovákiai miniszterelnöki fizetés az emelést követően sem számít kiugróan magasnak Európában, illetve a régióban. Általánosságban érvényes, hogy nagyon változó az államok vezetőinek – hivatalos – keresete, a vezető tisztviselők bére és az általuk irányított országok életszínvonala között kevés az összefüggés. A német kancellár havi 30 ezer, a brit miniszterelnök átszámolva havi 16 ezer eurót keres, a skandináv államokban a miniszterelnökök járandósága havi húszezer euró fölött van. A magyar miniszterelnöki fizetés átszámolva 17 ezer euró körül mozog, havi tízezer euró környékén keres a cseh kormányfő, a lengyel miniszterelnök viszont kimondottan rosszul keres a kollégáihoz képest, mivel hivatalosan alig 4800 euróval lesz gazdagabb havonta.
Az ellenzék a várakozásoknak megfelelően bírálta a Fico-kormány döntését. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szerint a kormány a lépéssel a választói szemébe köpött. A politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy az adósságféket más területeken következetesen alkalmazzák – nem kap például fizetésemelést a csaknem 480 ezer hivatalnok és bürokrata. Michal Šimečka (PS) aránytalanul magasnak nevezte az emelés mértékét. A politikus szerint ugyan helytelen, ha a képviselők többet keresnek a minisztereknél, de a kormánynak elsősorban a törvényeket kell tiszteletben tartania – és tárgyalnia a helyzet megváltoztatásáról, nem pedig megkerülni a szabályozásokat. A KDH a lépéssel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fico-kormánynak a miniszterek fizetése helyett inkább a Különleges Ügyészség sorsával, az összeomló egészségüggyel és az elszabaduló élelmiszerárakkal kellene foglalkoznia.
Ficót a kritikák nem hatják meg. A véleménye szerint „tarthatatlan” a helyzet: a kormány tagjaitól magas teljesítményt és felelősségvállalást, a régiók önköltségen való látogatását várja el, a javadalmazásukat pedig ezzel tekinti arányosnak. A Szlovák Nemzeti Bank tegnap közzétett előrejelzése szerint az államadósság idén a GDP 0,8 százalékával növekedhet – azaz semmi esély arra, hogy enyhüljenek az adósságfék korlátozásai, így a miniszterek alapfizetése legálisan is emelhető legyen.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.