Fico jogállamiság elleni harcát a pénztárcánkon is megérezzük

A többi uniós tagországhoz képest alacsony fizetések és a bizonytalan gazdasági helyzet mellé az elmúlt időszakban egy újabb kockázati tényező társult, a politikai bizonytalanság: a Fico-kabinet futószalagon hozza azokat a döntéseket, amelyek miatt nem csupán az uniós intézmények, de a pénzpiacok is egyre kíméletlenebb kritikát fogalmaznak meg Szlovákiával szemben. Mindezt figyelembe véve azon sem csodálkozhatunk, hogy a külföldön tanulók, vagy a Szlovákiában szerzett képzettségüknek köszönhetően külföldön dolgozók körében továbbra sem túl nagy a motiváció arra, hogy mihamarabb visszatérjenek Szlovákiába. „Márpedig égető szükségünk lenne a tapasztalataikra és a szaktudásukra, ha nem szeretnénk, hogy az idők végezetéig összeszerelő üzem maradjunk” – mondta el lapunknak Marián Kočiš, a Szlovák Takarékpénztár makrogazdasági elemzője.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint Szlovákia lakosságának nagyjából a 10%-a él külföldön, az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat felmérése szerint pedig a felük, vagyis mintegy 270 ezren más uniós tagállamokban. A legtöbben Csehországban, Németországban és Ausztriában. Hogy közülük hányat sikerülhet visszacsalogatni Szlovákiába, az már korántsem csak a bérek nagyságától függ.

„Ma már ugyanilyen fontos kritérium a jogállamiság szintje, a demokrácia fenntarthatóságába vetett hit, a társadalom általános fejlődése, de a magasabb erkölcsi értékekhez való viszonyulás is”

– tette hozzá Kočiš.

Régiós verseny

A statisztikai adatok azt mutatják, hogy Szlovákiában az elmúlt 30 évben nőtt az életszínvonal. Az 1990 óta eltelt időszakban az emberi fejlettségi index (HDI) 0,69-es szintről 2021-re 0,85-re emelkedett. Az ENSZ által rendszeresen publikált HDI a világ országait hasonlítja össze a születéskor várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az életszínvonal alapján. A lista élén álló országok gyakran ezzel reklámozzák magukat, hogy így vonzzák a tehetséges bevándorlókat, vagy mérsékeljék a kivándorlási kedvet.

Szlovákiában a HDI az elmúlt időszakban ugyan enyhén csökkent, ez azonban a világjárvánnyal magyarázható. A HDI új kiadásában várhatóan már újabb javulásra számíthatunk. Versenyképességi szempontból azonban fontos lesz, hogy más gazdaságok hogyan kezelték a világjárványt, annak szélesebb körű következményeit, illetve az általános gazdasági helyzetet. A szomszédos országok közül Ausztria (0,92), Lengyelország (0,92) és Csehország (0,89) is megelőzi Szlovákiát, míg Magyarországgal nagyjából egy szinten vagyunk. A szélesebb régiónkat tekintve az összes balti ország (0,86–0,89), valamint Szlovénia (0,92) és Horvátország (0,86) HDI-értékei is magasabbak. Kočiš szerint végső soron ezekkel az országokkal fogunk versenyezni a magasan képzett munkaerőért, a nem uniós országokból érkező vendégmunkásokért és a saját állampolgárainkért is.

Politikai kultúra

Egy másik kulcsfontosságú tényező a demokrácia és a jogállamiság szintje. Az Economist Intelligence Unit (EIU) demokráciaindexe öt paramétert értékel: a politikai részvételt, a politikai kultúrát, a választási folyamatot, a kormányzat működését és a polgári jogokat. A legfrissebb, 2023-ra vonatkozó demokráciaindex azt mutatja, hogy a világ lakosságának kevesebb mint 8%-a él olyan országokban, ahol teljes demokrácia van (45,4% olyan országban, ahol bizonyos fokú demokrácia van), 39,4% pedig önkényuralom alatt él (2022-ben 36,9%).

Szlovákia az Economist Intelligence Unit listáján tavaly egy helyet esett vissza, most a 44., a pontszámunk pedig évek óta a 7,0 és 7,3 közötti tartományban mozog, ami azt jelenti, hogy a „sérült demokráciák” közé sorolnak bennünket. Ezek olyanok, ahol a választások tisztességesek és szabadok, és tiszteletben tartják az alapvető polgári szabadságjogokat, de lehetnek problémák (pl. a médiaszabadság megsértése, valamint a politikai ellenzék és a kritikusok kisebb elnyomása). Szlovákia legrosszabbul a politikai részvétel (azaz a polgárok politikai életbe való bevonása) és a politikai kultúra kategóriájában teljesít.

„Úgy tűnik, mintha több mint 30 év után sem sikerült volna teljesen azonosulnunk a szabadsággal és a demokráciával, és ezért súlyos árat fizetünk, hiszen a demokráciába és az intézményekbe vetett bizalom szó szerint életeket menthet”

– figyelmeztet a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Szerinte ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a demokráciaindexen magasabb pontszámot elért országokban, például Finnországban, Dániában és Svédországban a koronavírus-járvány idején többszörösen alacsonyabb volt a többlethalálozási arány, mint Szlovákiában.

Korrupciós lista

Ha a jogállamiság szintjét a Transparency International által közzétett korrupcióérzékelési index (Corruption Perceptions Index, CPI) alapján vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy Szlovákiában a korrupció megítélésének szintje az előző választási ciklusban, vagyis 2020 és 2023 között javult. A CPI az egyes országokban tapasztalható korrupció szintjét jelzi a szakértők becslése és közvélemény-kutatások alapján. A szlovák pontszám a 2020-as 49-ről az elmúlt évre 54-re emelkedett, miközben a 100-as érték jelenti a legjobb eredményt. Nem meglepő módon a szomszédos országok közül Ausztria rendelkezik a legmagasabb pontszámmal (71), amelyet Csehország (57) követ. Szlovákia jelenleg Lengyelországgal van egy szinten, Magyarországon ugyanakkor a korrupció megítélése (42 pont) 2012 óta jelentősen romlott.

Elzárhatják a pénzcsapot

Hamarosan azonban Szlovákia is követheti Magyarországot, a Fico-kabinet az elmúlt időszakban ugyanis egy sor olyan döntést hozott, amelyek miatt hasonló elbírálás alá eshetünk majd az uniós intézményeknél, mint Magyarország.

„A büntető törvénykönyv módosításával a korrupció büntetési tételeit is enyhítették. Így valós veszélynek tartjuk azt, hogy Szlovákia (legalábbis egy időre) elveszíti az uniós forrásokat vagy az uniós helyreállítási alapból származó pénzeket, ami összefügg a büntető törvénykönyv szóban forgó módosításaival és az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos aggodalmaival. Brüsszelből egyre több bírálat érkezik a szlovák jogállamisággal kapcsolatban. Márpedig, ha emiatt elzárnák az uniós pénzcsapot, az visszafogná az ország gazdasági növekedését, amit a lakosság is megérezne”

– figyelmeztet Kočiš.

Számít a jogállamiság

Az elmúlt időszakban szinte az összes mérvadó elemző intézet felhívta a figyelmet arra, hogy Szlovákia gazdasági növekedése a következő években nagymértékben függ majd az uniós támogatásoktól, amit előbb-utóbb a pénzpiacoknak is be kell építeniük a kockázati elemzéseikbe. „A jogállamiság, a korrupció alacsony szintje és a korrupcióval szembeni megfelelő jogi védelem, a politikai kultúra növekedése és a szélesebb körű társadalmi szerepvállalás jelentősen hozzájárulhat az ország megítéléséhez, növelve a szlovák munkapiac vonzerejét. Egy jogállam, amelynek jól felfogott jövőképe és kiszámítható jogszabályi környezete van, a külföldi tőke szempontjából is vonzóbb helyszín. Ez pedig újabb munkahelyeket jelenthet, és további beruházásokat a tudomány, a kutatás vagy az oktatás területén. A demokrácia és a jogállamiság tehát valóban számít, még akkor is, ha jelenleg egyesek ennek az ellenkezőjét gondolják” – véli Marián Kočiš. (mi)