Fico: az Európai Unióban élni nem emberi jog

„Május végéig 60 ezer menekült érkezett az unióba a Földközi-tengeren át, 25 százalékkal több, mint egy évvel korábban – magyarázta tegnap az ülés előtt Robert Fico miniszterelnök. Szerinte meg kell beszélniük azt is, hogy az unió hogyan tudja elindítani a schengeni határ védelméhez szükséges biztonsági programokat, például a speciális elektronikus rendszert, amely a schengeni övezet tagállamai számára lehetővé teszi, hogy már azelőtt ellenőrizzék a belépni készülőt, mielőtt még megérkezne.

Fontos téma lesz a külső biztonság is. „Most is van lehetőség minden tagország hadseregének fokozottabb együttműködésére, év végéig mindenkinek nyilatkoznia kell, hogy be akar-e kapcsolódni ebbe, és ezt milyen módon akarja megtenni” – magyarázta a miniszterelnök. Szerinte a külső biztonság lehet az első pillére a szorosabb integrációnak. A menekültek kérdésében a harmadik államokkal való együttműködésre kell összpontosítani, el kell dönteni, hogy mit kezd az unió Líbiával, lesznek-e katonai akciók, amelyekkel megakadályozható lenne a menekültek átkelése a tengeren. Fico szerint azonban ehhez a nemzetközi közösség felhatalmazására lenne szükség.

A miniszterelnök úgy véli, hogy még idén elindulhat a szorosabb integráció a tagállamok között. „A német választások után tornádóra számítok” – jelentette ki Fico. Szerinte a német választások után Németország és Franciaország mindent megtesz azért, hogy az eurózónát politikai projektből valódi gazdasági projektté alakítsák. „Ez nagyon mély integrációt igényel, olyan javaslatokkal érkeznek majd mind a németek, mind a franciák, amelyekre reagálni kell” – mondta Fico. Továbbra is kitart amellett, hogy Szlovákiának az unió gyorsabban integrálódó magjába kell tartoznia, akkor is, ha ennek a V4-es együttműködés látja kárát. „A V4-es együttműködés nagyon fontos regionális csoportosulás, de az Európai Unióba és az eurózónába tartozunk, nekünk elsősorban a pénznemünk védelme a fontos, az pedig az euró” – magyarázta Fico.

Szerinte ősztől erősödik a párbeszéd a szociális területen és a migráció területén is. „Több pénzt, több embert, több eszközt akarunk felkínálni, de nem akarjuk, hogy más ország vagy hivatalnokok mondják meg, hogyan kell kinéznie a szolidaritásnak – állítja Fico. – Mit oldunk meg azzal, ha egy ország befogad 1500 menekültet, mikor Olaszországban és Görögországban 140 ezer menekült van, és nem tudunk velük mit kezdeni.” Attól nem tart, hogy a jelenlegi ülésen a régi tagállamok felvetik, csökkentsék az uniós támogatást azoknak az országoknak, amelyek nem hajlandók befogadni menekülteket. Fico szerint az unióban élni nem emberi jog. „Aki a háború elől menekül, annak joga van a segítségre, de aki gazdasági okokból érkezik, nem léphet csak úgy be az unióba” – véli a kormányfő.

Fontos témának tartja a kiküldött munkavállalók kérdését is, amely elsősorban a nyugati tagállamok számára fontos. Ez szól például arról, milyen fizetést kell adni egy szlovákiai cég alkalmazásában álló kamionsofőrnek, ha a nyugati országokban dolgozik, vagy az építőmunkásoknak, a franciaországi építkezéseken. Fico tegnap az ET délutáni, brüsszeli ülése előtt Brünnben tárgyalt a cseh kormányfővel és az osztrák kancellárral. Szerinte az ilyen szűkebb fórumokon lehet közelíteni a „nyugati” és a „keleti” álláspontot a menekültek vagy akár a kiküldött munkatársak kérdésében.

Christian Kern osztrák kancellárral és Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnökkel a közlekedési infrastruktúra és az egyre komolyabb munkaerőhiány kérdéseiről egyeztettek.