Fiataljaink fele nem dolgozna külföldön

Mindez a Magyar Ifjúság Kutatás 2016 elnevezésű nagymintás felmérés külhoni magyarokkal, 4000 fős mintán végzett adatfelvételéből derül ki. A kutatók ennek keretén belül 1000 szlovákiai magyar, 15–29 éves fiatalt kérdeztek több őket érintő kérdésről. Az eddig feldolgozott eredmények egy gyorsjelentésben láttak napvilágot. A szegénység miatt aggódik a legtöbb magyar fiatal A felvidéki fiatalok más határon túli kortársaikhoz képest sokkal jobban aggódnak az anyagi nehézségek, a létbizonytalanság, a szegénység és az elszegényedés miatt. Arra a kérdésre, mi az ifjúság első és második legégetőbb problémája Szlovákiában, több mint a válaszadók fele jelölte meg ezt a kategóriát, míg a második helyen 35 százalékkal a bizonytalanság, kiszámíthatatlan jövő végzett a listán. S ugyan Kárpátalján és a Vajdaságban is az anyagi nehézségeket és a szegénységet tartják a legnagyobb problémának a fiatalok, de messze nem ilyen egyértelműen: Kárpátalján 30 százaléknyian, a Vajdaságban 29 százaléknyian, Erdélyben pedig 20 százaléknyian vélekednek így. Erdélyben az alkohol elterjedése, a munkanélküliség és az elhelyezkedési nehézségek miatt jobban aggódnak a fiatalok. A szlovákiai válaszadók 16 százaléka is égető problémának tartja, hogy a fiatalság céltalan, nem tudja, mit akar, 15–15 százalék pedig az alkohol elterjedését, a bűnözést emelte ki. Érdekesség, hogy a felvidéki fiatalok 10 százaléka úgy érzi, komoly gond, hogy kevés a baráti társaság, illetve közösség – ez a probléma más határon túli közösségekben nem volt különösebben jelentős. Kárpátalján, a Vajdaságban és Erdélyben ugyanakkor a válaszadók fontos problémának tartják az elvándorlás kérdéskörét – ez pedig a szlovákiai fiatalok körében nem rezonál olyan hangsúlyosan. Ez minden bizonnyal összefüggésbe hozható azzal, hogy a felvidéki magyar fiatalok sokkal kisebb arányban akarnak elvándorolni szülőföldjükről, mint a többi határon túli fiatal, sőt, még a magyarországi fiataloknál is kisebb arányban nyilatkoztak úgy, hogy hosszabb-rövidebb időre, vagy akár végleg külföldön dolgoznának vagy telepednének le. Míg a kárpátaljai fiatalok csaknem háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy a jövőben Magyarországon dolgozna, és több mint kétharmaduk vállalna munkát máshol külföldön, addig a felvidéki fiatalok fele egyértelmű nemmel felelt arra a kérdésre, akarna-e dolgozni Szlovákia határain túl. Kisebb hazai mobilitás A felvidékiek 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a jövőben Magyarországon dolgozna, és 39 százalékuk vállalna munkát máshol külföldön. Ezen a téren valamivel mobilisabbak az erdélyi fiatalok, akiknek 47 százaléka vállalna munkát Magyarországon, és 57 százalékuk más országban. A vajdaságiak a kárpátaljaiakhoz hasonlóan elsősorban Magyarország felé vennék az irányt, 60 százalékuk vállalna itt munkát, de 53 százalékuk dolgozna máshol is külföldön. A magyarországi fiataloknak egyébként a felmérés szerint 47 százaléka dolgozna külföldön, 46 százalékuk pedig nem. [[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"284161","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"505","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"486"}}]]   Elvándorlási tervek Ha a konkrét elvándorlási tervekről szóló kérdéseket vesszük górcső alá, kitűnik, hogy a szlovákiai magyar fiatalok nagy része rövidebb időt sem nagyon szeretne külföldön eltölteni. Azt, hogy pár évre külföldre megy dolgozni, 18 százalék tervezi, pár hetes-hónapos külföldi munkát, akár ingázást pedig csak 13 százalék tervez. 14 százalék nyilatkozott úgy, hogy tartósan az ország határain túl fog élni, és mindössze 9 százalék tervezi, hogy külföldre megy tanulni. Érdekes, hogy eközben a többi határon túli közösség fiataljainak több mint harmada tervez pár évet külföldön tölteni, és 40–52 százalékuk pár hónapra is szerencsét próbálna más országban. Tartós kivándorlást pedig 22–33 százalék tervez – a vajdasági fiataloknak például a harmada nyilatkozta azt, hogy véglegesen is letelepedne külföldön. Elvándorlási okok Az elvándorlás okait firtató kérdésekben már nem lógtak ki válaszaikkal a felvidéki fiatalok a többiek közül. 88 százalék egyértelműen a jobb megélhetés miatt menne külföldre, 51 százalék tapasztalatot gyűjtene, 34 százalék az otthoni rossz anyagi körülmények miatt döntene így. A szlovákiai magyar válaszadók harmada nyelvet tanulna külföldön, ugyanennyien az itthoni kilátástalanság, a lehetőségek hiánya miatt távoznának, 47 százalék pedig a karrierlehetőségek miatt menne külföldre hosszabb-rövidebb időre.