Féltucat vitás ügyet halasztanak februárra a koalíciós feszültségek miatt

A koalíció már kora nyáron szembesült néhány problémával a határozatképesség terén, hiszen a parlament elnökének személyéről Peter Pellegrini elnökké választása után minél gyorsabban szerettek volna dönteni. Ez az ügy azóta is húzódik és fokozatosan csatlakozott hozzá több másik problémás kezdeményezés: az SNS sporttörvényei, valamint a közszolgálati média működőképessé tétele mellett a civil szervezetekről szóló törvénymódosítás elfogadása is februárra tolódott. Emellett más, személyesebb jellegű döntések is csúsznak a nézetkülönbségek miatt: nem született döntés Rudolf Huliak visszahívásáról a bizottsági elnöki tisztségéből és az európai ügyek bizottságának működésében tervezett változásokat is elhalasztották.

Pellegrini utódja

A kormánykoalíció továbbra sem találja a megoldást arra, kit nevezzenek ki a parlamenti elnöki tisztségbe. Miután Peter Pellegrini lemondott a tisztségéről, a helyettes házelnökökre maradt az ülések levezénylésének feladata – ráadásul Michal Šimečka (PS), az egyedüli ellenzéki jelölt eltávolítása után belőlük is csak három maradt.

Míg a koalíciós szerződés értelmében a tisztség a Hlas pártját illeti, a gyakorlatban az SNS kora nyáron és az ősz első felében is szabotálta a folyamatot: Andrej Danko pártelnök értelmezése szerint ugyanis Pellegrini elnökké választásával felborult a pártok közti erőegyensúly. 

A házelnökkeresési folyamat új csavart kapott a belügyi tárcához köthető botrányok és a Huliak-csoport három képviselőjének kilépése után az SNS-frakcióból. Danko most már Matúš Šutaj Eštok pártelnököt látná a legszívesebben a tisztségben, ő azonban továbbra is ragaszkodik tárcájához, a belügyminisztériumhoz. A két párt között továbbra sincs egyezség, mivel a Hlas hivatalos jelöltje nem változott – az Richard Raši.

Állj a sporttörvényeknek

Az SNS fenyegetőzései sem tudták megállítani a Hlas képviselőjét, Samuel Migaľt abban, hogy továbbra is követelje a nemzeti párt tárcájának számító sport- és idegenforgalmi minisztériumhoz köthető két sporttörvény megváltoztatását. Migaľ decemberben két hétig huzakodott Dankóval és Dušan Keketi miniszterrel a törvények részleteiről annak ellenére is, hogy az SNS szerint a késlekedéssel 60 millió euró veszett el a Sportalapból – amiből a települések biztosíthatták volna a helyi intézmények finanszírozását. Migaľ mellett a legutóbbi szavazáson egy másik párttársa, Roman Malatinec is csatlakozott az elégedetlenkedőkhöz.

Egyelőre nem látszik, hogy bármelyik szereplő is meghátrálna a konfliktus kapcsán, bár februárig még több fejlemény is történhet: az SNS Migaľ szája íze szerint változtathatja meg a törvényt, a Hlas-frakció rákényszerítheti a szavazásra az elégedetlen képviselőt (aki egyébként újabban a frakcióüléseken sem jelenik meg), nagyon egyedi esetben Migaľ kaphat egy parlamenten kívüli tisztséget és átadhatja képviselői helyét valaki másnak.

Az SNS más kezdeményezései is elakadtak a Hlas-képviselők ellenállásán: csúszik a szakmák arányossági vizsgálatára vonatkozó szabályozás elfogadása, ahogy a sok vitát kiváltó úgynevezett civil törvénnyel is elégedetlen a Hlas-frakció. A törvényben az SNS a külföldi donorok adatainak részletes feltüntetésére és a lobbizási tevékenység alapos dokumentációjára kötelezné a civil szervezeteket. A tervezett intézkedés sok vitát váltott ki ellenzéki körökben és az Európai Unió se nézné jó szemmel.

Közmédia: átszervezés majd káosz

Több, mint fél évvel a változások elfogadása után sem sikerült elrendeznie a koalíciónak a közmédiára vonatkozó személyi kérdéseket. Az ok ismét az SNS és a Hlas konfliktusában rejlik. Míg az SNS a kulturális minisztérium révén irányította az Szlovák Rádió és Televízió átalakítását, az új, kiterjesztett hatáskörű tévétanács összetétele több, tárcán kívüli szereplő döntésétől is függ.A tanács tagjainak egy részét a minisztérium már augusztusban kinevezte és jobbára SNS-közeli jelöltekkel töltötte fel, a többi jelölt megválasztása azonban a parlament hatáskörébe tartozik.

Az SNS októberben a Hlas több jelöltjével kapcsolatban is kifogásokat fogalmazott meg – leginkább Daniel Krajcerrel, az SaS által kinevezett egykori kulturális miniszterrel volt problémája. A Hlas azonban nem hajlandó engedni és amennyiben a két párt kölcsönösen nem egyezik meg a jelöltekről, a parlamentben nem akad elég szavazat a tévétanács tagjainak megválasztására. Az egyezkedés legalább februárig folytatódik. 

A választással kapcsolatos késlekedés visszaüt a közmédia tevékenységére is, hiszen a tanácsnak kellene megválasztania az STVR igazgatóját, valamint hatáskörébe tartozik az intézmény 2025-re vonatkozó költségvetésének elfogadása.

Kicsinyeskedés

A kormánykoalíción belüli erőviszonyokra jellemző, hogy a létszámhiány miatt olyan, viszonylag kis súlyú ügyekben sem sikerült konszenzust kialakítani, mint Rudolf Huliak visszahívása. Az SNS-frakcióból kilépő képviselő, aki heti rendszerességgel keveredik szócsatába korábbi szövetségeseivel, még mindig a földművelési és környezetvédelmi bizottságot vezeti. Érdekes módon nem is a korábbi pártja, hanem az ellenzék szeretné leváltani, Lucia Plaváková nyári sértegetése miatt. Andrej Danko ezzel szemben kijelentette, megtartanák Huliakot a bizottság élén. Huliak leváltásáról eredetileg szeptemberben, majd novemberben kellett volna szavazni, de a koalíció létszámproblémái miatt mindkét esetben halasztották a procedúrát.

Migaľ különakciói más kormánykoalíciós kezdeményezések elnapolásához is vezettek: a képviselő miatt egyelőre csúszik az ellenzéki szélsőséges megnyilvánulások kapcsán meghirdetett rendkívüli ülés – egyelőre nem feltétlenül februárra – valamint ellehetetlenítette az európai ügyek bizottságával kapcsolatos ügyrendi változásokat is, amely lehetővé tette volna Robert Ficónak, hogy a miniszterelnök ne személyesen számoljon be az európai vonzatú ügyekről a bizottságnak.