Felmérés: A többség ragaszkodik az ingyenes egészségügyi ellátáshoz

Az intézet a Focus közvélemény-kutató ügynökség közreműködésével azt vizsgálta, a lakosok szerint milyen változásokra van szükség a hazai egészségügyi rendszerben. Az elemző szerint a kormány és orvosok közötti megállapodás idő kérdése volt, előbb-utóbb a tömeges felmondás nélkül is elkerülhetetlen lett volna az egészségügy finanszírozásának kiegészítése. „A közeljövőben a betegek és az orvosok aránya romlani fog” – mondta a Rádió Expres műsorában arra utalva, egész Európában nagy verseny zajlik az egészségügyi dolgozók bérezése terén. Hangsúlyozta, ez abból adódik, hogy idősödik a népesség és egyrészt egyre több a páciens, másrészt viszont az „erősebb generációk” képviselői elkezdenek nyugdíjba vonulni, így csökken az egészségügyi dolgozók száma. „Dramatikus változást nem hoz” – jegyezte meg az orvosok ígért fizetésemelésére utalva, majd emlékeztetett, a bérezésen kívül számos tényező van, amely szerepet játszik a szakemberek elvándorlásában.

Mennyiség és minőség

Vlachynský a felmérés kapcsán megjegyezte, arra keresték a választ, hogy Szlovákiában az emberek a jelenlegi rendszert részesítik-e előnyben, mely elméletileg mindenki számára ingyenesen hozzáférhető, a szolgáltatás színvonala azonban alacsonyabb, ami például a hosszabb várakozási időben mutatkozik meg. A másik alternatíva egy olyan rendszer, amely kimondottan a nehéz egészségügyi, gazdasági és társadalmi helyzetben, például súlyos betegség vagy sérülés esetén segítene – cserébe azonban nem lenne automatikusan mindenki számára elérhető, fizetni kellene bizonyos szolgáltatásokért vagy éppen többet kellene utazni. A szakértő szerint két nagy csoport alakult ki, az egyikbe (51%) a konzervatív, idős és nagyon fiatal réteg sorolható, akik képviselői inkább a jelenlegi status quót támogatják, tehát az általánosan hozzáférhető ellátást. Hangsúlyozta, a 30 és 50 év közöttiek kategóriájában már jóval nagyobb figyelmet kap a színvonal, s egyre többen hajlandók hozzáfizetni egyes szolgáltatásokhoz vagy éppen messzebbre utazni a jobb ellátásért. Vlachynský szerint ez azzal függ össze, hogy ebben a korban érik el az emberek a karrierük csúcsát, a másik oldalon viszont megjelennek az első komolyabb egészségügyi nehézségek. „Enyhén többségben vannak azok, akik a mennyiséget választják a minőség helyett” – mondta, majd hozzátette, ez a megosztottság az egészségügyi szakpolitikák irányvonalában is tükröződik, „amely megpróbál megfelelni mindkét csoport kívánságának – a minőségnek és a mennyiségnek egyaránt”.

Megosztottság

Megjegyezte, ez megmutatkozik a politikusok hozzáállásában – óvatosak a változtatással, a másik oldalon viszont üdvözölnék a reformokat. „Függetlenül attól, hogy a politikusok változtatnak-e vagy sem, ezek a változások spontán is végbe mennek, mert a betegek száma növekedni fog, az egészségügyi rendszer viszont képtelen lesz tartani a lépést” – véli a szakember, aki szerint, ha nem kerül sor a szükséges reformokra, fennáll a veszélye, hogy kettészakad a társadalom – a tehetősebbek, akiknek nincsenek súlyosabb egészségügyi gondjaik, megfizetik a szükséges ellátást. Az alacsonyabb bevétellel rendelkező személyek, illetve azok, akik súlyos betegségben szenvednek, az állami egészségügyi rendszer „foglyaivá” válnak. „Fennáll a veszélye, hogy mindnyájan párhuzamos univerzumban fogunk működni” – tette hozzá.

Jobb és gyorsabb

Az elemzésből kiderült az is, a válaszadókat legkevésbé a sürgősségi osztályon tett látogatások (29 százalék), az orvosi eszközök (19 százalék) vagy a mindennapi gyógyszerek (18 százalék) költségei zavarják. A megkérdezettek azonban egyetértettek abban, hogy az innovatív gyógyszereknek és a kórházi kezelésnek minden körülmények között ingyenesnek kellene lennie.

Ha a közvélemény-kutatás résztvevői egy dolgon javíthatnának, közel 40%-uk épp az ellátás minőségének javulását szeretné, további 24% pedig rövidebb várakozási idő után vágyakozik. Az elemző rámutatott, a megkérdezettek több mint 60%-a a színvonalat és a rövidebb várakozást emelte ki, az utazást és a különböző díjakat azonban meglepetésére kevesebben említették. A válaszadók 43%-a nyilatkozta azt, súlyos betegség esetén semmit sem lenne hajlandó feláldozni a jobb egészségügyi ellátásért. Körülbelül 15% mondta azt, hajlandó lenne többet utazni, 11% nem bánná a költségek önrészét, 9% pedig eltűrné a hosszabb várakozási időt.