Felelőtlen lépés a minimálnyugdíj emelése

A minimálnyugdíjat még 2015-ben vezették be Szlovákiában. Azzal a céllal hozták létre, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévő idősek ne szoruljanak szociális segélyekre, hanem a nyugdíjukból tudják bebiztosítani alapvető életszükségleteiket. A minimálnyugdíjra azonban nem mindenki jogosult: a Szociális Biztosító ügyfelének legalább 30 évnyi minősített társadalombiztosítási időszakkal kell rendelkeznie. Ez azt jelenti, hogy az ügyfélnek legalább 30 évet le kellett dolgoznia, és ez alatt bizonyos minimális jövedelemmel kellett rendelkeznie. Azoknak az ügyfeleknek, akik teljesítik ezeket a feltételeket, és a nyugdíjuk így sem éri el a minimálnyugdíj nagyságát, a Szociális Biztosító kiegészíti a havi járandóságukat.

A minimálnyugdíj összegét a létminimumhoz igazítva határozzák meg. A 30 évet ledolgozó személyek esetében a minimálnyugdíj nem lehet alacsonyabb, mint a létminimum 136 százaléka, idén ez az összeg 278,9 euró. A ledolgozott évek számával egyesen arányosan nő a szorzó is, 51 ledolgozott évért legalább a létminimum 190 százaléka jár, vagyis 389,7 euró.

65 eurós emelés

Az SNS nemrégiben beterjesztette a parlament elé a javaslatát, melynek következtében megváltozna a minimálnyugdíj összegének meghatározása. A módosítás értelmében már nem a létminimum összege lenne a befolyásoló tényező, hanem a két évvel korábbi átlagbér. „Azt javasoltuk, hogy a minimális nyugdíjat az átlagkereset 33 százalékának megfelelő összegben állapítsuk meg” – jelentette ki nemrég Tibor Bernaťák, az SNS képviselője. A javaslat 2021-ben lépne életbe. A pénzügyminisztériumhoz tartozó Pénzpolitikai Intézet (IFP) becslése szerint az idei évi átlagbér 1081 euró lesz, ebből kiindulva a minimálnyugdíj összege 2021-ben 30 ledolgozott év után 357 euróra nőne. Bernaťák kijelentette: csak akkor hajlandóak támogatni Robert Fico minimálbérről szóló javaslatát, ha a Smer is megszavazza a minimálnyugdíj emelését. Ján Richter (Smer) munkaügyi miniszter a tervezet jövőjével kapcsolatban ködösen fogalmazott. „Teljesen érthető, hogy a parlamenti választás közeledtével a pártok egyre több pozitív javaslatot szeretnének elfogadni a parlamentben, főleg a koalíciós pártokról beszélek. Ez természetes dolog, meg kell majd próbálnunk kedvező egyezséget találni” – mondta a tárca vezetője.

A koalíció hezitál

Michal Stuška, a minisztérium szóvivője hozzátette: az SNS emelése 2021-ben körülbelül 221 milliós kiadást jelentene a Szociális Biztosítónak, 2022-ben pedig már csaknem 300 milliót. Az emelés miatt ráadásul jóval több embernek kellene kiegészítenie a nyugdíját. Jelenleg körülbelül 51 ezer ember szed minimálnyugdíjat, az emelés miatt ez a szám két év múlva 251 ezerre nőhet. „A munkaügyi tárca szívesen fogadná, ha egy ilyen összetett problematikáról további szakmai tárgyalásokat folytatna az SNS” – fogalmazott a szóvivő. Debnár Klára, a Híd szóvivője elmondta, hogy a javaslatról még ők is szeretnének tárgyalni a párton belül.

Felelőtlen lépés

Az ellenzék és a gazdasági szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben felelőtlen lépés lenne egy olyan törvény elfogadása, amely ekkora megterhelést jelent az államkasszának. Peter Goliaš, az INEKO gazdaságkutató intézet elemzője elmondta, hogy a nyugdíjkorhatár-plafon bebetonozása már így is negatívan érintette az államháztartást, a jövőbeni gazdasági deficit további elmélyítése pedig rendkívül felelőtlen lépés lenne.

Eduard Heger, az OĽaNO képviselője szerint Robert Fico és Andrej Danko már megint mások zsebéből osztogatná a pénzt. „A minimálbérrel és a minimálnyugdíjjal kapcsolatos javaslataik csak azt bizonyítják, hogy már nem tudják, mivel vásárolják meg a szavazókat, valamint azt, hogy elveszítették a gazdasággal kapcsolatos józan ítélőképességüket. A gazdasági lassulás időszakában az ilyen javaslatok a költségvetés meghatározásakor szinte taposóaknának számítanak a következő kormánynak” – reagált a képviselő.