„Félelemgyűjtőbe” küldhetik a tanárok a panaszaikat

ÚJ SZÓ-HÍR

Pozsony. Pszichikai terror, megfélemlítés, zaklatás vagyis a mobbing és a bossing fogalmakat a pedagógus társadalom mintegy ötöde rendszeresen saját bőrén is megtapasztalja. A Szlovák Pedagóguskamara a Félelemgyűjtő (Zber strachu) névre keresztelt projektjén keresztül szeretné feltérképezni, milyen formában esnek áldozatául a pedagógusok a munkahelyi mobbingnak, a bossingnak és a zaklatásnak.

Egy 2010-es felmérés alapján a 139 megkérdezett pedagógus fele rendszeresen ki van téve a munkahelyi zaklatás valamilyen formájának. Harminckilenc százalékuk vélte úgy, hogy az iskolákban a mindennapok részét képezi a megfélemlítés. A felmérés szerint az óvodákban 19, a középiskolákban 18, az alapiskola alsó tagozatán négy, a felső tagozaton pedig a pedagógusok kilenc százaléka van kitéve a mobbing és a bossing valamilyen formájának.

A mobbing, a bossing

és a zaklatás

A mobbing kifejezés alatt munkahelyi pszichikai terrort értünk, melynek gyakran része a nem etikus kommunikáció, melyet egy vagy több személy gyakorol egy másik kollégával szemben. A bossing szó megfélemlítést, a beosztott megalázását jelenti, az ilyen típusú bántalmazásnak lelki, erkölcsi, szociális és fizikai hatásai is lehetnek. A zaklatás szintén a mobbing jegyeit hordja magán, viszont négyszemközt történik.

A munkahelyi zaklatásnak számos formája van. Leggyakrabban az iskolaigazgatók vagy a fenntartók élnek vissza pozíciójukkal. Ide soroljuk a túlórákkal való visszaélést, és azt is, ha a kötelező óraszámok mellett az iskola vezetése egyéb feladatokat kényszerít a pedagógusokra. Nem ritka az sem, hogy alapkövetelmény a pedagógusok folyamatos továbbképzése, viszont az ezért járó magasabb fizetést már nem kapják meg. Ha ez érintettek tiltakoznak a bánásmód ellen, elbocsátással fenyegetik őket. Nem egyértelműek a vonatkozó jogszabályok sem, ezért a fenntartók és az igazgatók gyakran önkényesen értelmezik őket.

Egyre több visszaélésre derül fény

Egy kassai tanárt azért bocsátottak el, mert rámutatott az iskola nem gazdaságos működtetésére. Az oroszvári alapiskola testneveléstanára azt követően veszítette el munkáját, miután felhívta a figyelmet arra, hogy az iskola felújítására vonatkozó szerződésben egy olyan bank szerepelt, amely akkor még nem létezett. Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke úgy fogalmazott, eddig sem a pedagógusok, sem pedig az iskolaigazgatók nem fordultak ilyen problémával az SZMPSZ-hez. „Ez természetesen nem zárja ki, hogy a magyar iskolákban is előfordulnak ilyen esetek” – jegyezte meg Jókai Tibor. Vladimír Crmoman, a Szlovák Pedagóguskamara alelnöke azt mondta, több olyan esetről is tudnak, amikor a zaklatás már súrolta a fizikai erőszak határait. Ezért döntöttek úgy, hogy a Fair-play Szövetséggel közösen elindítanak egy olyan honlapot, amelyen összegyűjtik a pedagógusok tapasztalatait. Az adatokat szociológusok, pszichológusok és jogászok bevonásával összegzik, és továbbítják az oktatási szervezeteknek. Azok a pedagógusok, akik készek megosztani tapasztalataikat, megtehetik ezt a zberstrachu.sk oldalon, vagy a [email protected] címen.

A kamara csak akkor hozza nyilvánosságra a hozzájuk eljutatott eseteket, ha az érintett hozzájárul. Azt remélik, a kampánynak köszönhetően javulnak a pedagógusok munkakörülményei. Szeretnék, ha kialakítanának egy, a pedagógusok érdekvédelmével foglalkozó ombudsmani hivatalt. Jogszabályba foglalnák a mobbing és a bossing tilalmát. Elvárják, hogy az oktatási tárca a vonatkozó jogszabályok módosításakor ezeket a problémákat is orvosolja. (ie)