Fejetlenség és tanácstalanság

A képviselők már tegnap megpróbálták lezárni a dolgot, ám teljes volt a káosz, így a házelnök berekesztette az ülést. Azt azonban eldöntötték: Katarína Tóthová (HZDS) határozati javaslatáról és a bizalmi indítványról külön fognak voksolni.

Az ellenzéki képviselő asszony csütörtök kijelentette: őt nem elégítette ki Martin Froncnak interpellációjára adott válasza, ezért a parlament határozatban szögezhetné le, hogy nem ért egyet a tárcavezető felszólalásával. Tóthová azonnal 33 aláírást is előhúzott, s kérte: a határozatról szóló voksolás egyúttal bizalmi szavazás legyen. A jogászok nem tudtak megegyezni, lehetséges-e ez, mivel az előző negatív, az utóbbi viszont pozitív véleménynyilvánítás lenne, s az is kérdéses, a javaslat elfogadásához hány szavazat szükséges. Az alkotmányjogi bizottság nem tudott egyértelmű ajánlást megfogalmazni, Ladislav Orosz alkotmányjogász azonban nem lát Tóthová felvetésében semmilyen problémát. „Szerintem a házszabály lehetővé teszi a két voksolás összekapcsolását” – nyilatkozta lapunknak Orosz.

A házelnök a jogi bizonytalanság miatt tegnap délelőtt végül olyan ügyrendi javaslatot tett, hogy a két szavazást ne kössék össze. Erre a képviselők rábólintottak, ám a tényleges határozatról és a bizalmi indítványról már nem döntöttek: a voksolást többször megismételték, ám a plénum határozatképtelen volt. Az ellenzék tiltakozott a házelnök eljárása ellen. Robert Fico Smer-elnök szerint Pavol Hrušovský megsértette a házszabályt, amiért a csütörtöki interpellációval összefüggő szavazást péntekre halasztotta, ráadásul összeférhetetlenség áll fenn: Martin Fronc és a házelnök egyaránt a KDH tagja. Fico szerint Hrušovskýnak át kellett volna adnia az ülés vezetését valamelyik alelnökének, nem pedig önkényesen megszakítani, ezért a Smer fontolgatja, hogy az ő menesztését is kezdeményezi. Tibor Cabaj (HZDS) szintén tiltakozott a házelnök eljárása ellen, amiért saját ügyrendi javaslatának előterjesztése után a többiek számára ugyanezt nem tette lehetővé. Viszont Bugár Béla parlamenti alelnök és más kormánypártiak szerint Hrušovský nem sértette meg a házszabályt. Az ellenzék a napokban egyeztet a házelnök lecseréléséről, a kommunisták biztosan támogatják a kezdeményezést. Arról is vita alakult ki, a bizalmi szavazásnak ugyanolyanok-e a következményei, mint a bizalmatlansági indítványnak, amely a miniszter leváltását jelenti. Egyes vélemények szerint ha valakinek nem szavaznak bizalmat, nem jelenti automatikusan azt, hogy bizalmatlanok vele szemben. Ladislav Orosznak más a véleménye, szerinte a kettő lényegében ugyanaz. „Ha a parlament valakinek nem szavaz bizalmat, abból az következik, hogy a törvényhozás nem bízik benne, s nem lehet a kormány tagja. Kötelessége távoznia tisztségéből” – szögezte le érdeklődésünkre.

Daniel Lipšic igazságügyi miniszter szerint sem egyértelmű a helyzet, ezért úgy döntött: Tóthová csütörtök esti kezdeményezéséről kikéri az alkotmánybíróság véleményét, ha ugyanis az ellenzék által szorgalmazott szavazás lehetséges, akkor a házszabály nincs összhangban alkotmánnyal, és ezért kéri az erről szóló rész hatályon kívül helyezését. (sza)