Februárban választani kell: nyugdíj, vagy munka

A korlátozás csak a korengedményes – tehát a nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba vonult – nyugdíjasokra vonatkozik, és csak abban az esetben, ha megbízási szerződésre dolgoznak. Közülük is csak azoknak kell választaniuk a nyugdíj és a fizetés közül, akik folyamatosan, egész hónapban dolgoznak. Akik csak részmunkaidőben, havonta néhány napot dolgoztak, megkísérelhetik összeegyeztetni a nyugdíjat és a munkát.

Az ügyintézés a munkaadó feladata
A dolgozó nyugdíjasra nem hárul semmilyen bejelentési kötelezettség, mindent a munkaadó végez helyette, vagy a Szociális Biztosító jár el automatikusan a rendelkezésére álló adatok szerint.
 
Ha tehát a nyugdíjas úgy dönt, hogy inkább tovább dolgozik, akkor a Szociális Biztosító márciusban automatikusan leállítja a nyugdíjfolyósítást, hiszen a munkaadója már januárban köteles volt bejelenteni a megbízási szerződését.
 
Ha a nyugdíjat választja, akkor ugyancsak a munkaadónak kell lépnie: jelentenie kell a biztosítónak, hogy megszűnik a szerződés. A Szociális Biztosító javasolja, hogy a bejelentést még február 10-e előtt tegyék meg a gördülékeny ügyintézés érdekében, habár a törvényes határidő február 28. A nyugdíjasnak csak a megbízási szerződés lejárta után kell ellátogatnia a biztosítóba: a nyugdíj újrafolyósítását csak ő kérvényezheti.

Kiskapu a törvényben
Bizonyos feltételek betartása esetén azok a korengedményes nyugdíjasok is kaphatják nyugdíjukat, akik mellette megbízási szerződésre dolgoznak. Ennek azonban az a feltétele, hogy a megbízási szerződés ne egész hónapra szóljon, hanem a lehető legrövidebb időszakra. A szerződés érvényessége idején ugyanis nem jár a nyugdíj.
 
Példaként vegyünk egy szerződésre dolgozó nyugdíjast, akinek a nyugdíja havonta 375 euró. Korábban mellette még havi 120 eurót tudott keresni, vagyis neki semmiképpen nem érné meg a fizetést választani a nyugdíj helyett. Továbbra is megőrizheti azonban nyugdíjának jelentős részét, ha csak a hónap bizonyos napjain dolgozik.

Napra pontos szerződés
A szociális ügyi minisztérium értelmezése szerint a nyugdíj csak azokra a napokra nem jár, amikor a nyugdíjas dolgozik, pontosabban érvényes szerződéssel rendelkezik. Ha a munkavégzés a korábbiakban is részmunkaidős volt, tehát a nyugdíjas nem dolgozott folyamatosan napi nyolc órát, amit az alacsony fizetés alapján feltételezni lehet, akkor összehangolható a nyugdíj és a fizetés. Ha például a nyugdíjas csak bizonyos napokon végez munkát, például hetente egyszer takarítani jár, akkor megegyezhet a munkaadójával úgy, hogy csak az adott napra kötnek szerződést.
 
Ez azonban azzal jár, hogy hetente új szerződést kell kötni, és a munkaadójának minden alkalommal be, illetve ki kell jelentenie a Szociális Biztosítóban.
 
Egyes jogászok szerint a nyugdíjasnak nem is kellene kérvényeznie minden hónapban a nyugdíj folyósítását, feltéve, hogy a munkavégzés nem esik a nyugdíjkifizetés napjára. A nyugdíjasnak ugyanis csak abban az esetben szűnik meg a nyugdíjkifizetésre vonatkozó jogigénye, ha a nyugdíjfizetés napján van érvényes szerződése.

Kevesebb, de jár
Ilyen esetben a nyugdíjas ugyan alacsonyabb járadékra számíthat, de nem veszíti el a teljes nyugdíját, és mellette még fizetést is kaphat. Ha például az adott hónapban 5 napot dolgozott, és ezért továbbra is a korábbi 120 eurós bruttó bért kapja, akkor a nyugdíja 312,20 euróra csökken. A 120 eurós bruttó fizetése a járadékok befizetése után 110 euró lesz, vagyis a havi bevétele mintegy 420 euróra rúg majd.
 
Ez ugyan kevesebb, mint a korábbi, közel 500 eurós havi bevétele, de több, mint ha csak a nyugdíját kapná. Természetesen számolnia kell azzal, hogy a munkáltatója is fizet járulékot a bruttó bére alapján, így a bérköltség jelentősen emelkedik, de a munkavállalónak nem kell plusz adminisztratív terhet vállalnia. (lpj, sme)