Falus: Évente, kétévente lehet szükség az újabb átoltásra

Milyen típusú oltóanyag a Szputnyik V-vakcina?

Egy vektoros vakcináról van szó, ami azt jelenti, hogy egy ártalmatlan adenovírus-hordozóban található az a genetikai információ, ami a koronavírus felszínén lévő tüskefehérjét kódolja. Ez így nem fertőzőképes. A Szputnyik V-oltás első adagjában az adenovírus 26, a másodikban pedig adenovírus 5 a hordozó, vagyis a vektor. Korábban egy másik, ma már nem folytatott fejlesztésben olyan probléma merült fel, hogy az adenovírus 5 ellen a közép-európai lakosság egy része átszenzitizált, ami azt jelenti, hogy ezen csoportnak már van ellenanyaga az adenovírus 5 ellen. Így a második, ún. emlékeztető oltás az ő esetükben nem olyan hatékony, mert az immunrendszer neutralizálja a hordozót, még mielőtt az kifejthetné a hatását. A Szputnyik azonban megoldotta ezt a problémát, mert kiderült, hogy ez az akadály a dózis megváltoztatásával elhárítható. Ugyanezen az elven működik az AstraZeneca oltóanyaga, hiszen az is vektoros vakcina, csak az csimpánz adenovírust használ. Ez ellen pedig az embereknek biztosan nincsen ellenanyaga. Ennélfogva ez valamivel jobb.

Milyen típusú koronavírus-vakcinák léteznek?

A hagyományos megoldás, amit az egyik kínai vakcina is használ, hogy egy vírust elölnek, inaktiválnak és ebből készítenek vakcinát. Az ilyen vírus nem tud a szervezetben szaporodni, de kiváltja az immunválaszt. Nagyon sok ilyen oltás van forgalomban, például a szamárköhögés elleni, de a járványos gyermekbénulás elleni oltás is ilyen. Ezek nagyon jól működő vakcinák, nem egy eldobandó módszerről van tehát szó. Az ún. második generációs oltások csak a vírus fehérjéit tartalmazzák, a hepatitis elleni oltás is ilyen. A harmadik generációba az előbb említett vektoros vakcinák tartoznak, mint amilyen a Szputnyik V is. A legmodernebbek pedig az mRNS, vagyis hírvivő-RNS alapú oltóanyagok. Ebben az esetben csak a vírus felszínén található tüskefehérje előállításához szükséges információt juttatják a szervezetbe. Az mRNS-t egy nanopartikulum, egy teljesen üres molekuláris burok belsejében viszik be. Ez nagyon korszerű technológia, de nem lehet azt mondani, hogy a régi típusú vakcinák teljesen elavultak lennének. A kínai oltóanyag esetében a technológiájánál fogva valamivel nagyobb a valószínűsége, hogy mellékhatásokat okoz. De fontos kiemelni, hogy ezek sem súlyos, ellenben nagyon ritka mellékhatások.

Mit jelent egy vakcina hatékonysága, és mennyire kell tartanunk a mellékhatásoktól?

A hatékonyság azt jelenti, hogy a klinikai kipróbálás során, a placebóval oltott önkéntesekhez képest milyen arányban véd fertőzés ellen az adott vakcina. Az előbb említett összes vakcina esetében ez 90 százalék körül van. De ez nem feltétlenül minden variánssal, mutációval szemben van így. A mellékhatások tekintetében pedig pont a kínai vakcina ellen lehet érvként felhozni, hogy valamivel magasabb a nem kívánt hatások megjelenése. Azt azonban mindig hangsúlyozni kell, hogy maga a koronavírus-fertőzés és a Covid-19-betegség sokkal veszélyesebb, mint bármilyen vakcina bármilyen mellékhatása. Így például vírusfertőzés olyan hosszú távú károsodást, ún. poszt-covid szindrómát okoz, amelyet most már külön betegségnek tartanak. A vírus okozta kár össze sem mérhető azokkal a nagyon enyhe mellékhatásokkal, amit esetleg egy-egy oltás okozhat.

Konkrétan milyen mellékhatások jelentkezhetnek?

A vakcina beadása után, főleg a második adaggal való oltást követően, gyakran előfordul, hogy az oltásnak helyt adó izom megfájdul. Ez azt jelenti, hogy ott létrejön egy lokális gyulladás, de ez szükséges is, hiszen ez mutatja, hogy immunválasz alakul ki. Ez minden harmadik, negyedik embernél előfordul. Az oltás ritkább esetben okozhat hőemelkedést, lázat, gyengeséget, de ez is elmúlik fél-egy nap alatt. Jelentkezhet néha fejfájás, vagy étvágytalanság, de ez már átlagosan 100-500 beoltottból csak egyet érinthet. A több napig tartó láz, vagy légzési probléma 400-500 betegenként egynél jelentkezik. A legsúlyosabb mellékhatás az anafilaxia, vagyis az allergiás reakció lehet. Ez azonban csak rendkívül ritkán, csak milliós nagyságrendenként egyszer fordul elő. De pont ezért az oltópontokon mindig van epinefrin és kortikoszteroid, amelyekkel gátolni lehet az allergiás reakciót. Ezért van az, hogy a vakcina beadása után a páciensnek fél-egy órát még ott kell maradnia. Így, ha kijönne valami érzékenység, azonnal közbe tudnak lépni.

Milyen az egyes vakcináknak a koronavírus mutációival szemben mutatott hatékonysága?

Ezt még pontosan nem tudjuk. A széles körű oltások a világban december elején indultak meg, azóta még egyszerűen kevés idő telt el. A mutációkkal szembeni hatékonyság kérdésére fél-egy év múlva fogunk tudni pontosan válaszolni, mint ahogy arra is, hogy az oltás után meddig tart a védettség. Optimális esetben ez a védettség egy-két évig majdnem biztosan tartós lesz. Mostani ismereteink szerint a Pfizer/
BioNTech-vakcina biztosan véd a brit, a dél-afrikai és a brazil mutáns ellen. De egyben azt is tudjuk, hogy az AstraZeneca nem jól működik a dél-afrikai ellen. Az egyes oltóanyagok tehát gyakran a mutációkkal szemben is hatékonyak. Ez azért van, mert a vírus felszínén lévő tüskefehérjét úgy kell elképzelni, mint amin rengeteg olyan célpont van, amelyet a vakcina által létrehozott immunválasz meg tud támadni. Annak pedig, hogy egy mutáció során minden ilyen pont eltűnjön, nagyon kicsi a valószínűsége. A nagy oltóanyag-cégek modelleken vizsgálják, hogy potenciálisan hol következhet még be a jövőben a tüskefehérje mutációja. Így még a világban a valódi megjelenése előtt meg lehet vizsgálni, hogy az újabb mutációk ellen mennyire hatékonyak az egyes oltóanyagok. Ráadásul gőzerővel folyik az oltóanyagok javítása. A vírus elleni harcot úgy kell elképzelni, mintha mozgó célpontra akarnánk lőni.

Elképzelhetőnek tartja, hogy évente, kétévente újra át kell oltani a lakosságot koronavírus ellen?

Igen. A mostani oltási folyamatból rengeteget tanultunk a gyártás, a logisztika, a tárolás stb. terén, ez segíthet a jövőben. A védőoltás ezzel együtt is az orvostudomány egyik legsikeresebb teljesítménye, hasonlóan az antibiotikumokhoz.

Az egyes vakcinák hatékonysága különbözhet az emberek életkorától?

Az oltóanyagok klinikai vizsgálata során a vakcinát idős emberen nem próbálták ki. Az AstraZeneca védőoltását például legnagyobbrészt 16 és 60 év közötti személyeken vizsgálták, így a gyártónak nincs joga azt mondani, hogy a vakcina az időseknek is jó, hiszen érdemben nem próbálták ki azt ezen a korcsoporton. De ez nem azt jelenti, hogy nem is működne náluk ez az oltás. Előbb-utóbb rengeteg adat lesz az oltásokról, így a korcsoportokra vonatkozó előírásokat valószínűleg módosítani fogják. Ugyanez mondható el a hasonló elven működő Szputnyik V-vakcináról is.

Mindent egybevetve, ön szerint a Szputnyik V-vakcina alkalmazásával meg kell-e várnia az egyes uniós tagállamoknak, hogy az oltóanyagot jóváhagyja az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is?

A személyes véleményem, hogy szerencsésebb lenne megvárni az uniós hatóság döntését. De „háborús” helyzet van. Szlovákiában rendkívül súlyosak a járványadatok, és Magyarországon is jön a harmadik hullám. A munkanélküliség, a bezártság, az emberek anyagi helyzetének a romlása is késztetheti a politikát arra a döntésekre, hogy az EMA jóváhagyása nélkül döntsön az orosz vakcina mellett. Az lenne a szerencsés, ha nem lenne ilyen helyzet, de a valóság felülírja az elképzeléseket.