<p>Nem biztos, hogy a bíróságig eljut az a kötelezettségi eljárás, amelyet Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen kezdeményezett kedden az Európai Bizottság – vélik lapunk által megkérdezett európai parlamenti képviselők.</p>
Fájhat Brüsszel szigorú büntetése
Pozsony |
Míg Szlovákia dicséretben részesült a bizottságtól, amiért javaslatokat tett a menekültválság megoldására, és amiért több száz menekültet ideiglenesen átvett Ausztriától, illetve tizenhatot befogadott, addig a visegrádi négyek maradék három országa ellen eljárás indult. Nagy József (Híd – néppárti frakció) szerint a kötelezettségszegési eljárás egy standard folyamat, amelyet akkor indítanak, ha egy tagállam nem teljesíti az uniós szerződésekből, döntésekből fakadó kötelezettségeit. „Ez nem „büntetőeljárás”, kommunikáció kezdődik a bizottság és a tagállam felelős minisztériumai között a probléma megoldása érdekében. Ha ez nem sikerül, akkor eljuthat odáig a folyamat, hogy a bizottság bírósághoz fordul” – mondta Nagy, aki szerint a bíróság GDP-arányos büntetést szabhat ki. Ez például Szlovákia esetében 50 000 euró lenne naponta egészen addig, amíg a tagállam nem teljesíti kötelezettségét. „ Az eljárást jelentősen befolyásolhatja még az uniós bíróság nyárra várható ítélete a menekültkvótákra vonatkozó európai tanácsi döntésről. A menekültek befogadásának teljes elutasítása nem járható út, el kell fogadni azt, hogy a nem gazdasági, hanem a tényleges menekültek befogadásából nekünk is ki kell vennünk a részünket” – mondta Nagy. Csáky Pál (MKP – néppárti frakció) meggyőződése, hogy a három V4-es ország várhatóan megvárja majd az európai bíróság ítéletét a kvóták ügyében. „Szerintem szeptemberben fog kirajzolódni, hogy merre halad majd az ügy tovább” – mondta Csáky. Emlékeztetett, hogy a kötelezettségszegési eljárás nem ritka, 2014 óta mintegy 200 indult a tagországok ellen, ha azonban a tagországok számára elmarasztaló döntés születik, akkor az komoly pénzbírsággal, szankciókkal jár majd. „Úgy vélem, a menekültek befogadásának teljes elutasítása nem elfogadható taktika, hosszú távon nem tartható és nem is erkölcsös. Azokon a menekülteken, akik a genfi konvenció alá esnek, segíteni kell. Sokkal okosabbnak tartanám azt, ha ezek az országok kijelentenék, hogy nagyon megszűrve, de befogadjuk azokat, akiket mi elfogadhatónak tartunk, és amikor azt elfogadhatónak tartjuk. Tehát egy észszerűen engedékeny álláspontra kellene helyezkedniük. Az abszolút nulla nem tartható és nem is erkölcsös” – fűzte hozzá Csáky. Vladimír Maňka (Smer – szocialista frakció) szerint a menekültkérdést más módon kell kezelni, nem kvótákkal. „A szolidaritásra azonban szükség van, mindenkinek be kell kapcsolódnia, de a jelenlegi módszer nem túl szerencsés. Az eljárás még csak most kezdődött” – mondta lapunknak Maňka .
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Korábbi cikkek a témában
2024. 11.22.
Brüsszel újabb szankciókkal sújtaná Oroszországot
2024. 11.12.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.