Fagyasztott félkész terméket nem lehet majd friss péksüteményként kínálni

Ezek célja a fogyasztók védelmének további erősítése - jelentette ki Simon Zsolt földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.

Két rendelet a fagyasztott illetve mélyfagyasztott élelmiszerekre vonatkozik  tájékoztatta az Új Szó Online-t a szaktárca sajtóosztálya. „Mindkét tervezet egy célt követ, mégpedig, hogy a 10 éve lefagyasztott disznóhúst ne lehessen friss húsként árulni” – hangoztatta a tárcavezető.

A harmadik rendelkezés a pékárut érinti. „Szlovákiában elterjedt a gyakorlat, hogy például az üzletláncok saját pékségüket hirdetik, holott ezek valójában nem is pékségek. Ha az Európai Bizottság jóváhagyja a javaslatokat, friss pékáruként csak azt a terméket lehet majd árusítani, amely előállítása után 24 órán belül a pultra került” – magyarázta a miniszter és hozzátette: az így jelölt termékeket nem szabad fagyasztással tartósítani. Kiolvasztott áruként azokat lehet majd kínálni, melyeket elősütöttek, lefagyasztottak és mielőtt a pultra kerültek, felolvasztottak. Következő csoportba azok a péksütemények sorolhatók, melyeket nyersen lefagyasztottak és csak az üzletben sütöttek meg. „Ez a rendelkezés egyben meghatározza, mi a pékség. Azok a létesítmények, melyekben fagyasztott pékárut készre sütnek, nem tartoznak közéjük” – mondta Simon. A gyorsfagyasztott félkész péksütemények ugyanis különféle tartósítószereket és egyéb adalékanyagokat tartalmaznak, és sütés után a frissességüket sokkal rövidebb ideig őrzik meg. Ezzel szemben a frissen dagasztott és sütött, adalékanyagoktól mentes pékáru két- háromszor hosszabb ideig fogyasztható. Simon szerint ez az intézkedés a fogyasztók korrekt tájékoztatása érdekében tett újabb lépés. „Az üzletnek tájékoztatnia kell a vásárlót, hogy friss, tartósító szereket nem tartalmazó, vagy akár hónapokig lefagyasztva tárolt tésztából készült terméket vásárol-e” – tette hozzá Simon Zsolt.   
Amennyiben Brüsszel rábólint a rendeletekre, ez év júniusától hatályba is léphetnek. Megsértésük a fogyasztók félrevezetésének minősül majd, amiért az élelmiszertörvény értelmében akár 100 ezer eurós büntetés is kiszabható, sorozatos szabálysértés esetében pedig az üzlet nagyságától függően a bírság a 2 millió eurót is elérheti.