Kamenickýnak nem kis fejfájást okoztak a jóléti intézkedések (TASR-felvétel)
Ezer sebből vérző költségvetés
Tegnap rajtolt a jövő évi állami költségvetés parla-menti vitája, amely a pénzügyminiszter szerint idén még a szokásosnál is hevesebbre sikeredhet. Az ellenzék máris jelezte, a költségvetési tervezet „botrányos fércmunka”, ami nem érdemli meg, hogy a parlament tárgyaljon róla.
A pénzügyminisztérium – a jó gazdasági mutatók bűvöletében – eredetileg azzal számolt, hogy az állam már idén sem költ többet a bevételeinél, így már az idei költségvetést is kiegyenlítettre tervezték. „A 2019-es büdzsé elfogadása óta azonban több olyan negatív fejleménnyel kellett szembenéznünk, amelyek miatt ez a tervünk meghiúsult” – ismerte el parlamenti vitaindító beszédében Ladislav Kamenický pénzügyminiszter. A költségvetési hiány idén, legalábbis az aktuális előrejelzés szerint, elérheti a bruttó hazai termék (GDP) 0,68 százalékát, ami a 2020-as büdzsé kormány által elfogadott tervezete szerint jövőre 0,49%-ra csökkenhet. Ez ugyan nem tűnhet soknak, abszolút számokban azonban azt jelenti, hogy az államkassza kiadásai idén 640 millió, jövőre pedig 480 millió euróval haladják meg a bevételeket.
Méretes pénzügyi aknák
A pénzügyminiszter szerint kiegyenlített költségvetése Szlovákiának leghamarabb 2021-ben lehet, aminek a teljesítése azonban már a következő kormánytól függ. Ivan Šramko, a szlovák államkassza őrének számító Költségvetési Tanács elnöke ezzel kapcsolatban már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a pénzügyminisztérium alaposan elszámolta magát. „Ha a kormány nem hoz pótlólagos intézkedéseket még az idei év végéig, a deficit már jövőre meghaladhatja a GDP 1,8 százalékát, ami 2021-re 2, 2022-re pedig 2,5 százalékra nőhet” – állítja Šramko.
A pénzügyminiszter is elismeri, hogy a jövő évi költségvetés összeállítása egyáltalán nem volt könnyű feladat. „A parlamenti képviselők kreativitása nekem és a kollégáimnak is rengeteg fejfájást okozott” – ismerte el Kamenický, utalva többek között a gyermektartási díj növelésére, az iskolakezdési hozzájárulás bevezetésére és a karácsonyi nyugdíj megduplázására. „Az ehhez szükséges forrásokat a pénzügynek kellett előteremtenie, miközben egyre több gondot okoz a gazdasági növekedés lassulása, ami miatt csökkennek az adóbevételek” – mondta a tárcavezető.
Brüsszel is berzenkedett
A kormány által elfogadott költségvetéssel az Európai Bizottság (EB) sem elégedett teljes mértékben. „Az általunk benyújtott tervezetet az EB ugyan nem dobta vissza, felszólította azonban Szlovákiát, hogy pár pontban módosítson rajta, összhangba hozva az uniós szabályokkal. A pénzügyminisztérium is tisztában van a jövő évi költségvetés kockázataival, így eleget tettünk a felhívásnak, azt is látni kell azonban, hogy a tárcának nincs közvetlen ráhatása arra, hogy a parlamentben végül mit fogadnak el” – mondta Kamenický, aki a törvényhozásban heves vitára számít.
Különadóból állják a költekezést
A parlament gyorsított eljárásban csütörtökön döntött a banki különadó megduplázásáról. Eredetileg a pénzintézetek a különadót jövőre fizették volna utoljára, az SNS azonban visszautasította a dohányipari termékek adójának növelését, ezért az államkassza feltöltése érdekében megkétszerezték különadót, és meghosszabbították a hatályát. A Szlovák Bankszövetség szerint ez tavaly a pénzintézetek tiszta nyereségének 20%-át vitte el, ami 134 millió eurónak felelt meg, jövőre pedig akár 280 millió eurót is befizethetnek. Az Európai Központi Bank figyelmeztetett, a különadó emelése veszélyes lehet a hazai bankszektor számára. A bankok az adóterhet az ügyfelekre hárítják, ez a pénzügyi szolgáltatások további drágulását okozzák.
A parlamenti vitába pénteken 13 képviselő jelentkezett írásban, később azonban még szóban is lehetett jelentkezni. „A költségvetési tervezet botrányos fércmunka, ami nem érdemli meg, hogy a parlament egyáltalán tárgyaljon róla” – mondta el hozzászólásában Eduard Heger, az OĽaNO képviselője. Szerinte a 0,49 százalékos deficitről már most tudni lehet, hogy teljesíthetetlen, és csak az Európai Bizottság megnyugtatását szolgálja. „A hiány valójában elérheti akár a 2 milliárd eurót is, ami inkább már a görög úthoz közelít” – vallja Heger. Marián Viskupič, az SaS parlamenti képviselője szerint a pénzügy által kidolgozott tervezet az elmúlt évek hibáit ismétli: jóval nagyobb adóbevételekre számít a valósnál, a másik oldalon pedig nem számol az önkormányzatok és a Szociális Biztosító növekvő kiadásaival.
A szintén SaS-es Janka Cigániková az egészségüggyel kapcsolatos tételekre hívta fel a figyelmet. Szerinte a forráshiány miatt az ágazat helyzete tovább romlik. „A lakosságnak fel kell készülnie arra, hogy továbbra is penészes kórházi szobák várják majd, és a kenőpénznek sem inthetünk búcsút” – vallja Cigániková. „Szlovákia gazdag ország, csak rosszul kormányozzák. A pénzt nem megfelelően osztják szét, nem beszélve az uniós támogatások rossz kihasználtságáról, ami a korrupció számlájára írható” – tette hozzá Jozef Rajtár független parlamenti képviselő, aki szerint a költségvetés egyáltalán nem segít a legrosszabb helyzetben levő családokon. A pénteki vitában a kormányoldalról csupán egyetlen parlamenti képviselő szólalt fel: Sárközy Irén, a Híd képviselője szerint „mindenben lehet találni olyasmit, amit másképp is csinálhatnánk”, az országnak azonban jobb, ha elfogadják a költségvetést, mint ha e nélkül kellene nekivágnunk a jövő évnek, ezért a pártja támogatja a büdzsé elfogadását. A költségvetés parlamenti vitája kedden, december 3-án folytatódik.
Aggasztó adóelkerülés
A költségvetésről azonban nem csupán a parlamentben folyik a vita. Egyre több elemző is hallatja a hangját, arra figyelmeztetve, hogy a kormánynak nem feltétlenül az adók növelésével kellene pótolnia a gazdasági növekedés lassulása miatti bevételkieséseket. A Grant Thornton tanácsadó társaság szerint Szlovákiában a szürkegazdaság aránya eléri a GDP 13,4 százalékát, ami kétszerese az ausztriai adatnak. Wilfried Serles adószakértő, a Grant Thornton ügyvezető igazgatója szerint, ha a szürkegazdaság arányát Szlovákiának legalább az osztrák szintre sikerülne csökkentenie, évente több mint 1,78 milliárd euróval növelhetné az adóbevételeit. „Ehhez azonban vonzóbbá kellene tennie a vállalkozói környezetét, átláthatóbbá téve az adórendszert és visszafogva a vállalkozók felesleges zaklatását” – vallja Serles. (mi, TASR)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.