Európai szintű fővárosi drogpiac

A heroint és a kokaint csempészbandák hozzák az országba, ők is terjesztik, de már helyi emberek bevonásával.” Somogyi Tibor felvételeMikor alakult az egység, és pontosan mi a feladata?

Több mint nyolc éve, 1993 elején jött létre, több átszervezés után jelenlegi formájában 1998 novemberétől működik. 1998-tól mi irányítjuk a kerületi rendőrparancsnokságok kábítószer-ellenes osztályait is. Az egység közvetlenül a helyettes rendőrfőkapitány hatáskörébe tartozik, feladata a drogterjesztő hálózatok felszámolása, a terjesztés akadályozása. Nem foglalkozunk a kábítószer-fogyasztókkal, s a megelőzés sem a mi feladatunk.

Milyen eszközöket használnak?

A kábítószerpiacnak megvannak a maga sajátosságai. A gyilkosságok során például legalább az áldozat ismert minden esetben, az ügy felderítése során ebből lehet kiindulni. Kábítószer-kereskedelem miatt senki sem tesz feljelentést, mert mind az eladó, mind a vevő elégedett az „üzlettel”. A mi feladatunk megtalálni ezeket az embereket. Az egyes esetekre csak akkor derül fény, ha sikerül letartóztatni az elkövetőket. A szervezett alvilág elleni harc során csak titkosszolgálati módszerekkel lehet sikereket elérni. Besúgókat, ügynököket alkalmazunk, és élünk a modern technika vívmányaival. A médiában megjelenő hírek a házkutatásokról, szállítmányok lefoglalásáról csak a jéghegy csúcsát képezik.

Milyen a helyzet a szlovákiai kábítószerpiacon?

Szlovákia ezen a téren is kezdi utolérni a fejlett államokat. Vannak ugyan kisebb eltérések, például nálunk nem akkora a vásárlóerő, ezért a piac is szerényebb. Nagy különbségek vannak az országon belül is; Pozsony már szinte elérte a nyugati színvonalat, minél keletebbre megyünk, annál inkább előtérbe kerülnek az olcsóbb drogok. A fővárosban a legkelendőbb a heroin, amely mindenhol a legdrágább szernek számít. Egyébként a marihuána a legelterjedtebb, a második legnépszerűbb szer – Pozsony révén – a heroin, a harmadik helyen a szintetikus drogok – köztük a pervitin – állnak. A kokain továbbra is a jól szituált rétegek kábítószere, helyenként előfordul az LSD is.

Említette, hogy csak a terjesztőkkel foglalkoznak. Mekkora az a mennyiség, amely esetében még fogyasztóként kezelik azt, akinél drogot találtak?

Ezt a mennyiséget a Legfelsőbb Bíróság állapította meg, mivel a törvény a pontos mennyiséget nem határozza meg. Az egyszeri adagnak megfelelő mennyiség tartása még nem számít terjesztésnek, ez például marihuánából egy cigaretta, heroinból egy gramm. Ez egy kezdő drogfogyasztónak gyakran egy hétre is elég, de aki már tíz éve „lövi” magát, annak gyakran napi három gramm heroin is kevés. Minden esetben a bíró feladata eldönteni, melyik cikkely alapján ítéli meg a letartóztatottat.

Elegendőnek tartja a kiszabható büntetések mértékét?

Szerintem a büntetésnek elrettentő hatásúnak kellene lennie. Nálunk gyakran nevetséges büntetéseket kapnak a kábítószer-kereskedők. A legsúlyosabb kiszabható büntetés időtartama 12, a legenyhébbé pedig csak 3 év. Hibás bírói gyakorlatnak tartom, hogy ha valakit kábítószer-kereskedelemmel vádolunk, akkor a bizonyítékok közt nála lefoglalt drognak is kell szerepelnie. A bűnszövetkezetek vezetői azonban szinte sohasem kerülnek közvetlen kapcsolatba az „anyaggal”.

Rendőrként mi a véleménye a könnyű kábítószerek legalizálásáról?

Ellenzem, mivel az ilyen drogok használata ugyanúgy függőséghez vezet, mint a keményeké. Néhány orvos ezzel nem ért egyet.

Nem számít tehát arra, hogy a közeljövőben esetleg változik a könnyű drogok fogyasztásának és terjesztésének törvényi megítélése?

Nem, legalábbis remélem, hogy senki sem akar majd ebből politikai tőkét kovácsolni. Nemzetközi szerződések is szabályozzák ezt a területet, s nem lehet csak úgy felrúgni őket.

Az utóbbi időben egyre több hír szól arról, hogy a pervitin válik a legelterjedtebb kábítószerré.

A szintetikus drogoknak sok előnyük van: viszonylag könnyű az előállításuk, a szükséges alapanyagok minden országban megtalálhatók, ezért nem kell csempészni őket. Ez olcsóbbá és biztonságosabbá teszi az előállításukat, terjesztésüket. Alacsony szaktudással azonban csak rossz minőségű anyagot lehet előállítani, melynek rengeteg kellemetlen mellékhatása van. A pervitint nálunk bizonyos gyógyszerekből készítik; két egymást követő kémiai reakcióval amfetamin nyerhető, ami azt jelenti, hogy néhány óra alatt kész a forgalmazható drog.

Van munkamegosztás a kábítószerpiacon is?

A heroint és a kokaint nemzetközi csempészbandák hozzák az országba, ők is terjesztik, természetesen már helyi emberek felhasználásával. Az itthon előállított szerekkel való kereskedelem általában hazai bandák üzlete; mindegyiknek megvan a maga területe és vevőköre. Az előállított kábítószer tisztasága általában a gyártón múlik. A pervitin általában 20–30 százalékos tisztaságú, nemrég Pozsonyban viszont nagyon tiszta, mintegy 70 százalékos drogot foglaltunk le. A pervitinről tudni kell, hogy nagyon erős szer. Még a volt heroinfogyasztók is megmaradnak mellette, nem térnek vissza a heroinra.

Melyik idei eredményüket tartja a legjelentősebbnek?

Legnagyobb hírértéke a lefoglalt kábítószer-szállítmányoknak van. Ezeket azonban a piac meg sem érzi, mivel óriási különbség van a beszerzési és az eladási ár között. Afganisztánban egy kiló heroint ötszáz német márkáért árusítanak, Szlovákiában ez már 10 ezret, Németországban pedig 20 ezret ér. 100 kiló lefoglalása a drogcsempészeknek csak annyit jelent, hogy a következő szállítmánynál ennyivel többet kérnek. Legnagyobb sikernek ezért mindig azt tartjuk, ha egy szervezet vezetőit sikerül elkapni. Idén a Kalapács fedőnevű akció során letartóztattuk négy macedón és négy szlovák vezetőjét az egyik nemzetközi bandának. Az akcióba bekapcsolódott az osztrák, a svájci és a cseh rendőrség is. Információink szerint az év végéig mintegy 70 kilogramm heroint akartak elhelyezni a szlovák piacon.

Milyen kihatással van az afgán háború a drogpiacra? A tálib kormány állítólag jelentősen csökkentette a heroin árát. Megmutatkozott ez a hazai piacon?

Nem. A háború miatt inkább droghiányról beszélhetünk, mivel az Afganisztán környéki államok megszigorították a határok őrzését. Ezenkívül a kábítószer-terjesztők sem hagynák, hogy a drog ára jelentősen essen az európai piacokon. A kábítószerpiac nem szereti a háborús helyzeteket, nyugalomra van szüksége.