Európa legnagyobb kisebbsége

A leggyorsabban növekvő kisebbségA kisebbség számarányának növekedésével azonban egyre nő a leszakadásuk a többségi társadalomtól: a szegregált közösségekben, gettókban élő romák és a többségi társadalom közti szakadék évről évre nő. A felzárkóztatásukat, oktatási és élethelyzetük javítását szolgálja a Roma Évtized 2005-2015 című program, amelyet múlt héten indított el ünnepélyes keretek között Szófiában a kérdésben leginkább érintett nyolc európai kormány képviselője; az esemény társházigazdája Szimeon Szakszkoburggotszki bolgár és Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő volt, Szlovákiát Csáky Pál miniszterelnök-helyettes képviselte.

Szociológiai felmérések szerint Európában jelenleg legalább 8,5 millió roma él (ezzel Európa legnagyobb kisebbsége), közülük a legtöbb, mintegy öt-hat millió, Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Macedóniában, Magyarországon, Romániában, Szerbia-Montenegróban és Szlovákiában. Másfél évvel ezelőtt e nyolc ország kilenc kormánya (Szerbia-Montenegró mindkét tagköztársasága) egy budapesti konferencián döntött úgy, hogy közösen lép fel a többségi társadalom és a romák között meglévő szakadék csökkentéséért. A 2003-ban Budapesten tartott, „Romák a bővülő Európában” című konferencia a Világbank és a Nyílt Társadalom Intézet kezdeményezésére jött létre. A Szófiában aláírt nyilatkozatban a kilenc kormány vállalja: összehangoltan mindent megtesz, hogy konkrét és hathatós lépések történjenek a négy kijelölt legfontosabb területen az elkövetkező évtizedben a romák helyzetének javítása érdekében. Ez a négy terület az oktatás, az egészségügyi ellátás, a foglalkoztatás és a lakáshelyzet. Emellett a diszkrimináció és a szegénység csökkentése, valamint a társadalmi egyenlőség kezelése is fontos cél. A tervek szerint szigorú monitoringrendszer ellenőrzi majd a romák felzárkóztatását szolgáló pénzek felhasználását, az érintett országok kormányai minden évben áttekintik az aktuális helyzetet. Első lépésként budapesti székhellyel létrejött a Roma Oktatási Alap, mely 41 millió amerikai dolláros alaptőkével már meg is kezdte működését. Feladata a roma kisebbség végzettségi szintjének növelése.

Szlovákia vállalja, az évtized végéig eléri, hogy a roma gyerekek legalább az alapszintű végzettséget megszerzik, és 50 százalékuk befejezi középiskolai tanulmányait is. Szlovákiában a romák száma a szlovák népesedéskutató központ adatai szerint a 15 évvel ezelőtti mintegy 250 ezerről 400 ezerre emelkedett, ami az összlakosság 7 százaléka. A cigány kisebbség már csak azért is fiatalabb, mert alacsonyabb a várható élettartama: Szlovákiában 3, Romániában 7 évvel rövidebb a lakosság többi részéhez képest. Egy tavalyi tanulmány szerint Bulgáriában a romáknak csak 10,6 százaléka volt 60 évesnél idősebb, míg a nem cigányok körében 35,1 százalék volt ez az arány. Magyarországon a cigányok 36 százaléka volt 14 évesnél fiatalabb, míg a többségi lakosságnak 16 százaléka tartozott ehhez a korosztályhoz, a magyar romáknak csak 4 százaléka volt 60 évesnél idősebb, szemben a nem romák 21,1 százalékával. A térség országaiban a romák 40-50 százaléka 20 évesnél fiatalabb.

Boris Vaňo szlovák demográfus szerint a magas születési arányszám a cigány lakosság legszegényebb rétegeire jellemző. „A falvakban nagyon alacsony színvonalon élő népesség tipikusan úgy viselkedik, mint a fejlődő országok lakossága: magas a születési arányszám, magas a halandóság is, a nők fiatalon hozzák világra az első gyermeküket. Ezzel szemben nincs különbség a társadalomba beilleszkedett romák és a többségi lakosság között” – mondta a szlovák szakértő. A magas népszaporulat fokozza a szegénység és a diszkrimináció problémáját. Beiskolázáskor a roma gyermekek gyakran az iskolarendszer peremére szorulnak. ĺgy például Csehországban a cigánygyerekek 75 százalékát az eredetileg fogyatékosok számára létesített kisegítő iskolába íratják be, ez az arány Szlovákiában is hasonló. A gyerekek jelentős része az alapiskolát sem végzi el, nagyon kevesen folytatják tanulmányaikat középiskolákon, az egyetemi hallgatók száma pedig elenyésző.

Kelet-Közép-Európ valamennyi országára érvényes, hogy nehéz pontosan megállapítani a cigány kisebbség lélekszámát. Népszámláláskor a romák legszívesebben elhallgatják etnikai hovatartozásukat, Szlovákiában például a 2001-es összeíráskor a lakosságnak csupán 1,7 százaléka vallotta magát romának. A Romániában élő cigányok számát a hivatalos statisztika 535 ezerre teszi, de különféle szervezetek szerint valószínűleg legalább 1,5 millióan vannak, de lehet, hogy kétmillióan. Bulgáriában a legutóbbi népszámláláskor 370 ezren vallották magukat romának, de valódi számuk 700 ezerre becsülhető. Az Európai Unió egy 2004-ben közzétett jelentése 10, esetleg 12 millióra becsüli az Európában élő cigányok számát, akik így a kibővült unió összlakosságának mintegy 2 százalékát alkotják. A számadatok bizonytalansága ellenére nem kétséges, hogy az Európában élő cigányság összlétszáma jócskán meghaladja számos uniós tagállam teljes lélekszámát.

A Roma Évtized programja az első közös nemzetközi erőfeszítés arra, hogy változást idézzen elő a romák életében. Soros György arra figyelmeztet, hogy noha a program radikális változást ígér, a problémák nem oldódnak meg egyik napról a másikra. A Világbank szerint a Bulgáriában, Romániában, Magyarországon és Szerbiában élő romák életszínvonala negyede-tizede a többségi lakosságénak, a bulgáriai és a romániai cigányok közel 40 százaléka napi 2,15 dollárnál kevesebb jövedelemből kényszerül megélni. (lpj, mti)