Esztergomban rendezték meg a 2004-es Baranta Magyar Bajnokságot

Mi is az a Baranta? – kérdezheti a kedves olvasó, főleg, mert ezt a sportrovatban olvassa. ĺme a leleplezés. A baranta a IX. század és a XIX. század között élt magyarság népi testkultúrájára és katonai harci kiképzési formáira épülő fegyveres és pusztakezes harcművészeti irányzat. A néprajzi, történelmi ismeretek, valamint a magyarság hagyományos értékrendje tükrében rekonstruált gyalogos és lovas képességek összessége. Elemeiben hordozza a honfoglalók hagyományától kezdődően a magyar jelleggel megalkotott katonai közelharc eredményeit. Elsősorban a magyar történelemből ismert harcos rétegek, rendek (kaplonyok, kölpé-nyek, pugilok, viadorok, nyőgérek, őrségiek, hajdúk, székelyek, végváriak), a harci jelleggel működő népi mozgalmak (betyárok), a pásztortársadalmak (juhászok, gulyások, kondások, csikósok) mozgáskultúrájából építkezik. A baranta az öszszetett képességű harcos lehetőségeit vizsgálja, ezért ugyanakkora hangsúlyt fektet a távra ható, és a vívó fegyverekre, mint a közelharcra és a pusztakezes megoldások alkalmazására. Az irányzat mottója megegyezik a történeti magyar harci felfogással.

Az 1960-as években szintén több próbálkozás történt az egységes mozgásanyag és harci szemlélet kialakítására, de a távol-keleti irányzatok előretörésével és népszerűségével nem tudta felvenni a harcot. A 80-as években egyes műhelyekben komoly kutatómunka alakult ki, amelynek hatására 1993-ban az akkori Kossuth Lajos Katonai Főiskolán lefektették a sportág alapjait. 1997-ben létrejött a Baranta Szövetség (jelképe a rakamazi Turulmadár), 1998-ban rendezték az első magyar bajnokságot. A sportág fejlődésében fontos szerepet játszottak azok a mongol, kazah tanulmányutak, amelyet a sportág kutatói és segítői tettek meg az elmúlt évtizedben, valamint azok a mongol és török oktatók, aki a közép-ázsiai fogáskészletekkel bővítették a baranta tárházát.

Ma már a világ legjobb lovasíjászai ismét magyarok (Kassai Lajos) és a nemrégiben alakult Skythien-Türk World (Altájiak, Mongolok, Bolgárok) is a baranta rendszerét veszi át. Jelentős előrelépést jelentett Dr. Harnos Imre 10 danos stílusalapító nagymester látogatása is, melynek következtében a vezető magyarországi Zen Bu Kan Kempo Egyesületek jelentős része baranta szakosztályokat indított, illetve képviseli magát legfontosabb versenyein. A régi pusztai tízes rendszerek mintájára 1999-ben alkották meg az első Fokozat- és vizsgaszabályzatot. A barantázók ősi magyar állatneveket (az állat ereje szerint) kapnak a teljesített vizsgák alkalmával (Borsuk/borz, Burk/farkas, Bars/párduc, Kaplony/tigris). Egy oktatói vizsga (Bars-oktur, 5. fokozat) megszerzéséhez 34 különféle vizsgaelemből kell teljesíteni a megszabott minimum szinteket a vizsgázónak.

A sportág 2004-es magyar bajnokságát Esztergomban rendezték meg.

Labdarúgás

A hétvégén az esztergomiak otthon léptek pályára a megyei I. osztály rangadóján, míg az NB III-ban érdekelt Dorog a tavalyi második helyezett a budaörsiekhez látogatott. Sajnos mindkét csapat számára nehéznek bizonyult a feladat és pont nélkül zárták a hétvégét.

Az esztergomiak hazai pályán már nyertek az első fordulóban (Tokod ellen 2:1), míg az előző héten idegenben kaptak ki a Gyermelytől (0:1). A Nagyigmánd a találkozó előtt szintén egy győzelem, egy vereséggel állt a tabellán. A 200 néző előtt lejátszott találkozó első félidejében 10 perc elteltével Rózsahegyi lövésével megszerezték a vezetést a vendégek, s az előnyüket a második játékrészben sikerült megduplázniuk. Míg a vendégek kihasználták lehetőségeiket, az esztergomiak egymás után hibázták el a ziccereiket. Úgy tűnik, a tavalyi gólínség tovább folytatódik, Holdampf Sándor edzőnek nem sikerült megoldást találnia a csatárgondokra. Még szerencse, hogy a 3. fordulóban járunk, így talán sikerül korrigálni az eddigi hibákat, és eredményesebb futballt játszani.

Nem jártak szerencsével a dorogiak sem, pedig ők a 35. percben megszerezték a vezetést. Ezt követően azonban még a félidő lefújása előtt egyenlítettek a budaörsiek, majd a második játékrész 9. percében megszerezték a vezetést, s mint később kiderült, egyben a találkozó győztes gólját. Az előző forduló győzelme után ezúttal pont nélkül zárták a hétvégét a bányászvárosiak.

Visszatekintő:

Megyei I. osztály

Esztergom–Nagyigmánd 0-2

(0-1)

Esztergom, 200 néző, vezette: Horváth S.

Esztergom: Czivisz–Sztojka, Salik, Pivók, Országh, Tóth B. (Méhes P.), Nagy M. (Martin), Méhes N., Kovács B. (Marosi), Patkó, Németh. Edző: Holdampf Sándor.

Nagyigmánd: Sulyo–Vörös, Egri, Molnár, Takács, Bercsi, Rózsahegyi, Petőcz (László), Mészáros (Major), Glázer (Varga), Pogrányi. Edző: Mörtel Béla.

Gólszerző: Rózsahegyi, László.

Labdarúgó NB III., Du–a-csoport

Budaörs–Dorogi FC 2-1 (1-1)–Dorogi FC: Molnár–Gyuró, Faragó, Csapó, Robotka– Engelbrecht (Nász), Baják, Janetka, Fürst (Hégl)–Papp A., Merényi (Schauker). Vezetőedző: ifj. Varga János.

Gólszerzők: Pálinkás, Törőcsik, illetve Janetka.

Rögbi

Szombaton kezdődik a Rögbi NB I. bajnokság 2003–2004-es nyitánya. Az Esztergomi Vitézek az első fordulóban az Exiles csapatát fogadják. Az első mérkőzés mindig fontos, így a Vitézek mindenképpen győzni szeretnének. Az alapozás kiválóan sikerült, a fiúk jó erőben vannak. A cél nem is lehet más, mint a hetedik bajnoki cím megszerzése. A csapatból Nagy Zsolt már edz, elképzelhető, hogy az ősz folyamán pályára tud lépni. Ardelán egyelőre edzéshiánnyal küzd. Az Arad ellen megsérült Bíró viszont felépült, s a nyitányon valószínűleg kezdő lesz. Böhm egy tavaszi, az Exiles elleni mérkőzésen agyrázkódást szenve-dett, így még 2-3 hónap pihenő vár rá. Szőlősi László a következő keretből állítja össze csapatát: Heckel, Hock, Siroki, Novák, Koller, Marosi, Deli, Szőlősi, Nagy R., Pfeiffer, Bíró, Sujogán, Tauber, Molnár T., Godor, Kőbl I, Juhász, Csákvári, Kiss, Pálfi, Kontics, Hosper, Bőhm.

A mérkőzést szombaton 13.30-kor a Kolping pályán rendezik.

Következik:

Rögbi NB I.–Esztergomi Vitézek – Exiles

Szeptember 4. (szombat), 13.30, Esztergom, Colping pálya