ESO: a haszontalan reform?

Pozsony. Súlyos hiányossá-gokra derített fényt az Állami Számvevőszék (NKÚ) a belügyminisztériumban, az ESO (Hatékony, Megbízható és Nyílt Államigazgatás) pro-jekt végrehajtásával kapcso-latban. Karol Mitrík, az NKÚ elnöke szerint a belügyminisz-térium az eljárás elején nem elemezte az aktuális helyze-tet, ezért a hivatal nem tudta megállapítani a reform hasznát.

Az NKÚ vizsgálata a 2013–2016-os időszakra vonatkozik, és 30 ügyfélközpontra terjedt ki. A hivatal rámutatott az állami vagyon rossz hatékonyságú kezelésének kockázatára, illetve arra, hogy nem valósulhattak meg bizonyos költséghatékony intézkedések a vizsgált államigazgatási szerveknél. Az NKÚ rendelkezésére álló forrásokból nem lehetett felmérni a reform gazdasági hasznát. Ľubomír Andrassy, az NKÚ elnöki irodájának vezérigazgatója szerint a belügyminisztérium nem tudta alátámasztani azt az állítást, miszerint több mint 1 milliárd eurót spórolt meg a projektnek köszönhetően, nem lehet tudni, enélkül mekkora költséggel járt volna a rendszer fenntartása.

Vitatott ingatlanok

További probléma, hogy a belügyminisztérium átvette egy több mint 2 milliárd euró értékű ingatlan igazgatását, annak felértékelése nélkül. Mitrík állítása szerint a tárca ismeretlen, részben felesleges dolgot vett át. Andrassy hozzátette: a minisztériumhoz az ESO projekt keretében 1348 épület került, de a vizsgálat lezárásáig nem született egy kidolgozott terv arra, hogyan kezelje ezt a tagolt ingatlantulajdont, és hogyan használja ki az épületeket. A vezérigazgató rámutatott: Szlovákiában nincs olyan ernyőszervezet, amely világos tájékoztatást tudna nyújtani arról, az állam mekkora vagyonnal rendelkezik, milyen állapotban vannak az épületei és mennyibe kerül a fenntartásuk.

92% elégedett

Az NKÚ arra a következtetésre jutott, hogy az ESO projekt összességében javított azokon a körülményeken, melyek keretében az állampolgárok az ügyeiket intézhetik. Ezt bizonyítja egy 5 ezer résztvevős felmérés is, melynek eredménye szerint az ügyfelek csaknem 92%-a elégedett az ügyfélközpontok működésével. A hivatal a vizsgálatot követően 24 ajánlást fogalmazott meg, melyek többek között az elektronikus hivatali ügyintézés kiterjesztésére, hivatali ügyek osztályok közötti átcsoportosítására, illetve a díjszabási rendszer átalakítására vonatkoznak. (TASR)