Esély számot vetni a múlttal

Minden államigazgatási vezető ellenőrizheti a beosztottjai múltjátĽuboš Pilc felvételeA parlamentben 68 képviselő támogatta az Ön megválasztását. Mit szól az eredményhez?

Óriási siker. Kishitű voltam, ugyanis a képviselők titkosan szavaztak, én pedig a politikában és azon kívül is eléggé ellentmondásos személyiség vagyok. Úgy ismernek, mint aki elutasítja a kommunista módszereket és a kommunista rendszert. Az eredménytől el vagyok ragadtatva, szerintem nem várt nagy támogatás.

Az erők valamiféle, a múlt szerinti megoszlásáról is árulkodik a szavazás eredménye?

Természetesen... Azt hiszem, igen..., feltételezhető, hogy igen. Mindenekelőtt a parlament elszántságáról tanúskodik: leszámolni a kommunista múlttal. Ez az a szemlélet, amit jó az emlékezetünkbe vésni. Már a törvény elfogadása és az Intézet vezetőségének megválasztása jelzi, hogy nagy akarat van számot vetni a múlttal.

Szlovákia a posztkommunista országok közül az utolsók közt nyitja meg a titkosszolgálati archívumokat. Mi ennek az oka, s milyen hatással lehet az Intézet működésére, hogy csak most kezdi meg a munkáját?

Először is, mi, szlovákok, konzervatívabbak vagyunk, nem vetjük bele magunkat fejetlenül a változásokba, többet fontolgatunk, melyik változás lesz kedvező vagy káros. Másodsorban 13 év alatt sokat tanultunk a szomszédainktól. Az Intézet a posztkommunista államok hasonló intézményei közt a legnyitottabb lesz. Az az időveszteség, amiről beszélnek, végképp nem számít. Az ŠtB kiterjedt archívumaiból végleg semmi sem semmisült meg úgy, hogy a megsemmisített dokumentumokban lévő információkat ne lehetne rekonstruálni és a nyilvánosság elé tárni. Úgy vélem, az Intézetnek – ha sikerül intézménnyé kiépíteni, s megbízható emberek fognak ott dolgozni – óriási társadalmi haszna lesz.

Azt állítja, hogy minden irat, információ rekonstruálható. Ez azt jelenti, hogy a szeptemberre tervezett ügynöklista is teljes lesz?

A jegyzékek teljesek lesznek. Az irattári akták jegyzékei – úgy, ahogyan azokat megőrizték a kerületi igazgatóságokról – teljesek. Feltételezésem szerint gondot esetleg az első igazgatóság, tehát a hírszerzés jegyzékei jelenthetnek, de arra fogunk törekedni, hogy ezeket a jegyzékeket is megkapjuk. Feltételezem, hogy a katonai hírszerzés iratcsomóinak jegyzékét Csehországból szerezzük meg. Nem követjük el azt a hibát, amit a cseh belügyminisztérium, amikor nem adta ki az akták teljes jegyzékét, s most a cseh politikusoknak magyarázkodniuk kell, hogy ezek és ezek az emberek miért nincsenek a jegyzékekben. Sőt, Intézetünk a titkosszolgálat munkatársainak személyi aktáiról készült jegyzéket is kiadja. Valamennyi szervét. Közzétesszük, rekonstruáljuk a pártnómenklatúrát. Az emberek tudomást szereznek a teljes uralkodó osztályról...

Milyen szintig?

A kommunista párt funkcionáriusai, a pártszervek tagjai, kötődésük az állambiztonság tisztségviselőihez.

És ami a párton kívüli funkcionáriusokat illeti?

Azok a párton kívüliek, akik együttműködtek az ŠtB-vel, a titkosszolgálati aktákról készült jegyzékekben tűnnek majd fel.

Tehát semmi sem veszhet el?

Semmi. Hat évünk van erre, s az alatt teljesen körültekintően és felelősségteljesen fogunk dolgozni. Sőt, ez a törvény és az Intézet bármiféle lusztrációs törvényt helyettesít majd. Az Intézet ugyanis személyi jegyzékeket vezet majd, amelyek révén minden államigazgatási vezető ellenőrizheti a beosztottjait, és személyügyi hatáskörén belül módja lesz levonni a kellő következtetéseket. Ha például az újságírók kiderítik valakiről, aki egy miniszteri hivatalban dolgozik, hogy az ŠtB munkatársa, ügynöke volt, az adott tárcavezető nem mondhatja, hogy nem tudta, milyen embert alkalmaz felelős poszton. A törvény ugyanis kimondja, hogy az Intézet az állami szervek számára információkkal áll rendelkezésre.

Szlovákia kis ország. Nem okoz ez majd nagy felzúdulást?

Tizenhárom év után? Semmi-képp. Az 1990 óta működő hasonló német intézmény sem okozott ilyesmit. S ha Németország nem élt meg semmiféle ilyen „földrengést”, vagy például az 1998-ban alapított lengyelországi intézmény sem idézett elő ilyesmit, akkor ez Szlovákiában sem fog bekövetkezni. Éppen ellenkezőleg: az ország ötmilliós lakosságán belül az uralkodó osztály egy nagyon szűk réteg volt, és a társadalom nagyon megkönnyebbül majd.

Ön szerint a szlovákiai magyarokat az országos átlagnak megfelelő szinten, netán átlagon felül érinti – egyik és másik oldalról is – az 1989 előtti titkosszolgálat működése?

Nem tudom. Éppen az archívumok megnyitása segít a magyar kisebbség elitjének is, hogy tudomást szerezhessen arról, ki kicsoda. Szerintem ez a legjobb módja a múlttal való számvetésnek. Nem kell irányítani az agyakban és szívekben zajló változásokat. Ez lényegében olyasvalami, mint az információk: az igazság áramlása az adott korról és annak embereiről. A nemzet emlékezetéről szóló törvény és az Intézet nem lesz semmiféle állami szerv. A parlament, tehát a nép választott képviselőiből álló testület hozta létre és felügyeli. Az Intézet munkájának eredménye nem járhat semmilyen jogi következményekkel.

A helyzet alapos feltérképezéséhez képzett munkatársakra van szükségük. Hol tart most az Intézet kiépítése?

Azok, akik már 1989-ben szakértők voltak, ebben az Intézetben inkompetencia és elfogultság miatt nem dolgozhatnak. Nekem megvan a saját elképzelésem arról, ki számít szakembernek és ki illetékes az Intézetben dolgozni. Higgye el, hogy azok, akik az Intézetben fognak dolgozni, túlnyomó többségükben harminc évesnél fiatalabbak lesznek.

Hány munkatárssal számol?

Néhány tucat fiatal kérvénye fekszik itt. Örülnék, ha az állami költségvetésből jövőre száz ember alkalmazására nyernénk támogatást.

Miként kérvényezhető a titkosszolgálati iratok hozzáférhetővé tétele?

ĺrásban vagy személyesen. A kezdeti időszakban az írásos kérvényezést ajánlom, mert egyelőre nincs végleges székhelyünk, ahol fogadhatnánk az érdeklődőket. Kilencven napon belül közzétesszük, hol lesz lehetőség az iratok tanulmányozására. Mivel egyelőre kevesen vagyunk, nem tarthatunk fenn telefonos szolgálatot, ezért kérjük, hogy az érdeklődők a kezdeti időszakban az ideiglenes, minisztériumi címünkre küldjék írásos kérvényeket: Ústav pamäti národa, Ministerstvo spravodlivosti SR, Župné námestie 13, 813 11 Bratislava I. A cím változtáról előre tájékoztatjuk a nyilvánosságot. A minisztériumi épület előcsarnokában kifüggesztjük, miként kell eljárni, és a portán az érdeklődők a szükséges formanyomtatványokat is beszerezhetik. Kapcsolattartásunkat a nyilvánossággal napokon belül rugalmasabbá tesszük. A kérvénynek tartalmaznia kell a kérvényező alapvető adatait, tehát a kereszt- és vezetéknevet (esetleg a lánykori nevet is), a személyi számot (rodné číslo), az állandó lakhely címét. Ha az egykori három kerület egyikéből a rendszerváltás után egy másikba költözött a kérvényező, kérjük, ezt a lakhelyváltozást is tüntesse fel, mert így könnyebb tájékozódnunk a régi kerületek szerint osztályozott dokumentumok közt. A kérvényben fel kell tüntetni az állampolgárságot is. A kérvényezés lehetősége nem kötött a szlovák állampolgársághoz, külföldi állampolgárok szintén kérelemmel fordulhatnak hozzánk, ha az ŠtB üldözte őket. A kérvényezőnek a kérvény alatt feltüntetett saját kezű aláírását hitelesíttetnie kell; ezt anyakönyvi hivatalban vagy közjegyzőnél teheti meg.

Az Intézetnek milyen határidőn belül kell választ adnia a kérvényre?

Kilencven napon belül mindenkinek válaszolunk. Kezdetben, amíg az iratok nincsenek egy helyen, minden egyes kérvényt el kell küldenünk a titkosszolgálattal összefüggő dokumentumokat őrző mind a hét intézménynek, hogy a teljes kért anyagról áttekintésünk legyen. Ha a kezdeti időszakban – tehát amíg nem gyűjtünk össze minden iratot egy helyre – nem találunk egy-egy kérvény kapcsán semmilyen iratot, erről is értesítjük a kérvényezőt. Az illető folyamodványát azonban továbbra is érvényesnek tekintjük, tehát ha a jövőben bármikor őt érintő dokumentumot találunk, értesítjük, hogy áttanulmányozhassa azt.

A kérvényezők számára a törvény értelmében azon iratok tehetők hozzáférhetővé, amelyek személyüket érintik. Ez konkrétabban mit jelent?

Azt az aktát, amit az ŠtB az ő személyükről vezetett. Ha az aktában szereplő iratokból az Intézet azonosítani tudja az ŠtB valamilyen ügynökét, munkatársát, aki az adott személyen „dolgozott”, vagy azok felettes titkosszolgálati tisztjeit, akkor a kérvényező számára azok aktáit is hozzáférhetővé teszik. A kérvényező által azonosított tiszt személyes aktáját rögtön közzétesszük az interneten vagy írásban, s így járunk majd el a titkosszolgálat tagjainak személyes aktáival is. Az elmondottakon kívül mindenkinek joga tanulmányozni az úgynevezett tárgyi aktákat is, tehát azokat, amelyeket akkor alakított ki a titkosszolgálat, amikor valamilyen egyházak, illegális körök stb. elleni akción dolgozott.

Milyen az eljárás, ha a kérvényező nem a személyére vonatkozó iratokba szeretne bepillantást nyerni?

Olyan közeli személyt illetően is kérvény nyújtható be, aki már nem él, tehát például a gyermek kérheti a szüleire vonatkozó iratokat. Ilyenkor a rokoni kapcsolatot hitelesített okirattal kell igazolni. A gyermek esetében ez például az anyakönyvi kivonat, amelyen a szülő nevét is feltüntették.

Ön szerint milyen lesz az Intézet működésének társadalmi fogadtatása?

A szomszédos országokban a miénkhez hasonló intézményeket az első években elárasztották a kérvények. A személyes érdeklődés később alábbhagyott. Intézetünk azonban fokozatosan közzéteszi az egyes dokumentumokat, történeti munkákban dolgozza fel az adott korszakot. Ismeretterjesztő munkát is szeretnénk végezni, főként a fiatalok körében, akik már szüleik elbeszéléséből sem ismerik a szabadságnélküliség korát.