Érsekleváltás és új egyházmegyék

MÓZES SZABOLCS

XVI. Benedek pápa nyolcéves pontifikátusa alatt érték a legnagyobb változások a szlovák katolikus egyházat. 2008-ban átrajzolta az egyházmegyék határait, új főpásztorokat nevezett ki, s leváltotta Róbert Bezák nagyszombati érseket. A változtatásokat ugyanakkor nem lehet személyéhez kötni, az egyházmegyei átrendezés előkészítése például többéves folyamat volt, melyben a hazai egyháznak volt döntő szerepe. Tény viszont, hogy ha valamilyen okból ellenezte volna a módosításokat, azok nem jöttek volna létre.

A legnagyobb változás a megyehatárok átrajzolása volt. 2008-ig szinte teljes egészében a történelmi Magyarország korából maradt püspökségi határok voltak érvényben, két apróbb változással (Nagyszombat külön főegyházmegye lett 1977-ben, a Kassai Püspökséget pedig 1995-ben érsekségi rangra emelték). 2008-ban két új egyházmegye jött létre (Pozsonyi Érsekség, Zsolnai Püspökség), alapvetően átrajzolták a Nagyszombati Érsekség és a Nyitra Püspökség határait, s enyhén módosult a besztercebányai és rozsnyói egyházmegye területe is. A nyugati egyháztartomány központja pedig Nagyszombat helyett a főváros lett. Ilyen volumenű változások nagyon ritkák az egyházban.

A változások negatívan érintették a magyar híveket, ugyanis míg korábban a nyugat-szlovákiai magyar területek egy püspökségbe tartoztak, az új három egyházmegyébe szórta szét őket. Közép- és Kelet-Szlovákia déli területeit nem érintette a változtatás. Nem teljesült a magyar hívek több évtizedes óhaja: nem jött létre magyar többségű egyházmegye – igaz, az etnikai jellegű „területrendezés” rendkívül ritka a katolikus egyházban.

Szintén ritkaságnak számít, hogy egy főpásztort leváltson a Szentszék, Szlovákia rövid történetében pedig teljesen példa nélküli. XVI. Benedek 2009- ben nevezte ki Róbert Bezákot nagyszombati érsekké, majd tavaly nyáron váratlanul felmentette a szolgálat alól. A leváltásra azóta sem érkezett hiteles magyarázat. Bezák ügye az új pápa megválasztása után fordulatot vehet, ám szakemberek azt kizártnak tartják, hogy egy hazai egyházmegye élére neveznék ki. Esetleg egy külföldi püspökséget bízhatnak rá, vatikáni nagyköveti kinevezést kaphat vagy valamely vatikáni szervbe hívhatják.

XVI. Benedeket többször is hívták szlovákiai látogatásra, ám egyszer sem jött el – pápaként pedig már nem is fog. Tény ugyanakkor, hogy hajlott kora miatt kevesebbet utazott, mint elődje. II. János Pál háromszor járt nálunk.

A lemondását bejelentő egyházfő pápaként Magyarországon sem járt – elődje két magyarországi utat jegyez. XVI. Benedek 2005-ben kezdett pontifikátusa alatt lényeges változás egyébként nem érte a magyar katolikus egyházat.