Erősödnek a szélsőségesek

A választás második fordulójáról épphogy lecsúsztak a szélsőséges jelöltek: Štefan Harabin több mint 307 ezer szavazattal a harmadik lett, Marian Kotleba pedig 222 ezerrel a negyedik. Ez azt jelenti, hogy együtt több szavazatot szereztek, mint a második helyen továbbjutó Maroš Šefčovič. Míg a szélsőségeseket összesen 530 ezren támogatták, addig a Smer elnökjelöltjét mindössze 400 ezren.

Bár a választás előtt a médiában felmerültek olyan hírek, hogy valamelyik szélsőséges jelölt visszalép a másik javára, végül ez nem történt meg, sőt, Harabin és Kotleba között egyre inkább kiéleződtek az ellentétek. Harabin ráadásul a választás után Kotlebát vonta felelősségre.

„Marian Kotleba szavazói juttatták be Maroš Šefčovičot a második fordulóba”

– jelentette ki Harabin.

Elmondása szerint a kampány elején megkereste őt az ĽSNS, azonban Kotleba pártja nem kínált elfogadható megoldást az ország problémáinak megoldására, így az együttműködés szóba sem jöhetett. Kotleba Harabinnal ellentétben pozitívan értékelte a választást. Úgy véli, hogy a média folyamatos támadásai mellett a negyedik hely sikernek tekinthető.

Riasztó előjelek

Václav Hřích, az AKO közvélemény-kutató intézet szociológusa szerint a választás eredménye a szélsőséges jelöltek közötti feszültség ellenére is aggasztó. „Talán szerencsésebb lenne a szélsőséges szó helyett a rendszerellenes szót használni. Ugyanis ezek a jelöltek elsősorban azzal szólítják meg a szavazóikat, hogy a mostani politikai rendszer nem működik, ők pedig olyan alternatív megoldást nyújtanak, mellyel valódi változást lehetne elérni. Elég csak megnézni a három évvel ezelőtti parlamenti választást, ahol a politikában újoncnak számító Sme rodina és az ĽSNS hasonló retorikával sok szavazót meggyőzött. Azt lehet mondani, hogy az emberek egyre fogékonyabbak az ilyen rendszerellenes pártok iránt, és ebben a demokratikus elveket valló politikusok is nagy szerepet játszanak. Az egyes pártok közt fennálló viták ugyanis tovább rombolják a szavazók bizalmát a jelenlegi rendszerben. Most pedig láthatjuk, hogy tulajdonképpen minden negyedik ember képes azonosulni a rendszerellenes jelöltekkel. Viszont ez már nemcsak az államfőválasztást érintő probléma, hanem komoly gondokat okozhat a jövő évi parlamenti választás során is” – magyarázta az AKO intézet elemzője. 

A szélsőséges jelöltek szavazói otthon maradhatnak

Harabin a hétvégén kijelentette, hogy a következő államfőválasztáson ismét elindulna, azonban pártot nem szeretne alapítani.
Václav Hřích szerint ez nem jelenti azt, hogy a szélsőséges erők mostantól visszaszorulnak.

„Az államfőválasztás szempontjából ez már nem akkora probléma, hiszen a második fordulóba nem jutottak szélsőséges jelöltek. Azonban ha az extrémisták támogatása ilyen tempóban növekszik, akkor a parlamenti választáskor komolyan számolni kell velük”

– mondta az elemző.

Az államfőválasztáshoz hozzáfűzte, hogy a második fordulóban várhatóan alacsonyabb lesz a részvételi arány. „Harabin választóinak egy része valószínűleg Šefčovičot fogja támogatni, az elpártolt Smer-szavazók is visszatérnek. Viszont a többiek esetében már kérdéses a dolog. Szerintem a nagy részük ezek után már nem megy el szavazni” – mondta a szociológus.

Az ország középső és keleti részei érintettek

A szélsőséges jelölteket elsősorban a közép- és kelet-szlovákiai régiókban támogatták. Harabin Eperjes megyében érte el a legjobb eredményeket. A Felsővízközi (Svidník) járásban például sikerült megvernie Šefčovičot és Čaputovát is, a szavazatok 25,7%-át szerezte meg. Szintén 20% feletti támogatottságot ért el a Homonnai (Humenné), a Mezőlaborci (Medzilaborce), a Szinnai (Snina) és az Ólublói (Stará Ľubovňa) járásban.
Kotlebát főként Besztercebánya megyében támogatták. Ugyan nem sikerült egyetlen járásban sem győznie, de Harabint többször is megelőzte. A Korponai (Krupina) járásban például Zuzana Čaputová mögött a második helyen végzett 22%-kal, a Poltári, a Nagyrőcei (Revúca) és a Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásban pedig a támogatottsága szintén közel volt a 20%-hoz.