Érdemes magyar iskolába járni

– Országos viszonylatban a magyar középiskolások 70%-a jelentkezik egyetemre, főiskolára, a felvettek aránya pedig 60% fölöttSomogyi Tibor felvételeMilyen gyakorlati érvekkel tudná meggyőzni az ingadozó szlovákiai magyar szülőket arról, hogy érdemes magyar tannyelvű iskolába íratni a gyerekeiket?

Úgy gondolom, általános rendezői elvként fogadhatjuk el, hogy mindenkinek abból kell kiindulnia, melyik nemzetiségnek a tagja, milyen közösségben él, és azon belül milyen kulturális kötöttségek érvényesülnek. Ez a megállapítás különösképpen érvényes az iskolaválasztáskor, amikor a szülőknek el kell dönteniük, hogy magyar vagy szlovák tannyelvű alapiskolába íratják gyermekeiket. Az esetek többségében a szlovákiai magyar szülők, amikor a gyermekeik iskolaköteles korba lépnek, természetesen a magyar iskolát választják. Ez tehát a meghatározó magatartás. Mindezek ellenére a felvidéki magyarságnak is van egy olyan rétege, mely másféle megoldás mellett dönt. Ebben sokféle tényező játszhat szerepet. Én úgy gondolom, a világ egyik legtermészetesebb dolga, hogy az ember vállalja édesapja és édesanyja nyelvét, ezen a nyelven próbál élete folyamán kommunikálni. Számomra nem vitás, hogy a magyar nemzetiségű szlovákiai állampolgár a legjobban akkor cselekszik, ha a gyermekét magyar tannyevű iskolába íratja be.

Vajon igazak-e azok az állítások vagy csupán feltevések, hogy a magyar iskolát végzők később csak nagyobb nehézségek árán tudnak érvényesülni?

Én úgy gondolom, és a véleményemet adatokkal is alá tudom támasztani, hogy nem függ össze a két dolog. Aki magyar tannyelvű oktatási intézményben tanult, és emellett kellő kitartással és szorgalommal bír, ugyanolyan eredményeket érhet el a későbbiekben, mint az, aki szlovák iskolába járt. Mindez követelhet többletmunkát a diáktól, viszont a többletmunka sok esetben az ember hasznára válik. Bizonyított tény, hogy a szlovákiai magyar egyetemisták, akik magyar középiskolából érkeztek a főiskolákra és egyetemekre, ugyanolyan eredményesek, mint szlovák társaik. Az első években felmerülhetnek ugyan nyelvi problémák a magyar anyanyelvű hallgatók esetében, bár nem szükségszerűen. Ezek a nyelvhasználattal kapcsolatos problémák fokozatosan megoldódnak, a hallgató szlovák nyelvi tudása tanulmányai során folyamatosan gyarapodik. Csupán akaraterő szükséges hozzá. Mindezeket alátámasztja az a tény, hogy a magyar tannyelvű középiskolák növendékei a különböző tanulmányi versenyeken, sőt a nemzetközi megmérettetéseken is kimagasló eredményeket érnek el, és Szlovákia számára jó hírnevet szereznek. Összességében tehát elmondható, hogy ezek az iskolák eleget tesznek a támasztott követelményeknek, és megfelelő módon készítik fel a diákjaikat. Egyáltalán nem indokolt az az állítás, hogy a magyar iskolák tanulói később nehezebben érvényesülnek. Állíthatjuk tehát, hogy többségében azonos esélyeket biztosít a nemzetiségi iskola.

Készültek-e kimutatások arról, hogy a magyar tannyelvű középiskolák végzősei milyen arányban jelentkeznek egyetemekre és főiskolákra, és közülük hányat vesznek fel?

A csaknem 20 felvidéki magyar gimnázium és a szakközépiskolák diákjai közül sokan tanulnak tovább. Elsősorban a gimnáziumokra vonatkozó adatokat ismerem. Vannak olyan gimnáziumaink, amelyekben az érettségizők 90%-a adja be felvételi kérelmét valamely felsőoktatási intézménybe, és a jelentkezőknek mintegy 70%-át fel is veszik. Természetesen ez attól is függ, hogy az adott középiskolának milyen tapasztalatai vannak a tanulók egyetemi felkészítésében. Országos viszonylatban a magyar diákok 70%-a jelzi a továbbtanulási szándékát, az egyetemekre és főiskolákra felvettek aránya pedig 60% fölötti.

Csökkent-e az utóbbi években azoknak a családoknak a száma, amelyekben a magyar iskolát választották a szlovák tannyelvű iskola helyett?

Ellenkezőleg, az elmúlt három évben a számok pozitív irányba változtak. Ez nyilván a kedvezőbb politikai légkörnek is köszönhető, de természetesen a különböző társadalmi és közhasznú szervezeteknek is, melyek az anyanyelvű oktatás fontosságára rendszeresen felhívják a szülők figyelmét. Egyre több, eddig a kérdés eldöntésében ingadozó szülő számára világossá vált, hogy az egyedüli alternatívát a magyar tannyelvű iskolák jelentik. Egy tényt azonban feltétlenül meg kell említenünk. Szlovákia lakosságának száma csökken, és ez a népességfogyás a felvidéki magyarságot is érinti. Ennek következtében abszolút értékben csökken a magyar diákok létszáma is. Ha viszont a relatív mutatókat vesszük figyelembe, a magyar iskolát választók száma növekedett.