Érdekegyeztetés – törvény nélkül

Lépését Ivan Saktor szakszervezeti vezér nyilatkozatával indokolja, aki kijelentette, hogy Robert Fico pártját, a Smert tartja legközelebbi szövetségesének. Az érdekegyeztető tanács működése tavaly is akadozott, a törvény hatályon kívül helyezését már a testület korábbi elnöke, Rusko elődje, Robert Nemcsics is felvetette. Nemcsics menesztését követően Rusko még elképzelhetetlennek tartotta a törvény megszüntetését. Az érdekegyeztetés új alapokra helyezését legutóbb Daniel Lipšic igazságügyi miniszter (KDH) vetette fel, ő a törvényalkotási folyamat felesleges elhúzódását rótta fel a tanácsnak. Gyurovszky László (MKP) szerint Rusko javaslatát először a Koalíciós Tanácsnak kell megtárgyalnia, de a szakszervezeti központ legutóbbi lépéseit ő is elfogadhatatlannak tartja. „A szakszervezetek politikai pályára léptek, referendumot kezdeményeztek, szorosan együttműködnek egyes politikai pártokkal, ez távol áll attól a szereptől, melyet a szakszervezetnek be kellene töltenie” – mondta lapunknak a régiófejlesztési miniszter, aki tisztségéből kifolyólag szintén tagja az érdekegyeztető tanácsnak. – Véleményem szerint a testület munkájában a szakszervezetek nem a munkavállalók érdekeit, hanem csak saját magukat képviselték.” Örülne a tanács működését szabályozó törvény megszüntetésének Ivan Mikloš pénzügyminiszter (SDKÚ) is. Szerinte a szlovákiai érdekegyeztetési rendszer túlszabályozott. A tanács munkáját nehezíti a munkáltatók szövetségében nemrég történt szakadás; a kivált tagok támogatják Rusko javaslatát, szeretnék elérni, hogy a szakszervezetekkel való egyeztetés előtt a kormány velük folytasson kétoldalú tárgyalásokat. A szövetségben maradt munkáltatók a törvény megőrzését javasolják. Rusko lépését az ellenzék egy része ellenzi, a HZDS azonban támogatja. „Pragmatikus döntést hozott, mert a szakszervezet eladta magát egy politikai pártnak” – jelentette ki Ján Kovarčík, a HZDS alelnöke, aki nem zárta ki, hogy a mozgalom a parlamentben megszavazza az érdekegyeztető tanácsról szóló törvény megszüntetését szorgalmazó javaslatot. (lpj, sza)

1990-től működik az érdekegyeztető tanács

1997-ben a Mečiar-kormány megszakította a szociális párbeszédet

a tanács 1998-tól, a Dzurinda-kormány megalakulása után kezdett újra működni, a munkáját szabályozó törvényt 1999-ben fogadta el a parlament, jelenleg 21 állandó tagja van

habár az EU-országok többségében működik az érdekegyeztetésnek valamilyen rendszere, törvény csak két államban van (-lpj-)