Közélet

EP-választás: szavazatunkkal nem csak a képviselőkről fogunk dönteni

Bár sok tagállam ellenzi, a csúcsjelölti (spitzenkandidat) rendszer része maradt az idei európai parlamenti választásnak. A hat európai pártcsalád egy-egy csúcsjelöltet indít, mi a két legnagyobb frakció, az Európai Néppárt (EPP) és az Európai Szocialisták Pártjának (PES) jelöltjét mutatjuk be.
Demecs Péter

2019. május 15. 19:54

Ma, este 21 órakor kezdődik az Európai Parlament plenáris üléstermében az Európai Bizottság élére jelölt csúcsjelöltek vitája. - TASR-felvétel

gy hatalmas kinevezési és újabb megválasztási folyamatnak csupán a kezdete. Ugyanis miután az EP-választás eredménye a tagállamokban jogerőre emelkedett, várhatóan július 2-án tartják az új Európai Parlament (EP) alakuló ülését. Ekkor választják meg az EP elnökét, a 14 alelnököt és az öt questort (ők felelősek a képviselőket érintő adminisztratív és pénzügyekért). Az Európai Tanács elnöke ezt követően konzultál az Európai Parlamenttel az Európai Bizottság lehetséges elnökjelöltjéről, figyelembe véve az EP-választás eredményét. A konzultáció után a tanács elnöke javaslatot tesz a bizottsági elnök személyére az Európai Tanácsban, az állam- és kormányfők pedig minősített többséggel döntenek arról, kit javasoljanak bizottsági elnökjelöltnek. 

Ezt követően – a tanács javaslatára, várhatóan júliusban – az Európai Parlament megválasztja az Európai Bizottság elnökét, a tagok többségének szavazatával. Az elnökké választáshoz 353 voks szükséges, ám egy íratlan szabály szerint a parlament mindig a legtöbb mandátumot szerzett frakció jelöltjére bólint rá, elvégre az Európai Tanács is őt szokta kivétel nélkül javasolni elfogadásra. Augusztus-szeptember folyamán aztán a tagállamok az Európai Bizottság új elnökével együttműködve javaslatot tesznek a bizottság tagjaira, az EP szakbizottságai pedig meghallgatják a biztosjelölteket. Előreláthatóan október-november körül szavaz az EP az új Európai Bizottságról, majd beiktatják a testületet.

A rendszer ellenzői szerint az EP azzal, hogy megválasztja az Európai Bizottság elnökét, jogköröket bitorol el a tagállamoktól, mivel az uniós alapszerződés az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsra ruházza a jelöltállítás jogát. 

A Néppárt csúcsjelöltje

Az 1976-ban kereszténydemokrata pártok által alapított Európai Néppárt a legnagyobb európai párt. A 13 szlovákiai EP-képviselő közül hat volt tagja az EPP-nek a jelenlegi választási ciklusban. Nagy József (Híd), Csáky Pál (MKP), Eduard Kukan, Ivan Štefanec, Anna Záborská és Miroslav Mikolášik. Az Európai Bizottság aktuális elnöke, Jean-Claude Juncker is az EPP képviselője volt. 

Az Európai Parlament legnagyobb pártcsaládja a 46 éves német politikust, Manfred Webert jelölte a tavalyi, Helsinkiben tartott közgyűlésen az Európai Bizottság élére. „A kampány itt kezdődik, Helsinkiben” – mondta csúcsjelöltté választását követően Weber, aki Németországon kívül aránylag ismeretlen politikus volt. Például soha nem volt miniszter. „Használjuk ki ezt a lehetőséget, hogy 2019 májusában győzhessünk” – mondta Weber az EPP küldöttjeinek. Szavait a Reuters ügynökség elemzői Angela Merkel német kancellár visszafogott, kompromisszumkészséggel jellemezhető stílusához hasonlították. 

Weber jobb határvédelmet akar, s rákbetegség elleni hatékony orvosságról álmodozik. „Olyan Európát akarok, amely nem függ senkitől, s amelyben mindenki közösen dolgozik azon, hogy az állampolgároknak jobb élete legyen” – mondta az EPP csúcsjelöltje.

Fő témáinak tartja a hatékonyabb európai határvédelmet. Nem rejti véka alá, hogy azt szeretné, ha épp Európában sikerülne feltalálni a rákbetegség elleni orvosságot. Ahhoz, hogy valóban ő legyen az Európai Bizottság következő elnöke, két dolgot kell teljesítenie: elég szavazatot kell biztosítania az EPP-nek a májusi európai parlamenti választáson, s elég támogató szavazatot kell beszereznie a tagállamok kormányfőitől, épp ők jelölik az Európai Tanácsban a bizottság elnökét. 

Az Európai Unió legfontosabb intézményének, az Európai Bizottságnak legutóbb a 60-as években volt német elnöke Walter Hallstein személyében. Az akkor még Európai Közösségnek nevezett tömörülést viszont a tagállamok számát vagy az integráció mértékét illetően nem lehet összehasonlítani a jelenlegi EU-val.

A szocialisták jelöltje

Az Európai Parlament második legnagyobb pártcsaládja az Európai Szocialisták Pártja (PES), amely a holland Frans Timmermans politikust és diplomatát választotta meg csúcsjelöltnek. A PES tagja Szlovákiából a Smer három EP-képviselője, tehát Monika Beňová, Monika Smolková és Vladimír Maňka, valamint Boris Zala, aki idővel már távozott a Smerből. 

Timmermans a nem egész két hét múlva kezdődő európai parlamenti választást sorsdöntőnek tartja, szerinte ez a legfontosabb EP-választás 1979-től, amikor az európai parlamenti képviselőket először választhatták az állampolgárok közvetlen voksoláson. 

A PES csúcsjelöltje szerint az EU nem folytathatja azt az irányt, amelyet jelenleg az európai néppártiak tűztek ki. Timmermans meggyőződése, hogy a nacionalista mozgalmak erőre törésének egyik fő oka, hogy az unió állampolgárainak jelentős része úgy érzi, az EU jelenlegi rendszere rosszul működik. „Nem a nacionalista pártok választóit bírálom, hanem ezeknek a mozgalmaknak az elnökeit. Az emberek a tanácstalanság, a kilátástalan helyzet miatt válasszák őket. Rendkívül kritikusaknak kell lennünk a múlttal szemben, javítani kell a munkánkon, s olyan projekttel kell előrukkolni, amely nemcsak puszta frázisokat, hanem konkrét, igazságosabb társadalom felé vezető lépéseket tartalmaz” – mondta Timmermans. 

Döntő a részvétel

Mivel az Európai Parlamentben egyetlen pártcsalád sincs többségben, ezért próbálnak az egyes tömörülések együttműködni, kompromisszumot találni saját programjuk megvalósítása érdekében. A jelenlegi parlamentben a néppártiak alkottak úgymond koalíciót a szocialistákkal, ez a két párt működött együtt a legszorosabban, mivel közösen többséggel rendelkeztek az EP-ben. Becslések szerint viszont a májusi választás után fordul a kocka, az EPP és a PES is veszít támogatottságából, erőre kapnak a rendszerellenes, szélsőséges mozgalmak, s nehezebb lesz megtalálni az együttműködést az EP-ben. Saját frakciót alapított például az olasz belügyminiszter, Matteo Salvini. A Nemzetek Mozgalma (ENF) tömörüléshez időközben csatlakozott a francia Marine Le Pen, a holland Geert Wilders, Szlovákiából pedig a Smer rodina elnöke, Boris Kollár. 

Tomáš Valášek, a Carnegie Europe think-thank brüsszeli központjának vezetője szerint az, hogy végül milyen erős hangja lesz a szélsőséges mozgalmaknak az EP-ben, egyebek mellett attól is függ, elég erős frakciót tudnak-e létrehozni. „Ám ehhez például a jobboldali és baloldali szélsőségeseknek is szövetségre kellene lépniük, amit nem igazán tudok elképzelni” – nyilatkozta a témával kapcsolatban lapunknak Valášek. 

A rendszerellenes és unióellenes retorikát hangoztató mozgalmak megerősödése az EP-ben egyebek mellett attól is függ, milyen lesz a részvétel a májusi választáson, s mely mozgalmak képviselői járulnak majd többségben az urnákhoz. Kevesen tudatosítják ugyanis, hogy azon túl, hogy a választáson az állampolgárok döntenek a tagállam EP-képviselőiről, tulajdonképpen az Európai Bizottság elnökének a személyét is megválasztják. „Azzal, hogy valaki részt vesz az EP-választáson, nemcsak azt befolyásolja, hogy ki jut ki, hanem azt is, hogy melyik pártcsalád erősödik” – nyilatkozta az elmúlt napokban lapunknak Rácz Orsolya elemző, hozzátéve: afelől is érdemes tájékozódni, hogy mely pártcsaládhoz tartoznak az egyes EP-jelöltek.

(dem, MTI)

mw

Manfred Weber (EPP)

A német politikus 1972. július 14-én született a bajorországi Ladshut községben. Miután 1996-ban Münchenben megszerezte a mérnöki diplomát , egy tanácsadó céget alapított. 2002 és 2004 között volt képviselő a bajor tartományi gyűlésben.

Weber a Keresztényszociális Unió (CSU) alelnöke, a párt az Európai Néppárt (EPP) tagja. 2004 júniusától európai parlamenti képviselő, 2014 júniusától vezeti az Európai Parlament (EP) legnagyobb frakcióját. Nemcsak a jelenlegi EP legfiatalabb frakcióvezetője, az EPP történetének legfiatalabb vezetője. 

2016-ban a német gazdasági és energetikai miniszternek írt levelében bírálta az Északi Áramlat 2 (Nord Stream 2) gázvezeték megépítésének terveit. Ebben azt állította, hogy az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára jelent veszélyt, ha növekedni fog az orosz Gazprom gázipari cégtől való függőség. 

Idén májusban, miután az EPP felfüggesztette a Fidesz tagságát a pártcsaládban, sajnálatát fejezte ki, hogy Magyarország Orbán Viktor vezetésével rossz irányba tart. 

fdf

Frans Timmermans (PES)

Teljes nevén Franciscus Cornelis Gerardus Maria Timmermans 1961. május 6-án született Maastrichtban. Francia irodalmat tanult Hollandiában, majd Franciaországban szerzett magiszteri címet európai jog, francia irodalom és történelem szakokon. 

Tanulmányainak befejezése után apja nyomdokaiba lépett, aki sikeres diplomata volt. A holland külügyminiszternél, majd később Hollandia marokkói nagykövetségén dolgozott. 

A 90-es évek végén indult be politikai karrierje, amikor a szociáldemokrata Munkáspárt színeiben került a holland parlamentbe. 2012 és 2014 között volt holland külügyminiszter.

A Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság első alelnöke. Jelenleg a bel- és igazságügyi együttműködésért felelős biztos. Egyebek mellett a Magyarország és Lengyelország ellen kezdeményezett kötelezettségszegési eljárásokat vezeti.

A holland politikus még németül, angolul, franciául, olaszul és oroszul is beszél.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

A lakosság 63 százaléka fizeti be minden számláját időben

Napoli–Internazionale rangadó vasárnap estére

GALÉRIA: Kikapott a DAC Rózsahegyen

Új választások kiírását javasolta az osztrák kancellár

A Magyar Fórum módosítaná az alkotmány preambulumát

Tragédia: halálra gázoltak egy kerékpárost

Legfrissebb galériák
Olvasta már?