EP-választás: a magyarok lakta települések választóinak bő fele szavazott a Magyar Szövetségre

A 2024 júniusában zajló választáson a Progresszív Szlovákia hat, a Smer öt, a Republika kettő, a Hlas és a KDH pedig egy-egy mandátumot szerzett, 34 százalékos választási részvétel mellett. A Magyar Szövetség nem hozta az előzetes elvárásokat, a párt 3,88 százalékos eredménye mélyen elmaradt az öt százalékos választási küszöbtől. A Bél Mátyás Intézet által vizsgált magyar, roma, ruszin és gorál minta alapján a kisebbségek lakta települések választási viselkedése nagyban eltért a többségi mintától.

Mivel a választások anonim módon zajlanak, a kisebbségi választók viselkedésére csak átvitt módon lehet következteni. A Bél Mátyás Intézet által alkalmazott módszer az eltéréseket figyeli a túlnyomórészt és részben kisebbségek lakta települések, valamint az országos átlag között – korábban a 2023-as kudarcba fulladt népszámlálás részvételi adatainak elemzése kapcsán alkalmazták ezt a metódust. 

A magyar adatok legnagyobbrészt arra a 363 községre támaszkodnak, ahol a 2021-es népszámlálás alapján többségben vannak a magyarok, közülük 270 vizsgált településen a kisebbség részaránya meghaladta a lakók kétharmadát. A túlnyomórészt magyarok lakta településeken a választási részvétel mindössze 26 százalékos volt, ami nyolccal kevesebb az országos átlagnál.

A magyarok lakta községek szavazatai alapján csak négy párt jutott volna be az európai parlamentbe: a Magyar Szövetség támogatottsága 56 százalék körül alakult, majd a Progresszív Szlovákia (16,8 százalék), a Smer (13) és a Republika (6) következik. A Hlas (4) és a KDH (1) támogatottsága a magyarok lakta községekben jóval alacsonyabb volt az országos átlagnál, a két párt nem jutott volna be az európai parlamentbe.

A roma adatok a roma atlaszban szereplő községek nem hivatalos kimutatásaira támaszkodnak. A BMI alapján a romák jóval alacsonyabb arányban mentek el választani az ország összlakosságánál, ráadásul másként is viselkedtek, mint a többség. A részvételi arány a túlnyomórészt romák által lakott településeken alig érte el a 13 százalékot. 

A romák körében kiugróan sikeresen szerepelt a Szlovákia mozgalom (volt Egyszerű Emberek-OĽaNO), amely Peter Pollák roma származású képviselőt indította a választáson listavezetőként. 

A Szlovákia mozgalom az EP-választáson csak 1,98 százalékot szerzett, de a romák körében 26 százalékot. A romák lakta települések szavazatai alapján a Smer (18), a Magyar Szövetség (12), a Republika (9), a Hlas (8), a KDH valamint a PS (7-7 százalék) is bejutott volna a parlamentbe. A magyarul beszélő romák lakta községekben a BMI szerint leginkább a magyar községekhez hasonló módon viselkednek a szavazók, ezeken a településeken 54 százalékkal győzött a Magyar Szövetség a Smer (13), a Republika és a PS (6-6) előtt.

A ruszinok által lakott régiók támogatottsága tükrözte a keleti preferenciákat. A legnépszerűbb párt a Smer (35) a Republika (15) és a Hlas (13) előtt, a PS támogatottsága kilenc százalékos, a KDH pedig nyolc százalékot érne el. A gorálok lakta településeken a Smer (23) és a KDH (20) számít a két legnépszerűbb pártnak a Republika (18 százalék) előtt.

A Bél Mátyás Intézet a magyarok lakta települések alacsonyabb szavazókedvét és a magyar etnikai pártra leadott voksok viszonylag alacsony arányát a Magyar Szövetség európai politikájával való azonosulás hiányával, vagy a gyengébb mobilizációval magyarázza. 

Az intézet felhívja a figyelmet arra, hogy az EP-be három kisebbségi származású képviselő is bekerült: Ódor Lajos és a ruszin-gorál Lucia Yar a Progresszív Szlovákia, a magyar származású Judita Laššáková pedig a Smer képviseletében – azonban egyikük sem különleges kisebbségi témákkal kampányolt és nem is elsősorban a kisebbségek támogatása miatt bizonyulak sikeresnek.