EP-petíció a vasúti kétnyelvűségről

Kedden konferenciára került sor a brüsszeli Európai Parlamentben a kisebbségi jogokról. Az EP-képviselőket tömörítő Kisebbségi Intergroupban a kétnyelvűséggel kapcsolatos gondok mellett az iskolabezárások és az anyanyelvi oktatás ellehetetlenítése is terítékre került. Az EP Petíciós Bizottságának elnöke Orosz Örstől (MKP, Fiatal Függetlenek) a vasúti kétnyelvűséggel kapcsolatos petíciót vett át. A meghallgatáson rajta kívül Nagy Dávid (MKP-jelölt) is felszólalt, valamint több EP-képviselő. Petíciós kampányAz, hogy a vasúti kétnyelvűségről szóló petíció pont most kerül az Európai Parlament illetékes bizottsága elé, aligha véletlen: hamarosan parlamenti választások lesznek Szlovákiában.Azt, hogy az időzítés kampányszagú, a petíció benyújtója sem tagadja. „Ilyen alapon viszont senki sem tehetne semmit hetekkel a választások előtt, mert kampánynak minősülne – véli Orosz Örs. – Mi olyan petíciót hoztunk, amivel civil aktivistaként az elmúlt öt évben is foglakoztunk. Számunkra ez akkor is fontos volt, amikor még azt sem tudtuk, hogy jelöltetjük magunkat.”Miért pont most jöttek a petícióval? „A választások előtt minden ügy nagyobb visszhangot kelt” – tette hozzá Orosz, aki szerint a kezdeményezésben kulcsszerepe volt Csáky Pálnak (MKP, EPP), aki a petíciós bizottság alelnökeként rálát a kisebbségi petíciós ügyekre. Közelebb a célhoz?Nem mindegy ugyanis, hogy ki milyen petícióval érkezik, s főleg, hogy milyen érveléssel támasztja alá. A bizottság előtt most is több mint 1500 beadvány áll, ezek jelentős része várhatóan eredménytelen lesz.Azon túl, hogy kampányelemként megjelent Brüsszelben, sikeres lehet a vasúti kétnyelvűségről szóló panasz? „Jogilag szerintem nincs esélye a petíciónak, mert nem az uniós jog hatálya alá esik a kérdés, amit vitat. Amit elérhet, az az, hogy valamilyen politikai állásfoglalást fogad el az Európai Parlament, amiben ajánlást tesznek a szlovák kormánynak, hogy oldja meg a kérdést. Ez nem fölösleges, mert magas szinten tematizálja a kérdést, ami kényelmetlen a szlovák kormánynak, ezt mindig próbálják elkerülni” – véli Fiala-Butora János, aki jogászként rendszeresen visz ügyeket a strasbourgi Emberjogi Bíróság elé, szakértőként pedig kisebbségi jogi ügyekben is tanácsokat ad. Hogy ezt sikerül-e elérni, az a politikai erőviszonyoktól függ. Több Európa?Fiala-Butora János szerint ha állást kell foglalniuk az érdemi kérdésben, nem sok EP-képviselő mondaná azt, hogy „az egynyelvű vasúti tábla elfogadható az európai értékek alapján”. Ugyanis nagyon sok országban van kétnyelvű tábla,  a közép-európai régióban is.A kérdéskör ugyanakkor – mint minden kisebbségi ügy, amelyet nem szabályoz az EU – nem csak a kisebbségi-többségi vagy jobb-bal törésvonal mentén fogja megosztani a képviselőket. A bizottsági tagok egy része várhatóan nem szívesen fog Szlovákia ellen szavazni egy olyan kérdésben, amit alapvetően szlovák belügyként kezel az EU-s jog, mert ezzel önkényesen tágítaná az EU hatásköreit. Egyrészt mert ennek már így is sok kritikusa van, másrészt mert nem akarják, hogy egy más kérdésben meg az ő államuk belügyeibe szóljon bele Brüsszel pár „túlbuzgó” EP-képviselő által. Egy év múlva lehet témaEz a két szempont fog ütközni a tárgyaláson. Mikor? Ideális esetben egy év múlva. A petíciót tegnap a bizottság svéd elnökasszonya vette át, a tegnapi nappal beiktatták. Ezután a jogi bizottságnak három hónapja van a beadvány elbírálására. Javaslata után a Petíciós Bizottságnak hat hónapja van arra, hogy döntsön a befogadásról, ha pozitív döntés születik, az Európai Bizottság és a szlovák kormány, mint érintett négy hónapot kap, hogy véleményezze a petíciót.Ezután kerülhet sor az ügyben meghallgatásra, aminek végeredménye egy politikai, nem kötelező érvényű felszólítás lehet. „Ha ezt a kormány nem fogadja meg, akkor az EP arra kérheti az Európai Bizottságot, hogy indítson kötelezettségszegési eljárást” – magyarázta Csáky Pál. Ha közben az új szlovák kormány megoldja a kérdést, akkor tárgytalanná válik az ügy.