Emelkedik a minimálbér összege

Ivan Saktor, a Szakszervezetek Konföderációjának elnöke 9200 koronára emelné, Ľudovít Kaník, munka-, szociális és családügyi miniszter megszüntetné a minimálbértTASR-felvételA minimálbér változása azonban nem csak a fizetéseket érinti, mintegy negyven jogszabály említi ezt az intézményt, és ehhez kapcsolódóan változik például a társadalombiztosítási járulék alsó határa, vagy módosulnak a munkahelyteremtést segítő állami juttatások. Az előbbi változás elsősorban a kisebb forgalmat bonyolító és kevesebb nyereséggel dolgozó egyéni vállalkozókat érinti hátrányosan,

akik ugyanis a kivetési alap alsó határa alapján fizetik a tb-járulékot, mintegy havi 130 koronás pluszkiadással számolhatnak. A minimálbér a kivetési alap alsó határa az egészségbiztosítási járulék esetében is, ez azonban csak januártól emelkedik, ebben az évben még a 6500 koronás összeget kell figyelembe venni.

A minimálbér őszi emelését minden évben komoly vita előzi meg: a szakszervezet általában jóval magasabb emelést szeretne elérni, a munkaadók érdekében pedig természetesen a minimális emelés áll.

Ebben az évben sem volt ez másképp, de most sikerült megegyeznie Szakszervezetek Szövetsége (KOZ) és a Munkaadók Szövetségének (AZZZ SR) az időközben már jóváhagyott 6900 koronás összegben. „Először történt meg, hogy a szakszervezeteknek és a munkaadóknak sikerült megegyezniük a minimálbér összegében” – értékelte a megállapodást Ľudovít Kaník munka-, szociális és családügyi miniszter. Igaz, a KOZ kezdetben legalább

7240 koronára emelte volna az legalacsonyabb munkabért, az AZZZ pedig csak 100 koronás emelési javaslattal indította a tárgyalásokat.

A munkabér alsó határa hatással van a magasabb fizetésért dolgozók jövedelmére is, mivel a munkatörvénykönyv alapján nő a magasabb képzettségű alkalmazottak bére is.

A kompromisszumra árnyékot vet az a tény, hogy a munkaadók másik szervezete, a Munkaadók Országos Uniója (RÚZ) nem írta alá a megegyezést, igaz ők legszívesebben felszámolnák a minimálbér intézményét. „Mi továbbra is kitartunk amellett, hogy a minimálbér intézményét teljesen át kell alakítani” – mondta lapunknak Ľubomír Žitňan, a RÚZ szóvivője. Minimálbért ugyan csak az alkalmazottak kis százaléka kap, de ennek alapján nő a magasabb fizetési osztályba tartozók bére is. „Ez országos szinten több milliárdos költségnövekedést jelent – mondta Žitňan. – Nem biztos, hogy a kisebb vállalatok elő tudják teremteni a megnövekedett bérkiadásokat, ami elbocsátásokhoz vezethet.”

A minimálbér intézményét bírálta több független szakember is, mivel szerintük a legszegényebb régiókban fékezheti a munkahelyteremtést.

„Ahol alacsonyabb az átlagbér, ott a magasabb minimálbér akár a helyi átlagbér 70-80 százalékát is elérhetné, ez fékezné a munkaerőpiac fejlődését – mondta lapunknak korábban Horváth Mihály gazdasági elemző. – Nőne a feketemunka aránya, de csökkenne a munkalehetőségek száma is, vagyis ahelyett hogy segítené a legszegényebbeket, inkább rontana a helyzetükön, egész régiók fejlődését is lelassíthatná.”

A megszüntetésre hajlik a szociális ügyi minisztérium is, Ľudovít Kaník szerint azonban ennek már szinte semmi esélye ebben a választási ciklusban. A KOZ hosszú távú célja ezzel teljesen ellentétes, ők fokozatosan az átlagbér 55 százalékára emelnék a minimálbér összegét. Az átlagbér jelenleg 16 737 korona, a minimálbért tehát 9200 koronára kellene emelni a KOZ elképzelése szerint.