Elnökválasztás: önjelöltek és halogató ellenzék

Szép lenne, ha november 17-én sikerülne bemutatni a közös államfőjelöltet – mondták tavaly kora ősszel az ellenzéki politikusok. Abban mindenesetre megegyeztek, hogy az említett időpontig legalább azt eldöntik, lesz-e közös jelöltjük, és ha igen, hogyan választják ki.

Nem történt meg, így a következő időpont az idei év eleje lett. Majd a tavasz – akkorra biztosan meglesz a közös jelölt, mondták. Most, tavasszal pedig már elismerik: ősznél hamarább nem mutatják be államfőjelöltjüket. Már ha egyáltalán lesz ilyen.Tovább viszont már nem várhatnak, jövő tavasszal ugyanis elnökválasztás lesz. Ekkor jár le Ivan Gašparovič mandátuma – ő amúgy már nem indulhat, mivel egymás után legfeljebb kétszer lehet betölteni ezt a posztot. Jobboldal: sok parciális érdekA jobboldalon annyira eltérőek a vélemények és az érdekek, hogy a politikusok kénytelenek voltak beismerni, a következő hónapokban nem jutnak ebben a kérdésben dűlőre. A „hivatalos verzió” szerint most a megyei választások ügyében kell megegyezni – eredetileg ezt a kérdést is legkésőbb áprilisban le akarták zárni –, aztán kerülhet sorra a közös elnökjelölt ügye. A valós ok sokkal inkább az, hogy nem sikerült olyan jelöltet találni, akivel a Népi Platform mindhárom pártja egyetért, nem is beszélve a széthulló SaS-ről. A terv ugyanis az, hogy a négy párt állít közös jelöltet.A KDH a volt elnökét, Pavol Hrušovskýt szeretné indítani, a korábbi házelnöknek régi álma, hogy államfő legyen. Forrásaink szerint ezt az ötletet nem fogadták kitörő lelkesedéssel a többi párt háza táján – kifelé persze mindenki azt mondta, hogy a kereszténydemokrata politikus neve „jól cseng” –, mivel Hrušovskýt esélytelennek tartják. Nem alaptalanul. Az eddigi felmérések is ezt mutatták, ám jobb jelölt híján továbbra is a KDH exelnöke a legesélyesebb „platformista” jelölt. A kereszténydemokraták mindenesetre elmondhatják magukról, ők legalább nyilvánosan is megnevezték jelöltjüket és „nyomják” partnereiknél. Nem prioritásAz SDKÚ maga sem tudja, kit indítana. Decemberben a párt vezetősége elfogadott egy határozatot, melyben Iveta Radičovát nevezte meg ideális jobboldali jelöltként. Ő viszont többször is kijelentette, hogy nem akar államfő lenni – a határozat ezért is okozott meglepetést. A pártnál közben Peter Šťastný EP-képviselő is bejelentkezett, ám őt sem tartják a jobboldalon ideális jelöltnek. Az utóbbi hetekben az ő ambícióiról sem lehetett többet hallani. Az SDKÚ állítólag nem is „tolakszik” ebben a témában, mivel Pavol Frešo pártelnök prioritása az őszi megyei választás, melyen közös jobboldali jelöltként akarja megvédeni pozsonyi megyeelnöki pozícióját. A Híd számára szintén nem prioritás a téma, a párt ősszel Martin Bútorát ajánlotta partnereinek, ám nem járt sikerrel. Bútora pedig csak akkor vállalja a jelölést, ha az összes jobboldali párt besorakozik mögé – ami már most szinte kizártnak tűnik. Radičová 2009-ben részt vett az elnökválasztáson, a 2. fordulóban maradt alul (44,5%) Ivan Gašparovičcsal szemben. Bútora 2004-ben indult független jelöltként, akkor a vert mezőnyben végzett (6. hely – 6,51%) – igaz, egyik párt sem sorakozott fel mögé, „csak” a liberális értelmiség támogatta. Pártot építenek és vernek szétAz Új Többség a pártépítéssel törődik, Lipšicéket nem izgatja az államfőválasztás. Nincs jelöltjük és nem is keresnek aktívan senkit sem – megegyezést sem a többiekkel. Az Egyszerű Emberek ebben a kérdésben is külön utakon jár. Az SaS-nek az utóbbi időben kisebb gondja is nagyobb volt, mint hogy az államfőválasztással foglalkozzon – a párt négy vagy öt képviselője ma jelenti be, hogy elhagyja a liberálisokat. Kérdéses, ha a Népi Platform pártjainak sikerül egy közös jelöltben megegyezniük, az SaS nem torpedózza-e meg.Elemzők szerint nem biztos, hogy a jobboldal tovább kivárhat. „Legkésőbb nyárig meg kellene nevezniük a közös jelöltet” – mondta lapunknak Martin Slosiarik, a Focus közvélemény-kutató ügynökség vezetője. A Smer kivár és jól tesziÍgy eddig az államfőválasztás ügyében csak a Smer tartja szavát. Ficóék azt ígérték, év végén döntenek, s minden jel szerint ez valóban így lesz. A pártelnök mellett Milan Ftáčnik pozsonyi főpolgármester és Miroslav Lajčák külügyminiszter neve hangzik el leggyakrabban a kulisszák mögötti beszélgetések során. Elemzők szerint a Smer jól taktikázik, ugyanis így a jobboldali jelöltek nem tudják, hogyan támadják a Smert. Ha éles, Fico-ellenes kampányt építenek fel, a középen álló Lajčák vagy Ftáčnik jelölésével a kormánypárt romba döntheti az addigi stratégiát. S még egyáltalán nem biztos, hogy Fico át kíván költözni a Grassalkovich-palotába. Függetlenek próbálkozásaiEllenzéki „pártjelöltek” híján eddig csak a jobboldali választókat megszólító független jelöltek mutatkoztak be. A hétvégén Radoslav Procházka volt KDH-s képviselő jelezte, megméretteti magát – igaz, ő még keresi az „új jobboldalt”, mely beállna mögé. De szerinte ez csak „részletkérdés”, a cél a győzelem, amiben nem is kételkedik.Rajta kívül Ján Čarnogurský (szintén volt KDH-s) és a pár éve filantróppá változó nagyvállalkozó Andrej Kiska jelentette be hivatalosan indulását. Ami nem is tűnik soknak, ahhoz képest, az elmúlt másfél évben hányan álltak elő azzal az ötlettel, hogy köztársasági elnökké választatnák magukat. Az említett három jelölt közül egyértelműen Kiska esélyei a legnagyobbak, több felmérés szerint is esélye lenne arra, hogy bejusson a második fordulóba.A 2009-es elnökválasztás előtt egy évvel már ismert volt az indulók névsora, Ivan Gašparovič és Iveta Radičová, a két főesélyes és későbbi továbbjutó is már bejelentette jelöltségét.