Sulík összefogott Kollárral
Ellenzéki támogatással ment át Boris Kollárék javaslata
A parlament szeptemberi ülésének első programpontja az az alkotmánymódosító javaslat volt, amely lehetővé tenné a választási időszak lerövidítését. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a Sme rodina által beterjesztett javaslat mellett az ellenzék lobbizott, Boris Kollárék legfőbb szövetségese, az OĽaNO azonban nem volt együttműködő. A módosítást ennek ellenére elfogadták.
Egyhétnyi „kényszerpihenő” után elindulhatott a parlament szeptemberi ülése, amelyen több mint 140 programpontról kell tárgyalniuk a képviselőknek. Az ülésnek eredetileg már egy héttel ezelőtt kellett volna kezdődnie, de akkor a plénum nem volt határozatképes, ugyanis az ellenzéki képviselők – köztük az SaS frakciója – nem jelentkeztek be a szavazás során. Összesen 71 képviselő szavazott, viszont a megnyitáshoz legalább 76 voksra lett van szükség.
Richard Sulíkék (SaS) akkor azt mondták, azért nem jelezték a részvételüket, mert szerették volna letesztelni, mennyire erős a koalíció nélkülük. Ezen a héten azonban már az SaS frakciójának többsége jelen volt, csakúgy, mint a Smer és a Hlas képviselői is, így végül 117-en jelentkeztek be az ülés megnyitásakor.
Kollárék javaslata
A programpontok közül elsőként arról az alkotmánymódosító javaslatról tárgyaltak, amelyet a Sme rodina két képviselője, Miloš Svrček és Petra Hajšelová terjesztett be. A módosítás értelmében népszavazással vagy akár parlamenti szavazással is le lehetne rövidíteni a választási időszakot. Boris Kollár, a Sme rodina elnöke a hétvégén jelezte, mindenképpen azt szeretné, ha először erről a pontról egyeztetnének, így végül előrébb is került a programban.
A javaslat abból a szempontból szokatlan, hogy bár a koalíció terjesztette be, mégis az ellenzéki képviselők jelezték előre, hogy támogatni fogják, ilyen viszonylag ritkán fordul elő a szlovák parlamentben. A Smer és a Hlas képviselőinek hozzáállása nem meglepő, hiszen ők már hónapok óta egy népszavazás kiírásán dolgoznak, amellyel az előrehozott választásokat szeretnék kiharcolni. Kétszer már sikerült is elegendő aláírást gyűjteniük a referendum kihirdetéséhez (a második alkalommal már a szélsőjobboldali Republika is csatlakozott az akcióhoz), de Zuzana Čaputová köztársasági elnök mindkét esetben az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy vizsgálja felül a kezdeményezésben szereplő kérdéseket. A második próbálkozásnál a két kérdésből ugyan csak az egyiket találta problémásnak az államfő, de Ficóék ezt akkor is úgy értékelték, hogy Čaputová szétverte a népszavazás esélyét, így nekik értelemszerűen az érdekükben állt a Sme rodina javaslata mellett szavazni.
Matovič is felbukkant
Ennek megfelelően a tárgyalást Erik Tomáš, a Hlas képviselője kezdte meg, aki arról próbálta meggyőzni az OĽaNO frakcióját, támogassa Boris Kollárék javaslatát. Tomáš felidézte Igor Matovič (OĽaNO) azon nyilatkozatát, amelyet a pénzügyminiszter akkor mondott, amikor az Alkotmánybíróság 2021 nyarán az ellenzék első népszavazási kezdeményezéséről kimondta, hogy nincs összhangban a szlovák alkotmánnyal. Matovič ekkor élesen bírálta Čaputovát, amiért az Alkotmánybírósághoz fordult, és azt mondta, támogatná a referendum kiírását.
A vitában maga a pénzügyminiszter is szót kért, aki most teljesen más szellemben nyilatkozott. Azt mondta, jelen helyzetben csak a bolondok szavaznának egy ilyen javaslat mellett, hiszen ezzel tulajdonképpen előkészítenék a maffiózók és a fasiszták kormányra kerülését. Matovič felszólította az SaS képviselőit, hogy tartsák be a korábban tett ígéretüket, és ne verjék szét a kisebbségi kormányzásra kényszerülő koalíciót. Boris Kollárt azonban nem kritizálta azért, mert a frakciója képviselői beterjesztették a javaslatot.
A szakmaiság hiánya
Milan Vetrák (OĽaNO), az alkotmányjogi bizottság elnöke szerint az elképzelés önmagában nem rossz, viszont számos szakmai kérdés merül fel, amelyeket ez a javaslat nem old meg. Peter Kremský, az OĽaNO képviselője szerint éppen az a probléma, hogy a módosításról nem alkotmányjogi, hanem politikai vita zajlik. Úgy véli, az ellenzék minden lehetőséget igyekszik megragadni arra, hogy újra hatalomra kerülhessen. Kifogásolta például, hogy a javaslat már 2023 januárjától életbe lépne. Szerinte csak akkor lenne tisztességes ez a megoldás, ha a következő választási ciklusra vonatkozna.
„A szabályokat előre le kell fektetni. Ez olyan, mintha egy futballmérkőzésen az utolsó 10 percben döntenék el, hogy kézzel is lehet játszani”
– jelentette ki Kremský.
Az SaS hozzáállása
A vitába beszállt Richard Sulík is, aki immár az SaS frakciójának képviselőjeként, nem pedig gazdasági miniszterként jelent meg a plénumban. A pártelnök elmondta, egyetért azzal, hogy a választási ciklus lerövidítése az alkotmány része legyen, ezért a frakciójuk az első olvasatban támogatni fogja a javaslatot.
„Lehetőséget kell adni az állampolgároknak, akiket nyilvánvalóan átvertek a választási ígéretekkel, hogy elmondhassák, ők nem erre szavaztak, és változást akarnak”
– fogalmazott Sulík. Megjegyezte, ő személy szerint magát a népszavazási opciót is támogatná, de a frakción belül erről nincs egyetértés, úgyhogy egy módosító javaslatot nyújtanának be második olvasatban.
Ondrej Dostál (SaS) igazságügyi államtitkár korábban azt mondta lapuknak, ő úgy tudná elképzelni a javaslat elfogadását, ha csak parlamenti szavazással lehetne lerövidíteni a választási időszakot, népszavazással nem. Hasonló elképzelései vannak Mária Kolíková (SaS) korábbi igazságügyi miniszternek, szerinte a cseh modellt kellene követni, amely egyfajta „önfeloszlatást” jelentene, vagyis ha a parlament 90 képviselője így döntene, és az államfő is jóváhagyná, akkor megbukhatna a kormány, és előrehozott választás következne.
A szavazás
A módosítást végül jelentős többséggel szavazta meg a parlament, a jelen lévő 147 képviselő közül 97 mellette szavazott. A támogatók közt volt az SaS, a Hlas, a Smer, valamint a szélsőjobboldali, jelenleg frakció nélküli képviselők döntő többsége is. A 22 tartózkodó és a 27 ellene szavazó képviselő az OĽaNO és a Za ľudí soraiból került ki. Michal Šipoš, az OĽaNO frakcióvezetője nem szavazott.
Kedden a javaslat elfogadásához elegendő lett volna az egyszerű többség, viszont a második olvasatban, amelyre majd októberben kerül sor, már alkotmányos többségre, vagyis 90 voksra lesz szükség. Kollár azonban a 97 támogató szavazat ellenére sem lehet biztos a dolgában, hiszen az SaS már előre jelezte, hogy módosítani szeretnének a Sme rodina javaslatán. Ez azonban Ficónak és Pellegrininek sem tetszik.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.