Elkerülhető lett volna a helikopter-baleset?

Szakértők szerint a pénteki baleset elkerülhető lett volna, ha a magasfeszültségű légvezetékeken lettek volna láthatósági gömbök. Jelenleg ilyen gömbök csak ott vannak, ahol ezt a civil repülésről szóló törvény előírja. Ott, ahol a mentőhelikopter a Szlovák Paradicsomban lezuhant, nem voltak láthatósági gömbök, és nem is tervezik azok kihelyezését. Martin Šonka pilóta a Markíza televíziónak azt mondta, ha a pilóta nem látja a villanyoszlopokat, a levegőben nagyon nehéz észrevenni a vezetékeket. „Ez egy olyan akadály, amit semmilyen körülmények között nem szabad megközelíteni” – mondta Šonka. 2013-ban például a Vágba csapódott egy helikopter, a gép egy utasa nem élte túl a balesetet, hárman megmenekültek. Ez a gép ugyan nem légvezetéknek, hanem a folyó felett kifeszített kötélnek ütközött.

A Hegyi Mentőszolgálat történetében a legsúlyosabb légi baleset 1979-ben történt. A gép a Magas-Tátrában egy német turista segítségére sietett. A helikopter lezuhant, fedélzetén kilencen utaztak, a szerencsétlenséget ketten élték túl. Az eset közfelháborodást keltett, mivel a német turista saját lábán ment orvoshoz. Később kijelentette, hogy Csehszlovákiában minden ellátást kifizetett, ezért joga volt igénybe venni a mentőszolgálat szolgáltatásait.

1977-ben Gustáv Husák, akkori államfő felesége is egy légi balesetben halt meg. Rendkívül rossz időjárási viszonyok miatt a pilóta nem tudott tájékozódni, és a helikopter a földnek csapódott. A balesetet senki nem élte túl. Később a vizsgálat megállapította, hogy az időjárás miatt a helikopternek nem lett volna szabad felszállnia.

1998 januárjában a pozsonyi mentőszolgálat helikoptere is a földnek csapódott négy utasával, köztük egy egynapos csecsemővel.

2006-ban egy pácienssel a szliácsi repülőtérről Zsolnára tartott a mentőszolgálat helikoptere, a gép lezuhant és felrobbant, a szerencsétlenséget senki nem élte túl. (SITA, TASR, ie)