Elképzelhető, hogy nem lesz, aki a boltokban dolgozzon

Míg a hazai koronavírus-járvány elején arról szóltak a hírek, hogy a kiskereskedelem a „második karácsonyát” ünnepli, hiszen a boltokban soha nem látott mennyiségben vásárolták a tartós élelmiszert és a fertőtlenítőszereket, addig mostanra az optimizmus már alábbhagyott. A járvány miatt a napokban már a délutáni órákban üresek voltak a plázák, bezártak a mozik és a színházak is.

Sebezhető KKV-k
A kis- és középvállalatok (KKV) a legsebezhetőbbek a koronavírus gazdasági hatásaival szemben. A nagyvállalatok jelentősebb pénzügyi tartalékokkal rendelkeznek, a kisvállalatok számára már egy néhány hetes bezárás vagy termelésleállás is végzetes lehet. „A legrosszabb helyzetben a szolgáltatószektorban működő vállalkozások vannak, éttermek vagy kávézók számára egy többhetes leállás komoly pénzügyi gondokhoz vagy akár fizetésképtelenséghez is vezethet. A tényleges negatív hatások a rendkívüli intézkedések hosszától függenek, de mindenképpen hasznos lenne, ha a kormány valamilyen formában könnyíteni tudna a kis- és középvállalkozók helyzetén” – mondta Dudás Tamás közgazdász, a Pozsonyi Közgazdasági Egyetem docense, lapunk kommentátora.

Kevés lehet a bolti eladó
Martin Katriak, a Szlovák Kereskedelmi Szövetség (Zväzu obchodu SR) elnöke arról tájékoztatta lapunkat, figyelemmel követik a piaci helyzetet, konzultálnak a tagjaikkal. Hozzátette, az élelmiszer-ellátás országosan problémamentes, csak néhány helyen van fennakadás. „A lakosság élelmiszer-ellátása nincs veszélyben” – mondta Katriak. A szövetség az élelmiszer-ellátástól nagyobb problémának látja, hogy az iskolák bezárása miatt a boltok alkalmazottainak jelentős része várhatóan otthon marad a gyermekével. A boltok alkalmazottainak 95 százaléka ugyanis nő, a túlnyomó többségüknek tanköteles gyermeke van. „Az alkalmazottak hiánya problémát jelenthet” – nyilatkozta a szövetség elnöke, és hozzátette, az iskolák bezárása a boltok bezárásának kérdését is felvetheti.

A járvány szempontjából legérzékenyebb szektor az idegenforgalom, amely már most is jelentős negatív hatásokat könyvelhet el. Az Idegenforgalmi Szövetség (Zväz cestovného ruchu, ZCR) elnöke, Marek Harbuľák elmondta, az ágazat képviselői már jelezték, ügyfeleik jelentős számú utazást és konferenciát mondtak le. A szövetség vezetője hozzátette, azok a nagyvállalatok, amelyek rendszeresen nagy mennyiségű szolgálati utat rendelnek, most visszamondták azokat.

Járulékhaladék?
A súlyos koronavírus-járvány által sújtott Olaszország gazdasága valószínűleg válságba kerül, vélik az elemzők. Az ország GDP-je az elmúlt negyedévben 0,3 százalékos esést mutatott. A válság leginkább az olasz turizmust és a kiskereskedelmet érintheti. Szlovákiában sem a járványhelyzet, sem annak gazdasági következményei messze nem olyan súlyosak, mint Olaszországban. Ennek ellenére már felmerültek olyan ötletek, amelyek az esetleges negatív gazdasági hatásokat enyhítenék. 
A kormánykoalíciós tárgyalásokban részt vevő SaS elnöke, Richard Sulík például el tudná képzelni, hogy elhalasztanák a vállalatok járulékfizetési kötelezettségét. Ez a kisebb vállalatokat segítené abban, hogy áthidalják a bevételeik átmeneti kiesését.

Az OĽaNO és a Sme rodina egyelőre még nem nyilvánult meg azzal kapcsolatban, hogy egyetértenek-e a javaslattal. Tomáš Meravý, a Za ľudí közgazdásza pedig arról beszélt, Szlovákiában egyelőre még távol vagyunk az olaszországi forgatókönyvtől, amikor az országban szigorú karantént vezetnek be. Hozzátette, azoknak az olasz vállalatoknak, amelyeknek a bevételei a járvány miatt 25 százalékkal estek, adó- és járulékkedvezményeket adtak. Ennek Szlovákiában szerinte csak akkor lenne értelme, ha a súlyos járványügyi korlátozások egy hónapnál tovább tartanának.