Elképzelhető a szudétanémetek egyéni kárpótlása

Prága. Csehország ugyan határozottan elutasítja a beneši dekrétumok hatályon kívül helyezését, de a 2. világháború után Csehországban maradt szudétanémetek egyéni kárpótlásáról hajlandó tárgyalni – így foglalható össze az a válasz, amelyet a cseh képviselőház petíciós bizottsága adott a Csehországi, Morvaországi és Sziléziai Németek Gyülekezete által megfogalmazott beadványra, amelyet a német kisebbség szervezete tavaly nyáron nyújtott át a cseh parlamentnek.

– A kérdést megvitathatjuk, valamiféle vita lehetséges a kárpótlásról – jelentette ki Cyril Svoboda, a petíciós bizottság elnöke. Elmondta: a bizottság a német kisebbségi szervezet beadványát elutasítja, mert nemcsak a törvénysértésekért követel kárpótlást, hanem a múltbeli jogi normákat is kétségbe vonja, ami a csehek számára elfogadhatatlan. „Számomra a csehországi németek ugyanolyan állampolgárai a Cseh Köztársaságnak, mint a csehek, s ugyanolyan jogaik is vannak. Ezért természetesnek tartom, hogy keresni kell annak lehetőségét, hogyan kárpótoljuk őket az individuális sérelmekért, amelyek a múltban érték őket az akkor hatályos törvények be nem tartásával” – nyilatkozta Vladimír Lastuvka szociáldemokrata képviselő. Úgy vélte: Csehországnak bocsánatot kellene kérnie a szudétanémetektől, és kárpótolnia kellene őket ezért, de a kárpótlási követelések semmiképpen sem jelenthetik a 2. világháború eredményeinek felülvizsgálatát.

A csehországi németek a beneši dekrétumok hatályon kívül helyezésén számos konkrét sérelem orvoslását követelik a cseh államtól. Például, hogy az állam adja vissza elkobzott vagyonukat, vagy adjon érte anyagi, illetve pénzbeli kárpótlást, vagy nyugdíjukba számítsák be azokat az éveket is, amikor a dekrétumok következtében elveszítették csehszlovák állampolgárságukat. A petíciós bizottság az elkobzott vagyon visszaadását is elutasította. A bizottság végül felszólította a németeket, hogy beadványukat az elhangzott megjegyzések alapján dolgozzák át, majd terjesszék újra a parlament elé.

„Számunkra nem a dekrétumok hatályon kívül helyezése a legfontosabb. Főként azt szeretnénk, hogy helyreigazítsuk azokat a sérelmeket, amelyek a múltban értek minket” – mondta Hans Korbel, a Csehországi, Morvaországi és Sziléziai Németek Gyülekezetének elnöke.

A cseh parlament a héten ugyanakkor elutasította a kitelepített szudétanémetek követelését, hogy „a múlt lezárása és a jóakarat jeleként” Csehországban és Szlovákiában vezessenek be kétnyelvű feliratokat azokon a vidékeken, ahonnan a 2. világháború után Németországba és Ausztriába telepítették ki a kollektív háborús bűnösnek nyilvánított német lakosságot. A követelést az ausztriai Szudétanémet Kitelepítettek Szövetsége fogalmazta meg a hét elején Prágának és Pozsonynak címezve. „Ez olyan, mintha mi a monarchiabeli múltra hivatkozva azt követelnénk, hogy az osztrák televízió cseh feliratokkal lássa el műsorait” – kommentálta ironikusan a követelést egy vezető cseh politikus.

Klaus: Prágának végül engednie kell

A beneši dekrétumok kérdése egyébként nemcsak cseh belügy, hanem továbbra is mérgezi a cseh–német és a cseh–osztrák kapcsolatokat. Václav Klaus képviselőházi elnök és volt kormányfő a Večerník Praha című lapban közölt jegyzetében azt is elismerte, hogy Prágának végül is engednie kell majd ez ügyben. Ez Klaustól eléggé meglepő nyilvános megfogalmazás. Azt írja, hogy a beneši dekrétumok kérdésének „alábecsülésével” Csehország „nagy hibát” követ el. „Ausztriában (de Németországban is) ez nagy dolog, amely nem tűnik el oly könnyen. A politikai és erkölcsi korrektség mai időszaka (fundamentalista és történelmi értelemben is) előbb vagy utóbb minket is rákényszerít majd arra, hogy messzemenő engedményeket tegyünk. Hiszen az európai kérdés erről is szól” – szögezte le Klaus.