Elindult dolgozni, három és fél óra múlva ért be – jobb, ha a vasúton mindenki számol a késéssel

Ahogy arról olvasóink már értesülhettek, felújítási munkálatok miatt több helyen is változások vannak a Komárom és Pozsony közti vasúti közlekedésben. Július 1. és augusztus 31. között teljes vágányzár van érvényben a főváros és Úszor község között, ezen a szakaszon az utasokat vonatpótló autóbuszok szállítják Pozsonyba.

A vágányzár érvénybe lépésének első napján jómagam is kipróbáltam, mennyivel bonyolódott a tömegközlekedéssel való beutazás Dunaszerdahelyről a főváros központjába. Összességében arra a következtetésre jutottam, hogy minden nehezítő körülmény ellenére – legyen szó a vasútállomások állapotáról vagy a rendkívüli hőségről – az utazás viszonylag egyszerűen ment, a változásokról szóló tájékoztatás kellőképpen informatív volt, a pótlóbuszok pedig biztosították azt a színvonalat, amit az utasok a Leo Express vasúti szerelvényein tapasztalhatnak (klimatizáció, szabad ülőhelyek stb).

A vonatútról készült riportunkat az alábbi linkre kattintva olvashatják:

Nem mindenki járt ilyen jól

Cikkünk megjelenése után lapunkat felkereste Éva nevű olvasónk Nagymegyerről, aki szintén heti rendszerességgel utazik vonattal a pozsonyi munkahelyére. Elmondta, a Komárom–Pozsony szakaszon zajló felújítások az ő utazását lényegesen megnehezítették, és a megszokotthoz képest csaknem másfél órával később ért be az irodába. De mi történt?

Éva reggelente a 4372-es járattal utazik, amely 6:33-kor indul Komáromból. Olvasónk a nagymegyeri vasútállomáson száll fel, ahová a menetrend alapján a vonat 7:09-re ér be, majd 7:37-kor érkezik meg Dunaszerdahelyre. Egy 15 perces várakozást követően Éva átszáll a Pozsony irányába tartó, 7:52-kor induló vonatra, amely a hagyományos menetrend szerint 8:39-re ér be a fővárosban található újvárosi (Nové Mesto) megállóba. 

Az említett útvonalon tervezett utazni múlt pénteken is, ám meglepetésére a vonat nem érkezett meg a nagymegyeri vasútállomásra.

„Egy idő után a vasútállomáson dolgozó hölgy világosított fel bennünket, hogy vonat helyett pótlóbusz érkezik. Én erről egyáltalán nem tudtam”

– nyilatkozta Éva.

Mindenkit tájékoztattak?

A meglepetések sora tovább folytatódott, amikor olvasónk szembesült a pótlóbusz útvonalával. A 4372-es járatnak Nagymegyer és Dunaszerdahely között 4 megállója van:

• Ekecs,
• Alistál,
• Albár
• és Hegyéte.

A pótlóbusz az utóbbi kettő esetében viszont nem a vasútállomásnál állt meg, hanem a község közepén található buszmegállókban.

„Feltettem a kérdést az utaskísérő hölgynek, hogy az autóbusz miért nem a vasúti megállóknál veszi fel az utasokat. Olyasmit válaszolt, hogy az autóbusz ott nem tud megfordulni. Visszakérdeztem: mi történik akkor, ha hozzám hasonlóan valakihez nem jutott el a menetrend változásának híre, és most ott várakozik a vonatállomáson? Azt válaszolta, hogy értesítették az utasokat”

– számolt be tapasztalatiról Éva.

A vasúttársaság a Leo Express Podunajsko nevű Facebook-oldalán június 25-én valóban közzétett egy bejegyzést, amelyben értesítenek a menetrend változásáról. Ahogy azonban Éva is rámutat, a vasúttársaság közösségi oldalát nem minden utas követi.

A vasútállomáson ugyan szintén kihelyezték a fent látható menetrendet, de Éva szerint nem a legszembetűnőbb helyre – és egyébként a rutinos utazók, akik naponta vagy hetente veszik igénybe ugyanazt vonatot, nem feltétlenül olvassák el az összes értesítést az állomáson.

Így lett egy 2 órás útból 3,5 óra

A kellemetlenségek Dunaszerdahelyen sem értek véget: a pótlóbusz ugyanis késve érkezett meg a vasútállomáshoz, így Éva nem érte el a 7:52-kor induló pozsonyi járatot. A következő vonat 8:20-kor indult, vagyis az eredeti menetidőhöz képest csaknem fél órát veszített.

A helyzetet fokozta, hogy Úszoron újabb pótlóbuszra kellett átszállni, amelynek utolsó megállója – mint már említettük – nem a pozsonyi főpályaudvar, hanem az újvárosi vasútállomás. Évának Pozsonyban további 15 percet kellett várnia a városi tömegközlekedésre, és mivel nem volt lehetősége a főpályaudvaron leszállni, a bejutás a munkahelyére még tovább tartott.

Összességében tehát a nagymegyeri vasútállomástól az irodáig négy közlekedési eszközt vett igénybe: két pótlóbuszt, egy vonatot és egy városi buszt. Elmondása alapján 9:10 környékén szokott beérni az irodába, de a menetrendváltozás eredményeként az út a szokásos 2 óra helyett csaknem 3,5 óráig tartott, így 10:30 tájékában érkezett meg. Ugyanezt a távolságot autóval kevesebb mint egy óra alatt meg lehet tenni.

Minek a modern technológia, ha nincs rendesen kihasználva?

Éva elismeri és megérti a felújítási munkálatok szükségességét, viszont a vasúttársaság tájékoztatási módszereit nem teljesen érti. Mint mondta, a Leo Express már jó ideje abba az irányba próbálja terelni az utasokat, hogy a jegyeket vásárolják meg a telefonos alkalmazásban. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a vonaton vett jegyek drágábbak, mint az internetes oldalon és az alkalmazásban vásároltak. Éva az említett napon is az applikáción keresztül vette meg a jegyét, ahol semmiféle tájékoztatás nem szerepelt a menetrend változásáról.

„Felugorhatott volna egy kis ablakocska, ami figyelmeztethetett volna a pótlóbusz tényére. Azt gondolom, egy informatikusnak ezt nem lenne túl nagy kihívás megoldani”

– magyarázta.

Kipróbáltam, milyen a helyzet egy héttel később

Éva történetének hatására úgy döntöttem, egy hét elteltével saját magam is letesztelem a nagymegyeri vasútállomás körüli kalandokat. Június 10-én, pénteken nagyjából 6:50 környékén érkeztem meg a helyszínre. Ami elsőként feltűnt, hogy ez a vasútállomás is hasonló állapotban van, mint a Dunaszerdahelyi, de erre most nem térnék ki bővebben (aki kíváncsi a részletekre, javaslom a feljebb idézett cikk elolvasását).

Évához hasonlóan én is letöltöttem a Leo Express telefonos alkalmazását, hogy azon keresztül vásároljak jegyet. 

Megerősíthetem, hogy a jegyvásárlási opciónál továbbra sem értesítik az utasokat a menetrend változásáról, ott még mindig a július előttre vonatkozó információkkal találkozhatnak a felhasználók.

Ennek tudatában megpróbáltam a helyszínen tájékozódni a pótlóbuszokról, és én is rábukkantam arra a papírlapra, amit Éva említett. Úgy döntöttem, a legbeszédesebb az lesz, ha lefotózom a papírlapot. Hogy ez mennyire van látható helyen, azt az olvasók értékítéletére bízom.

A vonatállomáson egyébként nem tartózkodtak sokan, rajtam kívül nagyjából 10 utas vette igénybe a pótlóbuszt. Még a felszállás előtt volt egy kisebb kavarodás, mivel egy, a nyaralására induló család férfi tagja szóba elegyedett egy másik utassal, aki megemlítette, hogy az érintett szakaszon vágányzár van. A családfő kissé megrémült, de a többi utas végül felvilágosította, hogy Komárom irányába normálisan közlekednek a vonatok, a fennakadások csak a 4372-es járatot érintik.

Megkérdeztük a Leo Expresst, miért nem fejlesztik az appot

A pótlóbusz 4 perces késéssel, 7:13-kor fordult be a nagymegyeri vasútállomásra. A pótlóbusz minőségére egyébként nem lehet panasz: bár néhányan már ültek a vonaton, de így is tudtam válogatni az ülőhelyek közül. Klimatizációra a korai órákra való tekintettel nem volt szükség, a buszon teljesen elfogadható hőmérséklet uralkodott.

Éva egyébként megerősítette, hogy a Leo Express az utóbbi időben nagyon odafigyel arra, hogy hűtött vonatokkal és buszokkal szállítsa az utasokat, ezt az én korábbi tapasztalataim is alátámasztják.

A pótlóbusz pontosan ugyanazt az útvonalat követte, amit Éva is felvázolt – továbbra is kérdéses, mi van azokkal az utasokkal, akik nem tájékozódnak előre a változásokról, és kilátogatnak az albári vagy a hegyétei vasúthoz.

Az alkalmazással kapcsolatban kérdéseket küldtem a Leo Express sajtóosztályának. Elsősorban aziránt érdeklődtem, terveznek-e olyan változtatásokat eszközölni, amelyek segítségével az utasok a jegyvásárlásnál értesülnek a menetrend változásáról. Cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseimre. Ha a későbbiekben megteszik, arról mindenképpen tájékoztatni fogjuk olvasóinkat.

A pótlóbusz időben megérkezett

A pótlóbusz végül 7:47-kor érkezett meg a Dunaszerdahelyi vasútállomásra, ami lehetővé tette, hogy az utasok át tudjanak szállni a 7:52-es, Pozsonyba induló járatra. Ezúttal az autóbusz nem szedett össze annyi késést, hogy az utasok ne érjék el a csatlakozást. Éva útjához képest tehát nagyjából fél órát spóroltam. A Dunaszerdahely és Pozsony közti közlekedést most nem fejteném ki, aki erről részletesen szeretne tájékozódni, annak ismét csak figyelmébe ajánlom a korábbi cikkemet.

Összességében tehát elmondhatom, ha a pótlóbusz időben megérkezik, akkor Nagymegyerről mintegy két óra alatt lehet eljutni a fővárosba, a 7:52-es csatlakozással 9:04-kor szállhatnak le az utasok az újvárosi megállóban.

Mint ahogy azonban Éva esetéből is láthatjuk, a pontos érkezés korántsem garantált, ilyenkor a menetidő 2,5 órára bővül. 

Ismét kiemelnénk: autóval ez a táv nagyjából 50–55 perc alatt teljesíthető, így kérdéses, hogy akinek van választási lehetősége, azért miért tenné le a voksát a tömegközlekedés mellett.