Közélet

Elhasznált politikusok, rossz alternatívák

Az elmúlt időszakban több cikk is megjelent az Új Szóban, a magyar érdekképviselet aktuális helyzetéről. Saját írásomban a probléma két vetületét vizsgálom meg. Foglalkozom azzal, miért is nehéz megváltoztatni a politikai képviseletünk állapotát, valamint felvázolok pár lehetséges jövőképet, ugyanis az érdekképviseletünk jövője nem feltétlenül a magyar nagykoalíció irányába mutat.
Tokár Géza

2019. április 28. 12:00

f
- Somogyi Tibor felvétele

Zászlós Gábor vitaindító írása felteszi a kérdést, vajon akarnak-e erős képviseletet maguk a választók. A válaszhoz aligha kell felmérés, hiszen gyakorlatilag konszenzusnak vehetjük, hogy igen. Az erős képviselet alapjában véve jó dolog. A probléma a személyi kérdéseknél jelentkezik, arról ugyanis már jóval megosztottabb a vélemény, hogy kinek van helye az egységes érdekképviseletben, ki vezetheti az összefogást, vagy ki szorul háttérbe. Szlovákiai magyar vonalon mindössze 1998 és 2007 között, a kommunizmus bukása óta eltelt időszak alig harmadában akadt példa szervezett összefogásra, az is a mečiari választójogi korlátozásoknak köszönhetően jött össze, és jól ismert személyes, valamint gazdasági jellegű konfliktusokon bukott meg. Újabban pedig hiába küszködik nehézségekkel az MKP és a Híd is, az alapvető személyi és ideológiai kérdések miatt egyáltalán nem biztos, hogy a két párt első körben egymással akar egyezkedni, a két párt saját racionális céljai felülmúlják a közérdekű célokat. Tíz év alatt a téma csak akkor jött elő, amikor valamelyik félnek a saját, rövid távú politikai céljai miatt érdekében állt a szövetségkötés. Eközben borítékolni lehet, hogy a két párt csökkenő támogatottsága nem fordul meg könnyen, és a külön utakon való politizálás egyre eredménytelenebb, a felvidéki magyarok választókedve és etnikai pártokra való szavazni hajlandósága évről évre csökken. Ez nem egyszerű tünet, hanem a szlovákiai politikai rendszerből fakadó korlátozott közösségi mozgástér mellékterméke.

Nem működik a teljes csere

Az utóbbi időben több olyan cikket is olvastam, melyek szembeállították az „öntudatos” szlovák közösséget és a passzivitásba süllyedő magyart. Vajon miért képesek a szlovák pártok látszólag jobban lefedni a közigényt, és megszólítani saját választóikat, a magyar közösséget képviselni szándékozó erők pedig nem? Azért, mert a szlovák közegben működik a jó demokrácia egyik alapvető feltétele, a magyarban pedig nem: méghozzá az alkalmatlan politikusok fokozatos lecserélődése, és az új arcok megjelenése a rendszerben. Ha valaki csalódott a politikai felhozatalban Szlovákiában, minden további nélkül új pártot és mozgalmat alapíthat. Sűrűn meg is történik: mind ez ideig az összes szlovákiai parlamenti választáson fel is tűnt egy-egy új, reménykeltő ígéretekkel nem spóroló párt, vezesse azt Rudolf Schuster, Robert Fico, Richard Sulík, Igor Matovič, Boris Kollár vagy Marian Kotleba. Andrej Kiska és a Progresszív Szlovákia pedig a következők lesznek a sorban. A jól teljesítő pártok maradnak, a rosszul teljesítők pedig meggyengülnek, vagy eltűnnek a süllyesztőben.

Feltehetjük a kérdést, hogy mégis hol vannak az erős magyar kezdeményezések. A természetes cserélődés nemzetiségi vonalon egyszerű matematikai okokból nem működik. Az ország lakosságának tíz százalékát kitevő közösség már két egymással versengő pártot sem bír el, egy teljesen új formációnak pedig a sikerhez a nulláról indulva, versenyhelyzetben meg kéne szólítania az aktív felvidéki magyar választók több mint felét. Ez lehetetlen küldetés. A 2010-es Híd kivételként szlovák szavazókkal pótolta a hiányt, azóta pedig, ha csak a magyar választókra támaszkodhatna, legalább egy ciklussal korábban kiesett volna a parlamentből. Alapvető személyi változásokra nincs indíttatás egy ilyen környezetben, vagy ha igen, az a kudarcokból építkezik. A versenyhiány miatt így jött létre egy egyre inkább magába forduló és a valós igényekre nem reagáló, megkövesedett és megújulni képtelen magyar politikai elit, miközben a választók egyre kevésbé látják értelmét az elhasználódó pártok és politikai brandek támogatásának. Mivel azonban ugyanezek a választók a szlovák pártokra még mindig nem hajlandók szavazni, a jelenség a politikai passzivitásban csúcsosodik ki.

Egy elképzelt teljes magyar elitváltás szinte biztosan versennyel járna. Ebből következik, hogy a politikában csalódottak álomforgatókönyve, a hagyományos magyar pártok ledarálása, megszűnése és a romjaikon való újjáépülés egy délibáb, mindössze akkor működne, ha hirtelen senkinek nem lenne kedve politizálni a hatalmát vesztő régi gárdából, ez pedig elképzelhetetlen.

Miután újraindítani nem lehet a szlovákiai magyar politikát, abból kell gazdálkodni, ami van. Az pedig nem sok, hiszen a Híd és az MKP is kiüresedik, válsággal küzd. A Híd fő problémája, hogy az erkölcsileg vállalhatatlan koalíciókötés után a szlovák szavazói nagy részét elveszítette, Bugár Béla végleg elhasználódott, a párt pedig mindennek a tetejébe elfelejtett jól kommunikálni, holott a magyarázkodás mindig az erősségei közé tartozott. Az MKP eközben csendesen, kimondatlanul, de érezhetően feladta még a reményét is annak, hogy saját magától képes átlépni az ötszázalékos küszöböt, helyette pótmegoldásokban gondolkodik – amelyeknek a sikere teljesen a külső tényezőktől, jelen esetben a szlovák politikusoktól függ. Kudarcot vallani látszik az eredményekre alapozás (Híd) és a teljes társadalmi összefogás (MKP) üzenete is, nem működnek a bevált politikai receptek.

Három lehetőség

A helyzetből pusztán a gyakorlati kimeneteket számba véve három kiút kínálkozik. Egy magyar–magyar nagykoalícióval újjá lehetne éleszteni az etnikai alapokon való egységes politizálást. Elképzelhető az is, hogy megegyezés híján a szervezett magyar érdekérvényesítésnek vége és a kisebbségi politika végképp elukránosodik, a jövőben szlovákiai pártok magyar tagozatai vitatkoznak majd arról, mit lehet elérni kisebbségi vonalon és mit nem. És persze az is előfordulhat, hogy legalább négy évre a politikai képviselet minden formájától elbúcsúzhatunk. Így maradna a parlamenten kívüli lét, aztán vagy létrejön egy ígéretes kezdeményezés, vagy új dimenziókat kap a közösségi leépülés.

A nagykoalíció, esetleg irányított egyesülés mellett több gyakorlati érv is szól, amit akár közösségi jelentőségűnek is tekinthetünk. Évek óta először állt be olyan állapot, mely szerint mind a két párt gyenge, így nem alá- és fölérendeltségi alapon tudnak csak megegyezni egy esetleges együttműködésről, a helyzet folyományaként pedig akár kölcsönösen is jelentkezhet a konzultációra való kényszer. Különösen akkor, ha kiderül, még az európai parlamenti választásra sem elég a törzsszavazók bázisa, és a félmilliós magyar közösség hirtelen Brüsszelen kívül találja magát. Egy összmagyar politikai formáció a bizonytalansággal szemben újabb évtizedekre tudná bebetonozni magát a szlovákiai politikába, az érdekszövetség miatt a kritikai hangok is elhalkulnának, az együttműködés komoly erkölcsi tőkével indulna, miközben számbelileg is több magyar képviselő lehetne a parlamentben, mint most. Az együttműködés ugyanakkor nem csodaszer, őszintének és rendszerszintűnek kell lennie, máskülönben magyarázhatatlanná válik a nyilvánosság előtt. A korábban a közösködés elutasítására véres kardként körbehordozott komáromi Híd–MKP koalíció kudarca két dologra mutatott rá. Egyrészt a hitelesebb versenytársak jelenlétében az egyértelmű érdekszövetségeket akár el is lehet felejteni, másrészt az őszinte együttműködéshez idő kell és bizonyítékok, nem lehet az egy hirtelen, éles váltás eredménye, mert a biankó jó szándékot senki sem hiszi el.

A magyar nagykoalíció alternatívájaként minden bizonnyal felmerül, hogy a magyar képviselők csoportjai a tárgyalás helyett a szlovák pártokba tagozódnak be. Az esetleges MKP–Egyszerű Emberek koalíció a gyakorlatban inkább Matovičék listáján való szereplésként értelmezhető, reálisan a Magyar Fórumnak sincs esélye önmagában indulni, de akár a Híd négy és fél százaléka is becsatolható bármilyen pártkoalícióba. A jelenlegi bizonytalan helyzetben több szlovák párt is tárt karokkal várna magyar képviselőket, hiszen ezzel saját politikai pozícióikat is erősíthetik, miközben önmagukban nincs erejük és hitelük ahhoz, hogy hatékonyan szólítsák meg a magyar választókat. Kérdéses ugyanakkor, a betagolódás valójában mennyire hatékony módja az érdekérvényesítésnek. Hiszen korlátozza a lehetőségeket a választási kampányban, magyar vonzatú témákban pedig akár frakción vagy párton belül is a kompromisszumok kompromisszumainak meghozatalára buzdít. Nagy fogadókészség a magyar közösségnek kedvező intézkedésekre szlovák szinten nincs, egy a jelenleginél is kisebb magyar képviselői csoportnak minimális a zsarolási potenciálja (ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy most épp nyolc plusz egy magyar képviselő ül a parlamentben, holott volt ez a szám húsz is).

Ha a pártok nem változtatnak a jelenlegi álláspontjukon, vagy a terveik kútba esnek, elképzelhető az is, hogy ideiglenesen megszűnik a magyar parlamenti érdekképviselet. Ez komoly kritika lenne a magyar közösség, valamint az elit politikai-taktikai érzékére nézve, és alapvetően korlátozná az érdekérvényesítési lehetőségeket, cserébe átrendezné a politikai erőviszonyokat – de nem járna feltétlenül mind a két párt elmúlásával. Parlamenten kívül ugyanis az MKP túlélési esélyei a magyarországi alternatív csatornák miatt sokkal jobbak, mint a Hídéi. Visszakanyarodva a cikk elején feszegetett problémákhoz a két párt közül az egyik leépülése messze nem oldja meg az érdekképviseleti problémákat, hiszen a régi politikai elit maradványai továbbra is versenyeznének az új érdekképviselettel – értsünk ezen bármit.

Végül, de nem utolsósorban:  melyik a cikk szerzője szerint a legkívánatosabb verzió a három kimenet közül? A társadalmi érdeket szem előtt tartva valószínűleg egy jól működő magyar nagykoalíció, de megint annál a problémánál lyukadunk ki, hogy ki vállalhat részt egy ilyen együttműködésben és ki nem. A gyakorlatban a pártok a saját logikájuk szerint sem feltétlenül az egyesülésre törekednek majd, így rövidtávon inkább a verseny kiéleződésére kell felkészülni, miközben egyre többen szavaznak majd lábbal. Ezt a folyamatot legfeljebb egy össztársadalmi méreteket öltő nyomást tudná megfordítani, viszont hasonlóra hosszú ideje nem volt példa. A végső szót a politikai elitünk hozza meg, ahogy a számonkérés is őket érinti majd.

Támogassa az ujszo.com-ot

Rengeteg hírrel bombáznak minket különböző portálok, s nem könnyű felismerni a valódi- és álhíreket. Ezért is fontos, hogy olyan weboldalakról tájékozódjunk, amelyek megbízható, korrekt információkat nyújtanak.

Az ujszo.com szerkesztőségében minden nap azért dolgozunk, hogy Önök kizárólag ellenőrzött, valós híreket kapjanak weboldalunkon. Ennek biztosítása meglehetősen költséges. Mi viszont szeretnénk, hogy minden kedves olvasónk hozzájuthasson az ellenőrzött információkhoz, ez azonban az Önök anyagi segítsége nélkül hosszú távon nem lehetséges.

Ezért kérjük olvasóinkat, hogy járuljanak hozzá az ujszo.com működéséhez. Számítunk Önökre. Önök is számíthatnak ránk.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
állampolgárság

Szakértők szerint sem hoz előrelépést az állampolgársági törvény módosítása

tüdő illusztráció

Covid-19 utáni tüntetek - Segíthet az oxigén és a rehabilitáció

kihalt állatfajok

GALÉRIA: 10 állatfaj, mely az ember miatt halt ki

Varga Anikó

Magyar vagyok. Mit jelent Önnek ez a mondat? Aki válaszol: Varga Anikó

Messenger

Akadozik a Messenger Szlovákiában

országos tesztelés

Újabb tesztelési körre készülnek a települések

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.