Elfelejtették a fekvőbetegeket

Napi 20–25 páciens és 150–200 kilométer autóval vagy tömegközlekedési eszközzel – így fest a házi ápolással foglalkozó nővérek átlagos munkanapja. Akiket meglátogatnak, azok a szerencsésebbek közé tartoznak. Betegek ezrei számára elérhetetlen ez a segítség, sokan nem is sejtik, hogy lehetőség van az egészségbiztosító által térített szolgáltatásra.

„Nagyon gyakran találkozunk azzal, hogy a beteget súlyos felfekvésekkel elengedik a kórházból, a mentő kirakja őt a háza előtt, és többé senkit nem érdekel, mi lesz vele. Ha nincsenek hozzátartozói, akik segíthetnek, magára van utalva. Ezek az esetek rendszerint tragédiával végződnek” – vázolta fel a súlyos fekvőbetegek helyzetét Zuzana Maderová szakképzett ápolónővér. A legnagyobb problémát abban látja, hogy bár az ápolók segítségét az egészségbiztosítók nagyrészt térítik, a betegeket nem tájékoztatják arról, hogy van ilyen lehetőség. „További gond, hogy minden egyes újabb felfekvés kezelését a kezelőorvossal kell személyesen konzultálni, az ápolónővér nem írhat ki receptre pelenkát felnőtteknek vagy kötszereket, ezt a beteg hozzátartozóinak, vagy ha nincsenek, akkor magának a betegnek kell elintéznie, ami sok esetben egyszerűen kivitelezhetetlen” – mondta az ápolónővér.

Az egészségügyi minisztérium elismeri, hogy ezen a téren számtalan változás szükséges, tekintettel például arra, hogy az ország lakossága elöregedik, s egyre több ember szorul ilyen segítségre. „Kidolgoztunk egy projektet, melynek keretében teszteljük a háziápoló-ügynökségek együttműködését a kórházakkal. A cél, hogy a kórház házi gondozásba küldje azokat a pácienseket, akiknek az állapota stabil. A kórház így csökkentheti a kórházi ellátás időtartamát, ugyanakkor felszabadítja az ágyakat más pácienseknek” – mondta lapunknak Zuzana Eliášová, a tárca szóvivője. Azt viszont, hogy mikor lehetne a kórházakban országos szinten bevezetni ezt a rendszert, nem tudta megmondani. Pozitívumként könyvelte el, hogy az Általános Egészségbiztosító idén júliustól éves szinten 25 százalékkal, azaz kétmillió euróval növelte a háziápoló-ügynökségek tevékenységének térítését szolgáló költségvetést. Maderová szerint viszont az ellátás egy részét, például az otthoni vérvételt még így is a páciensnek kell térítenie.

Szlovákiában a lakosság nagy része még a 60. életévét sem éli meg egészségben, a 65 éven felüliek túlnyomó többsége pedig életének hátralevő részében betegségekkel küszködik – állítja Iveta Lazarová, a nővérkamara (SKSaPA) elnöke a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legutóbbi jelentése alapján.

Iveta Lazarová szerint a lakosság elöregedése bizonyított tény, s annál nagyobb probléma, hogy a fekvőbeteg idős páciensek ápolása máig nem kulcsfontosságú az egészségügyi rendszerben. Elsősorban a háziápolói-ügynökségek finanszírozását kellene minél előbb módosítani. „Az OECD is arra figyelmeztetett jelentésében, hogy ezen a téren Szlovákia hatalmas lemaradásokkal küzd, a házi ápolás rendszere nem kielégítő és nem elérhető mindenki számára. Az egészségügyre fordított kiadások csupán 6,5 százalékát költik az ápolók tevékenységének térítésére, ami rendkívül kevés” – magyarázta Lazarová. A pénzhiány miatt az ügynökségek nem tudnak kellő mennyiségű egészségügyi nővért alkalmazni.

Kevés a nővér

Vannak az országban régiók, ahol 30 ezer emberre 2 nővér jut, máshol 15 ezerre négy nővér. „Ebből is látni, hogy az elosztás, az ország lefedettsége nem megfelelő. A legnagyobb gondok vidéken, a kisebb falvakban vannak. Hiába van minden járási székhelyen ápolóügynökség, ha a nővérek képtelenek ellátni annyi pácienst, amennyit kellene” – magyarázta a házi ápolónővérek képviselője. Jaroslav Straka elmondta, egy nővérnek átlag nettó 700 eurós fizetést tudnak adni, ennyi pénzért sokan nem fogják végezni ezt a nehéz munkát, inkább külföldön, általában Ausztriában vagy Németországban vállalnak munkát.

Sok a huzavona

Ráadásul ahhoz, hogy valaki házi ápoló lehessen, egyetemi végzettségre van szüksége és minimum ötéves szakmai gyakorlatra. „Mi megszereztük a megfelelő szakképzettséget, gyakran mégsem végezhetünk el olyan munkát, amit tudnánk. Például minden egyes új felfekvést vagy sebet a kezelőorvossal kell konzultálni. El kell hozzá menni személyesen vagy megmutatni a fényképeket a sebről, ő pedig előírja a megfelelő kezelést, amit mi magunk is megtehetnénk. Az így elvesztegetett idő fölöslegesen súlyosbítja a páciens állapotát” – állítja Straka.

Készülő változások

Iveta Lazarová szerint nemcsak a páciensnek, hanem az államnak is sokkal előnyösebb, ha például a fekvőbeteget otthon gondozzák, és szakavatott ápoló látja el. „Nem foglalja a kórházi ágyat, nem kell orvost fizetni, mentőt hívni, a nővérek nagyon sok munkát elvégeznek és könnyítenek a páciensek állapotán, sok esetben meggyógyítják a sebeket, felfekvéseket” – fűzte hozzá a nővérkamara elnöke. Szerinte a fekvőbetegek azért is vannak kiszolgáltatott helyzetben, mert az öregotthonokban, hospice-okban nincs hely, két-három évet kell várni, míg felszabadul egy-egy ágy, ezért otthon kell maradniuk.

Zuzana Eliášová, az egészségügyi minisztérium szóvivője elismerte, hogy a házi ápolás rendszerét át kell dolgozni, a problematikával a tárcánál külön munkacsoport foglalkozik. „A minisztérium a munka-, szociális és családügyi tárcával együttműködve már dolgozik a tartós egészségügyi ellátásról szóló törvényen, amely a házi ápolás finanszírozását és annak elérhetőségét is érinteni fogja” – mondta lapunknak Eliášová. A jogszabály például lehetőséget adna arra, hogy a fekvőbetegeknek ne kelljen minden receptért a kezelőorvoshoz mennie, hanem bizonyos gyógyszereket, egészségügyi segédeszközöket az ápolónő is előírhasson.

Egyelőre azonban nem tudni, hogy a tervezett módosítások mikor léphetnek hatályba.