Közélet

Életrövidítő a gettók nyomora

Pozsony | A szlovákiai átlaghoz képest nyolc évvel alacsonyabb az elzárt telepeken élő romák várható élettartama – derült ki a pénzügyminisztérium Érték a Pénzért (ÚHP) nevű elemző osztályának legújabb jelentéséből. Ravasz Ábel (Híd) romaügyi kormánybiztos szerint ez az eredmény nem meglepő.
Nagy Roland

2019. március 26. 07:00

A romák várható élettartama 8 évvel rövidebb, mint a nem roma lakosságé - TASR-felvétel

Szlovákia lakosságának várható élettartama a felmérések alapján 76 év. Ehhez képest a marginalizált roma közösségekben a várható élettartam 68 év, vagyis a telepeken élő romák átlagban 8 évvel rövidebb ideig élnek, mint a nem roma lakosok az országban. Az ÚHP elemzése szerint ez elsősorban a romák egészségtelen életvitelének és az elmaradott életkörülményeiknek a következménye. Erről több különböző statisztikai adat is árulkodik: például a csecsemők elhalálozási aránya a marginalizált közösségekben háromszor nagyobb, mint a többi lakos körében.


Szegénység miatt betegek

Az elemzés továbbá arra is rámutatott, hogy a romák nemcsak hamarabb halnak meg, hanem már életük során is jóval több betegséggel küzdenek, mint a nem roma lakosság. Az elemzés szerint ennek legfőbb oka a szegénység, és az ezzel összefüggő tényezők: az egészségtelen étkezés, valamint a rossz hozzáférési lehetőségek az ivóvíz- és szennyvízhálózathoz, melynek következtében a fertőzéses megbetegedések könnyedén elterjedhetnek ezekben a közösségekben. A roma fiatalok körében hatalmas problémát jelent a drogfogyasztás is, mely hosszú távú egészségügyi problémákhoz vezet. Mindezek ellenére a telepeken élő romák jóval kevesebb alkalommal látogatnak el orvoshoz, mint az átlag. Ennek az lehet az oka, hogy nehezebben férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz, és kevésbé tájékozottak életmódjuk káros hatásairól. Az egészségtelen életmód oda vezet, hogy a romák átlagban 13 évvel korábban szorulnak rá a súlyos egészségkárosodottak számára fenntartott szociális segélyekre, mint a nem roma lakosság. 

Az oktatás már javul

Ravasz Ábel (Híd) lapunknak elmondta, hogy az elemzés elkészítésében a romaügyi kormányhivatal is részt vett.

„Azt elárulhatom, hogy az eredmények nem okoztak senkinek meglepetést. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a jelentés elsősorban a marginalizált roma közösségekre koncentrált, vagyis nem az egész roma lakosságra vonatkozik. Persze nagyon sajnálatosak ezek az adatok, de azt be kell látnunk, hogy a viskókban nagyon nehéz olyan körülményeket teremteni, hogy az ember ne legyen beteg”

– jelentette ki a romaügyi kormánybiztos.

Hozzátette: a romák iskoláztatásával kapcsolatban is van még mit javítani. „A roma gyerekek integrációja fokozatosan javul. Én azt látom, hogy az utóbbi öt évben már egyre kevesebb gyereket adtak speciális iskolába, és egyre több roma gyerek jár óvodába. A tendencia alapvetően pozitív, szerintem a változások sebessége az, amin lehetne javítani. Ehhez még hiányzik néhány rendszerszintű lépés, melyeket már régóta sürgetek. Gondolok itt elsősorban a hátrányos helyzetű gyerekek oktatására szánt pénzösszeg megemelésére, melynek köszönhetően több speciális asszisztens vehetne részt a tanításukban” – magyarázta Ravasz.

Az állam büntet

Az elemzés szerint a marginalizált közösségekben élő romák nem megfelelő egészségügyi ellátásában az állam is hibás, hiszen pozitív ösztönzés helyett büntetéseket szab ki. Például a terhes nők elveszítik a jogosultságukat az anyasági támogatásra, ha a terhesség negyedik hónapjától kezdve nem jelennek meg havonta ellenőrzésen. A nőgyógyászati rendelők viszont sok esetben nehezen elérhetők a telepeken élő romák számára, így a szociális helyzetük még inkább romlik. Hasonló a helyzet a fogorvosi rendelőknél is, amelyek esetében ha a páciens 1 éven keresztül nem megy ellenőrzésre, akkor elveszíti jogosultságát az ingyenes ellátásra.

Pozitív példák

Ravasz szerint az állam intézkedései között akadnak pozitív példák is. „Nagyon nagyra értékelem például az Egészséges Közösségek (Zdravé komunity) projekt működését. Most már több mint 150 településen dolgoznak egészségügyi asszisztensek, akik a legalapvetőbb egészségügyi ellátást biztosítják a marginalizált roma közösségek tagjai számára. Ezek olyan személyek, akik közülük kerülnek ki, és aztán segítenek velük együtt dolgozni” – mondta lapunknak a romaügyi kormánybiztos. (nar, czg)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Helyi iszlamisták követték el a Srí Lanka-i támadásokat

A hímestől a Fabergé-tojásig

Ukrán elnökválasztás - Porosenko elismerte vereségét

Czucz Enikő: Kivárásos vereség

Mbappé nem akar a Real Madridba igazolni

Washington megvonja a mentességet az iráni kőolajat importáló országoktól

Legfrissebb galériák
Olvasta már?