Elemzők a kisiskolák bezárását javasolják

A jelentés szerint idén Szlovákia 3,4 milliárd eurót, azaz a bruttó hazai össztermék (GDP) 4%-át fordítja a közoktatásra, vagyis a közkiadások 10%-át kapja az ágazat. A jelentés rámutat, hogy más európai országok jóval többet, átlagosan a GDP plusz 1%-át költik az oktatásügyre, Szlovákia ezen a téren évek óta a lista végén kullog. A 88 millió eurót elsősorban a regionális iskolahálózat racionalizációjával, a kreditrendszer fokozatos felszámolásával, illetve azzal lehetne megtakarítani, ha tovább emelkedne a Bc. képzés után tanulmányaikat nem folytató diákok száma. Az elemzők részben a regionális iskolahálózat racionalizálásában látják a megoldást, mely a kedvezőtlen demográfiai mutatók miatt egyre kevésbé működik hatékonyan. Rámutatnak, hogy 2000 óta 33%-kal, 651 ezerről 433 ezerre csökkent az alapiskolás diákok száma, miközben az alapiskolák száma csak 14%-kal csökkent, vagyis az iskolahálózat csak részlegesen reagált a negatív trendre. A pedagógusok száma mintegy 20%-kal kevesebb, ugyanakkor a bérük az egyik legnagyobb tétel a költségvetésben. Az elemzés szerint az alapiskolák negyedébe 50-nél kevesebb diák jár, ezeket az iskolákat az összes diák mintegy 3%-a látogatja. A szakemberek már tavaly is arra figyelmeztettek, hogy országszerte 400 olyan kisiskola van, amely mellett 5 km-es körzetben újabb iskola működik. A jelentés az iskolabuszokban látja a megoldást. A szakemberek számításai szerint 12 millió eurót spórolnának meg, ha bezárnák az 50 főnél alacsonyabb létszámú iskolákat, még akkor is, ha a diákokat iskolabuszokkal szállítanák a legközelebbi iskolába.

Hasonló szellemben nyilatkozott a közelmúltban Peter Plavčan (SNS-jelölt) oktatási miniszter is az iskolabuszok tesztelésekor. Ő az iskolabuszok bevezetésétől remél racionalizációt, viszont a döntést kizárólag az önkormányzatokra bízná.

Kiss Beáta, az MKP oktatáspolitikáért felelős szakembere szerint az iskolákról nem lehet kizárólag a számok tükrében dönteni. Ráadásul a racionalizációtól remélt megtakarítás az oktatásügy költségvetésében nem jelentős tétel. „Ez nem jelentene rendszerszintű megoldást az oktatásban felmerülő gondokra. A magyar iskolákkal kapcsolatban pedig kizárólag az emelt normatíva jelentene megoldást. Egy átgondolatlanul végrehajtott racionalizáció a felvidéki magyar iskolák jelentős részének a végét jelentené” – magyarázta a szakember. Kiss Beáta a racionalizációt csak úgy tartja elképzelhetőnek, ha egymáshoz közeli, nehéz helyzetben levő teljes szervezettségű iskolák között kistérségi megállapodások jönnének létre úgy, hogy egy helyen teljes szervezettségű iskola, a többi településen pedig alsó tagozatos iskola működhetne tovább.