Együtt a lapkiadás is könnyebb

– Minden kisebbségi lap küzd valamilyen sajátos problémával Somogyi Tibor felvételeKinek a kezdeményezésére alakult a MIDAS?

A Triesztben megjelenő szlovén napilap, a Primorski dnevnik főszerkesztőjének jutott eszébe valamikor 1998-ban, hogy létre kell hozni egy olyan fórumot, ahol az Európai Unióban megjelenő kisebbségi napilapok bemutatkozhatnának, kicserélhetnék tapasztalataikat, megvitathatnák a lapkiadással kapcsolatos gondjaikat, hiszen minden kisebbségi lap küzd valamilyen sajátos problémával. Már az első eszmecserén kiderült, hogy egymásra figyelve, egymás tapasztalataiból merítve sokkal könnyebb a szerkesztés és a lapkiadás is. Maga a társulás 2001 nyarán alakult, székhelye Bolzano.

Az Új Szó nem az Európai Unió tagállamában jelenik meg. Hogyan lett mégis alapító tagja a MIDAS-nak?

A találkozó szervezői két helyet fenntartottak a tagjelölt országokban megjelenő kisebbségi napilapok számára. Az egyiket egy észtországi lapnak ajánlották, amely azonban nem élt a lehetőséggel, a másikat az Új Szó kapta. Lapunk bemutatkozása kitűnően sikerült: felkeltette a tanácskozás résztvevőinek figyelmét. S ennek eredményeként az Új Szó is bekerült a társulásba.

Mi az a közös, ami összeköti a társulás tagjait?

Jelenleg tizennégy lap tagja ennek a társulásnak. Mindegyikükről elmondható, hogy független, tehát nem valamelyik párt vagy érdekcsoport kiadványa. A különbségek elsősorban az adott kisebbség lélekszámából és az érintett országok gazdasági helyzetéből adódnak. Példaként említem a luzsicai szorbokat, akik ugyebár mindössze néhány ezer főt számláló kisebbség Kelet-Németországban. Mégis saját napilapot adnak ki, amely a jelentős állami támogatás eredményeként naponta 16-20 oldalon jelenik meg. Finnországban mindössze háromszázezer svéd él, és tizenkét napilapjuk van!

Bő egy éve alakult a társulás. Milyen konkrét eredményeket tud már felmutatni?

Kézzel fogható eredményekről, azt hiszem, korai lenne beszélni. Azonban éppen a holnap kezdődő konferencián egy sor olyan dologgal foglalkozunk majd, amelyeknek már gyakorlati hasznát is vesszük a közeljövőben. Ismét csak a finnországi svédeket említeném: az ő kezdeményezésükre szó esik majd az e-Content elnevezésű új programról, amelynek célja még közelebb hozni az olvasót a laphoz. A program viszonylag egyszerű: mobiltelefonon keresztül is tartják az olvasóval a kapcsolatot, ők így is rendszeresen kommunikálnak velük. A másik nagyon fontos dolog, amely rövid időn belül szintén megvalósulhat: az on-line tapasztalatcsere. A MIDAS olyan internetes honlapot hozna létre, ahol a tagok megtárgyalhatnák problémáikat, s ezáltal is kölcsönösen segíthetnék egymást. Másfajta segítségnyújtás, személyes tapasztalatcsere is szóba kerül. Egyre időszerűbb kérdés az is, hogy az egyesülő Európában a nemzetek, főleg a nemzeti kisebbségek miként őrizhetik meg szellemi értékeiket, anyanyelvüket, s mindebben mi lehet a kisebbségi sajtó szerepe.

Úgy látom, sok mindenről szó esik a hétvégi találkozón.

Az elnökségi ülésen költségvetési kérdésekről döntünk, és új tagok felvételéről is határozunk. Ugyanis most újabb érdeklődők kapnak lehetőséget a bemutatkozásra. Először vesz részt az eszmecserén a kolozsvári Szabadság, továbbá a Brassói Lapok és más erdélyi lap főszerkesztője, s képviselteti magát a vajdasági Magyar Szó is. S eljön a Lá – ami magyarul Napot jelent –- nevű belfasti újság kiadója és szerkesztője is. Ez a hetilap az angol nyelvtengerben mindmáig a legősibb ír nyelven jelenik meg. Itt lesz a magyarországi Ľudové noviny főszerkesztője, s minden bizonnyal érdekes színfoltot jelent majd a Csallóköz-Žitný ostrov hazai hetilap bemutatkozása is. Nagy öröm számunkra, hogy magyarországi szakelőadó olyan projektumról tart beszámolót, amely a kilencvenes évek elején több hónapon át működött és amelynek az Új Szó is tagja volt: ez pedig a Duna Expressz hirdetési melléklet. Alapját a Duna mentén fekvő négy ország magyar lakosainak hirdetései képezték. A találkozó valószínűleg újabb lökést ad majd ennek a már néhány évvel ezelőtt megvalósított elképzelésnek. Ismételem: a projektum már létezik, különösebb gond nélkül lehet folytatni.

Hogyan látja a kisebbségi lapok jövőjét? Sok szó esik a globalizációról, rengeteget hallunk különböző cégfúziókról. Előfordulhat, hogy a nagy halak megeszik a kicsiket elve alapján nagyobb lapokba olvadnak a kisebbségi lapok?

Ez bonyolult probléma. Befektetői szemmel nézve egy lap kiadói joga ugyanúgy adható-vehető, mint bármely más áru. Az Európai Unió bővítése ezen a befektetési területen is hozhat változásokat. A globalizáció egyébként a lapkiadásban már ma is tapasztalható. Ezért is lesz nagyon hasznos a mostani konferencia: a nyugati kollegákkal megbeszélhetjük az eddigi tapasztalatokat. S az sem elhanyagolható, hogy az EU-bővítéséért felelős szakemberek véleményét is meghallgathatjuk e témában.