Egységes finanszírozást szeretnének a pedagógusok

A pedagógus társadalom szerint a normatív finanszírozás – a kisiskolák nehéz anyagi helyzete mellett – magával hozta a színvonal csökkenését is. Ez elsősorban a középiskoláknál mutatkozik meg.

„A kvóták bevezetésével gyakorlatilag értelmét vesztette a kilencedikes diákok tesztelése és a felvételi vizsga. Már évek óta nem beszélhetünk felvételi vizsgáról, csak toborzásról” – mondta el lapunknak egy neve elhallgatását kérő pedagógus, aki állítja, hogy a diákok létszámának drasztikus csökkenése és a fejkvóta bevezetése miatt gyakorlatilag minden diákot felvesznek az iskolák. „Az utóbbi tíz évben a diákok tudása mellékessé vált” – mondja a pedagógus, hozzátéve, hogy természetesen vannak jó nevű iskolák, ahová manapság is a teljesítmény alapján lehet bejutni. 

Orosz István, a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola igazgatója az osztály alapú, illetve a normatív finanszírozás helyett sokkal súlyosabb és sürgősen megoldandóbb problémának tartja, hogy az oktatási intézmények dolgozóit két forrásból finanszírozzák. A pedagógusokat a normatív finanszírozáson keresztül, míg a nevelőnők bérét, illetve az óvodák, művészeti alapiskolák, kollégiumok, szabadidő központok és az iskolai étkezdék teljes költségét az önkormányzatok fedezik. „Ez egy kettős helyzetet szül, a pedagógusok béremelésével a normatív finanszírozás számol, és a pedagógusok gond nélkül meg is kapják. Ellenben az óvodai nevelőnőkkel és a napközis nevelőnőkkel, mert az ő bérüket az önkormányzatnak kell előteremtenie, szeptemberre 6%-os emelést” – magyarázza Orosz István. Az igazgató szerint meg kellene találni a módját annak, hogy az ő bérüket is a normatív finanszírozásból fedezzék, mert ez a csoport így a polgármesterek kénye kedvének van kitéve.

Nyílt titok, hogy az önkormányzatok és a megyék mellőzik a nevelőnők béremelését, és nem folyósítják a kreditrendszer alapján járó bérkiegészítést sem. Bár ezzel törvényt sértenek, általában azzal érvelnek, hogy nincs rá anyagi keretük. „Az érintettek pedig gyakorlatilag tehetetlenek, vagy alacsonyabb fizetésért dolgoznak, vagy felmondhatnak” – mondta Orosz István. A törvénysértést egyébként csak a pénzügyminisztérium átfogó ellenőrzése leplezné le, arra pedig csak elvétve van példa az önkormányzatoknál.

Az oktatásügy finanszírozását az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezete (OZ PŠaV) is módosítaná. Pavel Ondek szakszervezeti elnök májusban adta le azt a közel 80 ezer aláírást tartalmazó petíciót, mellyel az oktatásügyegységesítésére szólítják fel a tárcát. Egyrészt azt szeretnék, hogy az összes oktatási intézmény egységesen az oktatási tárca hatáskörébe tartozzon, jelenleg néhány (pl. a kétnyelvű gimnáziumok, a reedukációs központok) a belügyminisztériumhoz van sorolva. Másrészt pedig az önkormányzatoktól és a megyéktől az oktatási tárcához utalnák vissza az úgynevezett átruházott jogkörökbe sorolt óvodák, művészeti alapiskolák, kollégiumok és szabadidőközpontok finanszírozását. Az OZ PŠaV szerint így orvosolni lehetne a béreknél tapasztalt diszkriminációt.

A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) és a megyék is maximálisan ellenzik a lépést. Állítják, hogy ezzel destabilizálódna és veszélybe kerülne a közszféra finanszírozása. Andruskó Imre szerint az óvodákat mindenképpen az önkormányzatoknál kellene hagyni, de azt ő is elismeri, hogy megoldást kell találni a napközis és az óvodai nevelőnők bérezésére is. „Bizonyos százalékkal meg kellene emelni az önkormányzatoknak folyósított részadót, hogy ebből fedezni tudják az oktatásügyi alkalmazottak béremelését. Arról nem is beszélve, hogy a nem pedagógiai alkalmazottak bérét is emelni kellene” – véli Andruskó Imre.