Egyre lassabban nőnek az árak

„Az áremelkedés üteme idén március óta lassul. Míg februárban még 15,4 százalékos éves inflációt mértünk, mára ez a már említett 7,1 százalékra esett vissza” – mondta el lapunknak Jana Morháčová, a Statisztikai Hivatal szóvivője, aki szerint azonban az egyes termékek és szolgáltatások árváltozásai között továbbra is látványos különbségek vannak.

Drága élelmiszer

A szlovákiai családok kiadásainak a legnagyobb részét az élelmiszerekre és a lakhatási költségekre fordított összeg teszi ki. Az élelmiszerek és alkoholmentes italok részaránya az összkiadásokon eléri a 24, a lakhatási költségeké a 26 százalékot, így az sem meglepő, hogy a lakosság ezek drágulására a legérzékenyebb.

„A jó hír, hogy az élelmiszerek és alkoholmentes italok árának az éves növekedési üteme októberben 8,9%-ra lassult. Egy számjegyű növekedésre ebben a szegmensben tavaly március óta nem volt példa”

– tette hozzá Morháčová. Az édességekért 18, a halakért és tenger gyümölcseiért 12, a kenyérért és gabonafélékért pedig 11,8 százalékkal fizetünk többet, mint egy évvel korábban. A hús 9, a tej, a sajt és a tojás 8%-kal drágult. A zöldség 6,8%-kal, a gyümölcs 5,7%-kal drágább az egy évvel korábbinál, egyedül az étolaj és a zsír ára csökkent nagyjából 8%-kal.

„Az élelmiszerárak éves növekedésének több oka is van, és ezek közül sok a tavalyi évre nyúlik vissza, a termelők az egyik fő okként azonban a magasabb energiaárakat említik, amelyek alaposan megdobták az előállítási költségeiket” – figyelmeztet Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. Szerinte március óta az élelmiszerárak alakulása kapcsán az előző kormány által bevezetett inflációellenes garancia az egyik legfontosabb téma. „Az árkorlátozás pár száz kiválasztott élelmiszer esetében történt meg, azonban nem számítottunk arra, hogy ez nagyobb mértékben befolyásolná az infláció alakulását. A szlovákiai élelmiszerárak növekedési ütemének a lassulása leginkább az agrár-termékek világpiaci árának a csökkenésével magyarázható” – tette hozzá Sadovská.

Lakhatási költségek

A második legfontosabb tételnek számító lakhatási költségek októberben 5,8%-kal nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest. A lakáskarbantartás és -javítás több mint 13 százalékkal drágult, amit a vízellátás és az egyéb lakhatással kapcsolatos szolgáltatások követnek (12,6%). A villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok ára 8,9%-kal nőtt. A közlekedésben az áremelkedés üteme 1,4%-ra lassult. „Ez főként annak köszönhető, hogy az üzemanyagokhoz az elmúlt hónapban több mint 6 százalékkal olcsóbban juthattunk hozzá, mint egy évvel korábban” – mondta el a Wood & Company elemzője.

Bizonytalan jövő

Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? „Az előzetes becsléseink szerint az idei év még hátralevő, nem egész két hónapjában az infláció üteme 7 százalék alá esik vissza. A 2023-as év egészére vonatkozó átlagos inflációt jelenleg így 10 és 11 százalék közé becsüljük, közelebb a 11%-hoz. Ami biztos, hogy az Európai Központi Bank által optimálisnak tartott 2 százalék körüli inflációról egyelőre még csak nem is álmodhatunk” – véli Sadovská. Jövőre azonban tovább javulhat a helyzet. „A jövő évi inflációs ráta egyelőre bizonytalan, mivel az energiaárak szabályozását továbbra is rejtély övezi, azonban arra számítunk, hogy az energiaárak nagyjából 15%-kal nőhetnek. Ha ez a jóslatunk beválik, akkor az átlagos inflációs ráta 2024-ben 5,5 százalék körül mozoghat” – állítja Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár makrogazdasági elemzője.