Egyre alacsonyabb támogatások

Mindeddig az állam csak az alacsonyabb keresetűek lakástámogatásához nem nyúlt hozzáSITA-felvételMindeddig az állam csak az alacsonyabb keresetűek lakástámogatásához nem nyúlt hozzá. Az Állami Lakásfejlesztési Alapon keresztül így tavaly csaknem 4 milliárd koronát osztottak szét. Ennek a nagy részéhez az emberek lakásépítési kölcsön formájában jutottak hozzá.

A szakemberek szerint az egyes lakástámogatási rendszerek más-más típusú csoportoknak vannak szánva, így mielőtt valamelyiket igényelnénk, érdemes felmérni az anyagi helyzetünket. Az Állami Lakásfejlesztési Alap hitelei például jelenleg a legolcsóbbak, épp ezért azonban csak azok juthatnak hozzá, akik anyagilag nem állnak olyan jól, hogy más lakástámogatást igényelhessenek. Csak azok igényelhetik, akiknek a nettó bevételei nem haladják meg a létminimum 3,5-szörösét. Felhasználástól függően az alap hitelkamatjai 2 százaléknál kezdődnek.

Az Állami Lakásfejlesztési Alappal szemben a jelzáloghiteleket a jobban keresőknek ajánlják. Ha a fizetésünk csak havi 10 ezer korona körüli, akkor szinte semmilyen esélyünk nincs arra, hogy a jelzáloghitelhez hozzájussunk. Ez esetben csak az segíthet, ha a hitelkérelmünkhöz további társakat találunk. A két fenti lakástámogatási mód között foglalnak helyet a lakás-takarékpénztárak. Ezek hosz-szabb távú takarékoskodást tesznek lehetővé, miközben az erre biztosított kedvező kamatokkal, és a később igényelhető hitellel biztosítják a lakásépítés támogatását. Ez az a támogatási rendszer, amely szinte bárki számára elérhető.

A lakás-takarékpénztárak ügyfeleit elsősorban az állami prémium vonzza, az állam ugyanis minden évben hozzájárul az ügyfelek támogatásához bizonyos összeggel, attól függően, hogy mekkora összeget takarítottunk meg. Tavaly minden ügyfél a betétje 14,5 százalékának megfelelő összegre számíthatott. A támogatás azonban személyenként nem haladhatta meg a 2500 koronát. Ha a maximumot szerettük volna kihozni tavaly az állami prémiumból, ahhoz 17 241 koronát kellett megspórolnunk. Ha ennél nagyobb összeget takarítottunk meg, akkor is csak 2500 koronát kaptunk. Idén azonban az állam, az elmúlt évekhez hasonlóan, tovább csökkenti a támogatás mértékét, vagyis már csak a megtakarításunk 10 százalékának megfelelő összegre számíthatunk. Változik a felső határ is, a jelenlegi 2500 korona helyett, már csak 2 ezer koronát adnak. Ha ehhez a legnagyobb támogatáshoz szeretnénk hozzájutni, idén már 20 ezer koronát kell megtakarítanunk. A megtakarításaink azonban természetesen a lakás-takarékpénztárak által folyósított kamatokkal is gyarapodnak. Jelenleg ezek évi 2–3 százalékosak.

Ha a lakás-takarékpénztárak által nyújtott kamatokat és az állami prémiumot összeadjuk, megkapjuk az átlagos kamatszintet. Ez az állami támogatás csökkenése miatt évről évre alacsonyabb. Ha például a takarékoskodás hat éve alatt az állami támogatás a tavalyi szinten maradna, az ügyfelek pénze évente átlagosan 6,18 százalékkal gyarapodna. Az idei prémiumcsökkentés miatt azonban ez 4,83 százalékra csökken.

Persze a lakás-takarékpénztárak ügyfeleit nem csak az állami támogatás vonzza, hiszen amellett, hogy a megtakarításaink kamatoznak, később kedvező lakáshitelhez is hozzájuthatunk. A jelzáloghitellel szemben az az előnye, hogy minden lakás-takarékpénztári ügyfél jogosult rá. Mindez azt jelenti, hogy ha az ügyfél megtakarítja a célösszeg felét, a másik felére a lakás-takarékpénztár hitelt nyújt. Ennek a kamatja alacsonyabb, mint a jelzáloghiteleké. A lakás-takarékoskodás hátránya, hogy az ügyféknek hat évet kell spórolnia, hogy hozzájusson a pénzéhez.

Bármilyen lakáshitelt is veszünk fel, nem szabadna megfeledkeznünk arról, hogy a hitel ára nem csak a kamatot jelenti. Nem egy hitelfajta esetében a járulékos költségek lényegesen nagyobb terhet jelentenek. Mielőtt így bármilyen kölcsönt igényelnénk, érdemes felmérni, hogy a visszafizetés során milyen kiadásokra kell számítanunk. Ugyanilyen fontos, hogy felmérjük, mekkora összeget vagyunk képesek téríteni. A havi törlesztő részletek kifizetését követően legalább annyi pénzünknek kellene maradnia, hogy abból megélhessünk. (pcs, mi)