Egyeztetés az ötpontos csomagról

„Nem tudom, Ágoston mi alapján jutott erre a megállapításra, mert erről nem volt szó” – mondta lapunknak Duray Miklós. Az MKP ügyvezető alelnöke érdeklődésünkre leszögezte: a hét eleji találkozó informális jellegű volt: „Nem lehetett más, mert előtte nem dolgoztak ki olyan szakmai anyagot, melynek alapján fel lehetett volna készülni az érdemi vitára.” Hangsúlyozta: autonómiakoncepcióról nem egyeztettek, ugyanakkor nem kizárt, hogy a témával kapcsolatban konferenciát szerveznek.

Avarkeszi Dezső bevándorlási, letelepedési és honosítási ügyekért felelős magyar kormánymegbízott elmondta: a Budapesten lezajlott tanácskozáson a szülőföldprogramról, a vízumpolitikáról, a határon túli magyaroknak nyújtandó útlevélről, munkavállalási engedélyek kiadásáról és a honosítási eljárás egyszerűsítéséről volt szó. „Nagy örömömre szolgált, hogy a határon túli magyarok képviselői többségükben úgy értékelték: a magyar kormány 15 éves adósságot kezdett törleszteni, amikor e kérdések megoldásához hozzálátott“ – tette hozzá Avarkeszi. Duray szerint ez csak olyan összefüggésben hangzott el, hogy rendezni kell a határátlépés ügyét ott, ahol vízumkötelezettség van, valamint a honosítással kapcsolatos adminisztratív eljárást kell egyszerűsíteni. Az MKP alelnöke szerint nem sikerül mindenki számára elfogadható megoldást találni. Számára kérdéses, hogyan lehet működtetni olyan vízumrendszert, amely azt tenné lehetővé, hogy szabadon mozogjanak a magyarok a Kárpát-medencében. Úgy véli, Gyurcsány Ferenc hiába beszél nemzeti vízumról, ilyen nem létezik. „A magyar nyelvben a nemzeti szó azt jelenti: a nemzet tagjai számára. A kormányfő a kifejezést az angol terminológia szerint használta, az viszont olyan, az adott ország területén kiadott vízumot jelent, amely nem jogosít fel további uniós államba való belépésre. Rengeteg a probléma, s a dolognak sokkal több a füstje, mint a lángja” – magyarázta az MKP-politikus.

A honosítással kapcsolatban Avarkeszi kijelentette: az ügyintézést „egyablakosra” kellene egyszerűsíteni, hogy ne kelljen a kérelmezőket küldözgetni a különböző hatóságokhoz, s az állam „önmagán belül” megoldja az információcserét. Megígérte: a szükséges jogszabály-módosítások elkészítése során igyekeznek hasznosítani a határon túli magyar szervezetek képviselőinek véleményét.

„Bebizonyosodott, az egyedüli jó megoldás, ha le tudunk ülni, és elmondjuk elképzeléseinket. Úgy tűnik, most nagy lendülettel, a kérdést komolyan megközelítve dolgozik a magyar kormány. Remélhetőleg ez alkalommal nem maradunk az ígérgetések szintjén” – mondta Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke. Szerinte a megbeszélésen részt vevő külhoni szervezetek mindegyike kifogásolta, hogy a Gyurcsány-kabinet a megkérdezésük nélkül fogalmazta meg a szülőföldprogramot. Hozzátette: a határon túliak közös álláspontja, hogy a kettős állampolgárságot semmivel sem lehet helyettesíteni, de amellett megmaradásuk záloga a szülőföldprogram. A magyar parlamentben lévő törvénytervezettel kapcsolatban február 7-ig várják a külhoniak ötleteit. Duray felvetette, hogy miután elküldték az ajánlásokat, még február 14-e előtt újabb szakértői egyeztetés lehetne. (sza, mti)