Egyelőre utópia az új szociális rendszer

Pozsony. Húszszázalékos társadalombiztosítási járulék és mindenkinek járó létminimum – ezt tartalmazza nagy vonalakban az a reformtervezet, melyet Richard Sulík, a hazai adóreform tervezője dolgozott ki. A napokban nyilvánosságra hozott tervezet úgynevezett negatív adóval számol, vagyis alanyi jogon járna bizonyos támogatás Szlovákia valamennyi lakosának – tekintet nélkül jövedelme nagyságára. Az egységes szociális támogatás öszszege a felnőttek esetében a létminimum összege lenne – jelenleg 4580 korona –, a gyermekek ennek negyedét kapnák. Viszont megszűnne minden egyéb szociális támogatás és minden jövedelem teljes mértékben adó alá esne, vagyis megszűnne a jelenlegi adómentes rész is. A szerző megadóztatná a szociális támogatást is, és természetesen a 20 százalékos társadalombiztosítási járulékot is fizetni kellene, így nettó összege 2794 korona lenne. Megszűnne a családi pótlék, ezt a gyermekeknek járó támogatás helyettesítené, melyet az egyik szülő kapna. A szociális támogatás helyettesíthetné egyetemisták esetében a szociális ösztöndíjat is. Sulík szerint a javaslat átlagosan mintegy 800 koronával növelné a béreket, az állami költségvetéssel szemben azonban neutrális lenne, vagyis sem többletköltséget, sem megtakarítást nem eredményezne. Jelentősen csökkenne az adminisztráció, a tervezet például a Szociális Biztosító megszűnésével is számol, a társadalombiztosítást az adóhivatalok szednék be. Az adminisztráció csökkenését eredményezné az is, hogy nem kellene elbírálni a ma létező, több mint húszféle szociális juttatás megítélésére vonatkozó kérelmeket, nem kellene ellenőrizni a kifizetés jogosultságát. „Az állam számára most egyféle szociális támogatás kifizetése egy fő számára átlagosan havi 1500 koronás adminisztrációs költséget jelent” – állítja Sulík. A járulékteher több mint 40 százalékos csökkentése jelentősen enyhítené a bérköltségeket, és egyben motiválná a munkanélkülieket, mivel már a legalacsonyabb bér is növelné bevételeiket. Mindez a munkanélküliség csökkenését és a foglalkoztatottság növekedését eredményezné. A javaslat érintetlenül hagyná a nyugdíjrendszer második pillérét, viszont az első fokozatosan megszűnne, a lakosság különféle kommersz biztosításokkal növelhetné nyugdíjas-kori bevételét.

A Sulík által javasolt rendszer Milton Friedman Nobel-díjas közgazdász 1967-ben publikált elméletén alapszik, a világon eddig még sehol sem alkalmazták. A rendszer gyors bevezetését nem tartják valószínűnek a közgazdasági szakértők. „A főbb részeit 15-20 éven belül tartom megvalósíthatónak” – véli Eugen Jurzyca, az INEKO gazdaságkutató központ igazgatója. A szerző a napokban juttatta el javaslatát a politikusokhoz. (lpj)